Élet-Stílus

Hogyan jönnek létre a forgószelek a Marson?

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 04. 06. 10:53

A forgószelek jól ismertek a Földön, azt is tudjuk pontosan, hogyan jönnek létre. A Marson is léteznek azonban forgószelek: a létrejöttük sokkal több kérdést rejt, mint előre gondolnánk. A New Scientist most egy nagy cikket szentelt a témának.
Korábban a témában:

A Marson  sokkal vékonyabb a légkör, mint a Földön, ami alacsonyabb légnyomást eredményez. A szelek így teljesen máshogy viselkednek.

A Földön egy könnyű szellő is elég ahhoz, hogy a porszemeket a levegőbe emelje, a Marson viszont ehhez viharos szelekre van szükség, melyek igen ritkán képződnek alacsony légnyomáson. A Marson lévő porszemeknek ezért extra energiára van szükségük, hogy a levegőbe emelkedjenek.

Fotó: NASA

Olyan körülmények uralkodnak a marsi forgószelekben, hogy éppen a határán vannak  annak, hogy  fel tudják emelni a szemcséket, így minden segítő hatás jól jön

– magyarázza Gerhard Wurm, a német Duisburg-Essen Egyetemről.

Wurm úgy gondolja, hogy a napsütötte és az árnyékban lévő talaj közti hőmérséklet-különbség képes további porszemeket pumpálni a levegőbe. Hogy igazolja a feltevését, Wurm ledobott egy a Marson található homokhoz hasonló szemcsékkel teli kapszulát, egy 110 méteres brémai toronyból. A szabadesésre azért volt szükség, hogy kiküszöbölje a Föld gravitációs erejéből fakadó mellékhatásokat.

Hogy tanulmányozhassa, hogyan hat a hőmérséklet különbség a homokszemekre, a zuhanás alatt lézerrel világította meg a kapszulát, majd egy idő után kikapcsolta a fényt. A lézer hatására a szemcsék táncra pördültek a kapszulában, de amikor kikapcsolta, még annál is mozgékonyabbak voltak.

A Marson ezért Wurm szerint a forgószelek saját hűvös árnyéka, az általuk előidézett hőmérséklet különbség növelhetik a por mennyiségét a forgószelekben.

A hőmérséklet-változás mozgásra bírja a Mars talajában található gázokat.

Vagyis a forgószél saját árnyéka táplálja a forgószelet.

A gázmozgások nyomást hoznak létre a felszín alatt, és ha ez elég erős, a fenti réteg úgymond fel is robbanhat

– mondja Wurm. A robbanás a levegőbe emeli a homokszemeket, melyek a magasban csatlakoznak a forgószélhez. Ez a különös mellékhatás segítheti elő, hogy homokviharok alakuljanak ki a vörös bolygón.

Ezek a mellékhatások azonban csak alacsonyabb légköri nyomáson tapasztalhatók.

Csak a Marson lényegesek, a Földön nem. Ellentétesen működnek a szélerősséggel, ami alacsonyabb nyomásnál egyre csökken

– tette hozzá Wurm.

Ralph Lorenz, a Baltimore-i Johns Hopkins egyetemről azt kifogásolta Wurm kísérletében, hogy a lézerfény, amit használt, sokkal erősebb volt, mint a Marsot érő napfény. Szerinte az árnyék előidézte hőmérséklet-változás túl gyenge ahhoz a Marson, hogy elindítsa a folyamatokat.

Biztosat majd helyszíni mérésekkel lehet mondani.

(Forrás: NEW SCIENTIST)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Prága, 2017. október 20.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke egy szavazóhelyiségbe érkezik Prágában, a kétnapos képviselőházi választások első napján, 2017. október 20-án. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.