herd of cows
Élet-Stílus

Valódi-e a klónozott szarvasmarha?

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2015. 12. 01. 11:49

Korunk egyik nagy kérdése, hogy a tudomány adta lehetőségek közül mit kezdünk például a klónozással? Etikus-e, szabad-e, tudjuk-e, hogy mi a következménye, legyen szó akár állatokról, akár emberekről. A különböző vallások tanítói egytől-egyig érdekes és elgondolkodtató megközelítéseket adnak a témához.
Játszhatunk-e Istent? Teremtésnek minősül-e a klónozás? Etikus-e klónozással feltámasztani kihalt élőlényeket, vagy táplálkozás céljából használni ezt az eljárást? Mit szólnak mindehhez a különböző vallások?
Korábban a témában:

Kínában hatalmas felháborodást váltott ki, hogy egy hatalmas állatklónozó üzemet építenek azért, hogy még több szarvasmarhát, (verseny)lovat és (rendőr)kutyát tenyésszenek, pontosabban állítsanak elő. Nagyon sok kérdés merül fel a témával kapcsolatban és még közel sem tudjuk, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége, milyen mederbe terelődik a klónozás. A vallások tanítóit ezúttal ebben a témában kérdeztük meg.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye az ön vallásának az állatok klónozásáról?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Dobosy Antal
zen buddhista tanító

Amióta csak ember él a Földön, igyekszik átalakítani a környezetét és hasznosítani a természet erőit. A klónozás csak egy módszer a sok közül, hogy a számunkra előnyösebb vagy előnyösebbnek látszó tulajdonságokkal rendelkező növényeket termesszünk, illetve állatokat tenyésszünk. Maga a tény, hogy ma már ezt modern technológiákkal, így klónozással állítjuk elő, nem kell, hogy problémát okozzon. A gondot inkább az okozza, hogy nem tudjuk, ez a technológia ipari méretekben alkalmazva milyen mellékhatásokkal fog járni, és hogyan hat majd vissza ránk.

Amikor az ember letelepedett és áttért a mezőgazdaságra, létrehozott olyan búzafajtákat, melyek alkalmasak nagyüzemi termesztésre, de nem látta előre, hogy ez a mezőgazdaság milyen komoly hatással lesz a természetre, és mennyire fogja veszélyeztetni más élőlények életterét és életfeltételeit. Ma már biztosan tudjuk, hogy veszélyezteti!

A buddhista vallás az ember tevékenységében a környezetre és más élőlényekre való hatást nagyon fontosnak tartja. A nem ártás elve a buddhista ember erkölcsi hozzáállásának nemcsak az egyik, de talán a legfontosabb alapelve. Ezért kétséges erkölcsi szempontból a klónozás ipari méretekben való alkalmazása.

Azonban az ember tudatos lény, láthatná és előrevetíthetné tevékenységének következményeit is, a mai ember már sok olyan eszközzel is rendelkezik, amelynek segítségével a saját és a természet jövőjét is képes akár hosszabb időtávlatra is megjósolni, előre látni. Így az nagyon fontos, hogy ezt a tudatosságot, ezt az egész természetre és élővilágra vonatkozó komplex látásmódot életben tartsuk, segítsük kifejleszteni, és támogassuk a tudományt ez irányú kutatásaiban.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Madhupati dász (Mérő Mátyás)
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

Az állatok klónozása más etikai problémát vet fel, mint a sokat emlegetett, de egyelőre szerencsére még csak kísérleti szinten tartó emberklónozás, amely a legtöbb országban, így hazánkban is tilos.

Míg az emberklónozással elsősorban azért kísérleteznek, mert így próbálnak egy adott személy genetikai jellemzőivel megegyező őssejtekhez jutni és ezzel az illetőt gyógyítani, Kínában azért akarják az állatokat klónozni, mert a hagyományos állattenyésztés nem győzi a felfokozott húsigény kielégítését, másrészt A különleges képességű állatok „többszörözésével” kiváló versenyállatokat szeretnének előállítani.

Etikai álláspontunk megalapozásánál döntő az a tény, hogy az állati testben, még a klónozás útján létrejöttben is, ugyanolyan szellemi lélek lakik, mint a mi testünkben. Az ő testével való rendelkezés, annak megölése a húsevés érdekében vagy versenyeztetésre felhasználása súlyos visszaélés, ami a másik élőlény gátlástalan kizsákmányolása, annak ellenére, hogy mint élőlényt, aki ugyanúgy Istenhez tartozik, mint mi, testvérünknek kellene tekintenünk.

Elgondolkodtató, hogy – a hír szerint – még Kínában is közfelháborodást váltott ki a terv, pedig – saját mondásuk szerint – egy kínai mindent megeszik, aminek négy lába van, kivéve az asztalt…

A klónozást tehát nem tartjuk elfogadhatónak sem az emberi test, sem az állati test tekintetében, mivel önző célt szolgál. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a növénytermesztésben évezredek óta használjuk a klónozást, amikor például egy gyümölcsfáról leveszünk egy hajtást és egy másik fára, ún. alanyra oltjuk – s ezt nem tartjuk etikátlannak. Az így létrejött gyümölcsfa termését azonban felajánlhatjuk Istennek, és ezáltal a fában szintén megtalálható egyedi lélek fejlődést érhet el.

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

November 25-én került a könyvesboltokba az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a cikksorozat legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel és névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerülnek megjelenésre a legjobb írások, a különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Nagypál Szabolcs
római katolikus teológus

A tudományerkölcs és a vallások által képviselt erkölcs szempontjai nem mindig esnek egybe, és a két létterületnek az emberiség érdekében állandó párbeszédben érdemes állnia.

Az emberek alkotják a teremtett világ középpontját, a legtöbb vallási tekintélyű erkölcsi megszólalás a kérdéskörben az ő klónozásukkal kapcsolatban hangzik el, alapvetően a módszer ellen tiltakozva.

Minthogy az emberi élet a fogantatáskor kezdődik, a klónozás sérti az emberi személy méltóságát, istenképmásiságát és másokkal egyenlőségét, hiszen pusztán eszköznek tekint más emberi lényeket.

Az állatok klónozását is alapvetően az ember szempontjából igyekszik a kereszténység megítélni, hiszen a természeti környezet, és a többi élőlény is az emberre tekintettel kap erkölcsi jelentőséget.

Megfelelően jelentős erkölcsi cél nélkül nem szabad az állatoknak fölösleges szenvedést okozni; márpedig a klónozás jelenlegi fejlettségi szintjén általánosan elterjedt, hogy a klónozott állatok különféle súlyos testi elváltozásban és betegségben szenvednek.
Növekszik az érzékenység a kereszténységben, amely hagyományosan –nagyon kevés kivétellel – a legkevésbé érzékeny vallás az állatokkal szemben, hogy több tiszteletet, „jogot” biztosítson az élőlények e rendjének. E gondolatmenet a klónozás bizonyos fokú korlátozását is szükségszerűen maga után vonná.

Étkezési megszorítások az állatokkal kapcsolatban nem nagyon vannak a kereszténységben (a böjt gyakorlata is inkább arra utal, hogy az állatok elfogyasztása természetes és kedvelt), de a hatalmas méretekben folytatott élelmiszeripari célú klónozás tovább tárgyiasítja az élőlényeket.

Amennyiben az állatok klónozása az emberi egészség gyógyászati szempontjait szolgálja, akkor a használata indokolható. Egyértelműen helyeselhető a már kihalt vagy a veszélyeztetett állatfajok „újraélesztése”, mint ami a Teremtő által adott természeti gazdagság megőrzésére törekszik.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Radnóti Zoltán
rabbi

Vizsgáljuk meg két oldalról a klónozás kérdését, vallásjogi (háláhikus) és morális oldalról! Mind állati, mind emberi tekintetben!
A háláhá homlokterében az ember áll. Az állatok klónozása esetében elsődleges háláhához köthető témakör: a kóserság. Vajon kóser-e, megehető-e a klón?

Továbbá meg kell vizsgálni, a klónozás okát, esetleg a gyógyítás, vagy gyógyszerkísérletek, vagy faj-fenntartás, netán faj-mentés, sőt lehetséges, hogy kihalt fajok feltámasztása miatt kezdenek bele a folyamatba.

Sajnos ebben a kérdésben még nincs kialakult és egységes rabbinikus álláspont. Ám irányadónak számíthat a több rabbi által is képviselt gondolatmenet, ami a tórai parancsolatra épül: „töltsed meg a Földet, és urald azt!” (M. I. 1. 28.). Tény, hogy az ember általi teremtés, a természet rendjével ellentétes, ám ha egy állatfaj kihal, vagy ha vannak kihalásra ítélt állatfajok, akkor ezek esetében meg kell említeni, hogy legtöbbször az emberi tevékenységünk szorította be az ő életterüket vagy taszította pusztulásba fajaikat.

Az emberrel kapcsolatban sokkal nehezebb a kérdések merülhetnek fel:

1. Vajon egy elhunyt embert lehet-e klónozni, azaz joga van-e az embernek Istent játszani, valakit feltámasztani? A Misnához (Pszáhim 4/9) írt kommentárjában, az orvos Májmonidesz már az újraélesztés etikusságának a kérdését feszegeti.
2. Vajon a donor és a klónozott ember elveszíti-e a személyiségét illetve az egyedülállóságát? A válasz szintén adja magát, a klónozás folytán a test klónozódik, ám az agy, az érzelmek nem. Az ember izmai és csontjai – mind-mind emberi (illetve állati) adottság, ám az idegsejteket alkotó neuronok adják az ember egyéniségét. Azaz az ember klónozhatatlan.
3. Vajon ki a Teremtő? Alapelvként tekintenek a Talmud bölcsei arra az evidenciára, miszerint három teremtője van az embernek (és minden élőlénynek), a szülei mellett az Isten a harmadik, aki a lelket adja, és az embernél a testtől független lelket, amivel őt önmagához emeli fel. Érdekesség, hogy ebből az alapelvből született a prágai gólem mítosza is, amikor Lőw rabbi Isten nevét helyezte a Gólem nyelve alá. A központi kérdés, kiiktathatjuk-e Istent ebből a folyamatból?
4. Vajon a klón ember vagy nem ember? A válasz is egyértelmű: vallásjogilag a klón embernek számít, mert a megszületése jogán bírja az „ember”-séget. Ezáltal a klón szülei egy jogállásba kerülnek a petesejt vagy sperma-donor szülőkkel.

Ne feledjük, az emberi klónozás lehetőség az ember kezében és nem kötelezettség. Kaptunk szellemet és tehetséget a Teremtőtől, azt nem szabad elfeledni, hogy ez nem azt jelenti, hogy Ő helyébe tudjuk helyezni magunkat.

Dr. Tóth Csilla
muszlim hitoktató

A klónozásnak többféle típusa ismert, amelyek kutatott területek. Beszélhetünk sejtek, szövetek, szervek vagy a teljes egyed klónozásáról. Jelen kérdés ez utóbbira irányul, azaz az állatok reproduktív klónozására.

Ebben az esetben az adott faj egy kifejlett egyedének (donor) valamely testi sejtjéből izolált sejtmagot beültetik egy szintén az adott fajtól származó, magjától megfosztott petesejtbe, amiből aztán az „anyaméhbe” juttatva kifejlődik egy új példány, melynek genetikai állománya megegyezik a donoréval. A donor sejtben vannak az embrionális fejlődést koordináló gének is, melyek a donor példány kifejlődését levezényelték, később normális esetben már nincs rájuk szükség, elöregedtek, gyakran károsodottak. Ez okozhatja, hogy a klónozott állatok sokszor életképtelenek vagy deformitásokat, rendellenességeket hordoznak, illetve rövid élettartamúak.

Az iszlám az állatokról azt tanítja, hogy Isten az emberek szolgálatára rendelte őket: „És a jószágokat (is) megteremtette nektek. Tőlük vannak meleg ruháitok, különféle hasznotok, és belőlük esztek.” (Korán 16:5)

Ugyanakkor az állatoknak is megvannak a jogaik, jól kell bánni velük, tilos őket bántalmazni, kínozni, ok nélkül megölni. Ha egy állatot kártékonysága miatt meg kell ölni, vagy étkezési célzattal le kell vágni, akkor azt is kíméletesen tesszük, ahogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanította: „Ha állatot vágtok, akkor szépen vágjátok le, élesítsétek meg késeiteket és könnyítsétek meg állatotok számára a levágást.” (Muszlim)

A fentieket és az iszlám etikai alapelveit figyelembe véve, az állatok klónozása az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezett:

  1. Az emberiség számára világos hasznot hoz, ami mellett elenyésző a módszer által esetlegesen okozott kár.
  2. Az állatoknak – ideértve a donor és a klónozással keletkezett egyedeket is – nem okozunk szükségtelen kárt, szenvedést.

Mindezek alapján az állatok klónozása kivételes esetekben, leginkább tudományos kutatási céllal, nagy körültekintés mellett engedélyezett lehet, ha a fenti feltételek teljesülnek.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.