Élet-Stílus

A magyar Chaplin-robot, az angol katonát cincáló tigris, és más furcsa gépek a történelemből

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 10. 20. 12:23

Az első igazi robotok megjelenése előtt már évszázadokon át készítettek egyszerű, főleg szórakoztató automatákat. Ezek közül ma a legfurcsábbakat mutatjuk be.

A gépi szerzetes

Fotó: Blackbird

A 38 centiméter magas, fából és vasból készült barát egy csodatevő papot, San Diego de Alcalát mintáz, és Juanelo Turriano készítette V. Károly német-római császár megrendelésére. Az alak felhúzás után némán imádkozik, emelgeti a keresztjét és sétál.

Megszületésének körülményei közt kutatva egy érdekes legenda kerül elő: állítólag szorosan kapcsolódik II. Fülöp spanyol király fiához, Don Carlos-hoz (1545-1568), aki tizenhét évesen lezuhant egy lépcsőn, majd komoly fejsérülései miatt koponyalékelést hajtottak rajta végre.

A fiú mellett állítólag apai nagyapja, V. Károly is sokáig imádkozott, de egy idő után elunta, így megbízta Turrianót, hogy készítsen egy gépet, amely imádkozik majd helyette.

Az író és a rajzoló fiú

Fotó: A Blog To Watch

1768 és 1774 közt három író figura készült Jean-Fréderic Leschot, Pierre Jaquet-Droz, és fia, Henri-Louis műhelyében, melyek közül a legutolsó akár negyven szó leírására is képes volt.

A fiú lúdtollat használt az íráshoz, melyet időről időre tintába mártott, szemeivel, illetve fejének mozgatásával pedig követte a lejegyzett betűket.

Jaquet-Droz később még épített egy hasonló gépet, de az írás helyett négy rajzot tudott elkészíteni: XV. Lajos portréját, XVI. Lajos és Marie Antoinette egymásra néző profilját, egy kutyát (lábai közt a kutyuskám szóval) és Cupidót, a szerelem istenét, aki épp egy pillangóval húzott harci szekeret hajt.

Fotó: Spacezilotes

A cimbalmos (La Joueuse de Tympanon)

Fotó: Arts et Metiers

A kivételes szépségű gépet Peter Kintzing és David Röntgen, XVI. Lajos francia király udvari asztalosmestere 1784-ben készítették a királynő, Marie Antoinette számára.

A 45 centiméter magas női figura – akinek haja állítólag a királynő egy tincséből készült, ruhájához pedig Marie Antoinette egyi ruháját használták fel – Christoph Willibald Gluck által írt rövid műveket játszik.

Tipu tigrise

??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

Fotó: Wikimedia Commons

A Májszori Királyság egy uralkodója, az 1790-es évek végén a trónon ülő Tipu számára készített életnagyságú automata egy sikító angol katonával végző, morgó tigrist ábrázol.

A művet 1799-ben, a szultán halála után fedezték fel a palotában, most pedig a londoni Victoria & Albert Museum dísze.

Az etióp hernyó

Fotó: Robot Space Brain

A svájci órásmester, Henri Maillardet a fent már említett Jaquet-Droz mester óragyárával együttműködésben 1820 körül a kínai arisztokrácia számára készítette ezeket a tizenegy szelvényből álló apró automatákat, melyeket apró gyöngyökkel, aranyba foglalt rubinnal, gyémánttal és türkizzel díszítettek.

Fotó: Sotheby’s

Hat példány maradt fenn, ezek egyike 2010-ben 110 millió forint körüli összegért kelt el.

A szakács mai ajánlata: húsos pite

Fotó: Douglas-Fisher

A francia Roullet & Decamps gyár 1880-as évekbeli terméke a meglepetéssel töltött húsos pitét tartó majomséf alakja. Fantasztikus!

A dohányzó majom

Fotó: The House of Automata

A Roullet & Decamps gyár a századfordulón úgy gondolta, hogy egy dohányzó, szőrrel bevont papírmasé-majom mindenképp érdekes színfoltja lenne egy franci nagypolgári lakásnak. Talán igazuk volt.

Erik, az alumínium gépember

Az első világháborús veterán William H. Richards és a mérnök A. H. Refell által 1928-ban életre lehelt csoda beszélni, kezet fogni, körülnézni és gesztikulálni is tudott, de elmondta a pontos időt, és kérésre még le is ült.

A majd öt kilométernyi vezetékkel, 12V-os elektromotorral és elektromágnesek hadával üzemelő robot sorsa nem ismert.

Fotók: Cybernetic Zoo

A magyar Dr. Motor

Egy budapesti fizikatanár, Tarján Ferenc Charlie Chaplin-klónja 1929-ben született, és egy budapesti áruház előcsarnokában válaszolt a látogatók kérdéseire.

A korabeli leírások szerint élethű mimikája és szájmozgása volt, a kérdéseket pedig egy közeli stúdióban ülő humorista válaszolta meg. A Huszadik Század egy 1929-ben megjelent újságcikkel emlékszik meg róla:

A professzor mosolyogva mutatott be Gólem ifjú unokájának, dr. Motornak. Először is kellemes emberi ábrázata van, ismeri a mimikát, szemeivel értelmesen néz az előtte állóra és hogy az illuzió teljesebb legyen, beszédközben élethűen mozgatja az ajkait. Tarján tanár úr ekkor bekapcsolta az áramot és megindította a talpazatban megbujó motort, amely alig hallható bugással hozta müködésbe a szerkezetet.

A gépember egyszerre életrekapott. Mintha nehéz álomból ébredt volna, felnyitotta szemeit és körülpillantott a szobában. Sajnos exkuzálta magát a feltaláló, nem áll rendelkezésemre olyan összeg, amelynek segítségével tökéletesebb bábut konstruálhatnék. Még mellénye sincs szegénynek…Csupa részvét és apai gyengeség rezgett a hangjában. Doktor Motor azonban nem szégyenkezett, kopott, hogy ne mondjam, pesties eleganciája miatt.

Derült mosoly játszadozott a szája szélén, amelyben igazán nem látszott meg, hogy gumiból készült. Az ilyen megnyerő arcú fiatalemberekre szokták azt mondani a nők, hogy „hercig gyerek”. Az ő groteszk, karcsú testébe lehelt életet a modern technika segítségével Tarján tanár úr. És hogy viselkedik a gépember a társaságban?

Kifogástalanul jelentette ki a feltaláló. Az egyik árúház előcsarnokában állították fel és egy akusztikailag teljesen elkülönített távoli helyiségből irányították. Egy kis Studióból, ahol a műember dirigense ült, a mikrófon előtt, fején hallgatóval. A beszédjét, illetve a kérdésekre adott válaszait egy erősítő berendezésen keresztül drótvezeték, viszi a gépember mellében elhelyezett hangszóróba. Doktor Motor hallasa kitünő és a kiváncsiskodók kérdéseire gyorsan és szellemi képességeihez mérten, illetve a kezelő szellemi képességeihez mérten ötletesen válaszolt.

Lehetőleg egy humoristát kell megbizni ezzel a feladattal, mert a cinikus pesti publikum meglehetősen indiszkrét kérdésekkel zaklatta a frakkos Homunkulust. Például faggatni kezdték, hogy hol született, vannak-e testvérei, tudja-e, hogy ki volt Julius Cézár és látta-e már Budapestet éjjel: Az illuzió azonban teljes volt és sok csodálója akadt a magyar gépembernek.

Sőt egy elragadtatott fruska így sajnálkozott: „Milyen kár, hogy nem valódi…” Már tudniillik, hogy a szive. Egy ilyen gépember bizonyára hűségesebben tudna szeretni, mint a pesti ficsurok…

Fotó: Huszadik Század

Sabor IV

A svájci textilgyáros August Huber tizenkét éves korában építette meg első robotját.

A képeken látható Sabor IV a negyedik műve volt, mely már sétálni, néhány szót kimondani, énekelni, és – kapaszkodjanak – jódlizni is tudott. 1938-ban készült.

Fotók: The Speed Boys

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.