A tőzegtó honlapján Kertész Károly és Sarkadi Márton foglalja össze a történetet. Eszerint 1993-ban Dr. Seregélyes Tibor és S. Csomós Ágnes a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal megbízásából tudományos alapossággal felmérte a láp természeti értékét. Ez azért fontos, mert 1996-ban a Természet Védelméről szóló törvény a lápokat ex lege védettség alá helyezte.
Az ex lege azt jelenti, hogy ha egy területen láp helyezkedik el, az automatikusan védettséget élvez, nem szükséges külön eljárás. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a láp kiterjedésének meghatározásáról és a védettség földhivatali bejegyzéséről. Az ilyetén védelemnek épp az az oka, hogy a lápi bioszféra igen ritka és értékes. Csakhogy a hatósági intézkedéshez 14 év kevés volt.
Az első csaták a ’90-es években kezdődtek, amikor a 322-es út tervezett nyomvonala a lápon keresztül húzódott volna, de részben a civil szervezetek tiltakozása, és annak a sajtónyilvánossága miatt az út mégis elkerülte a lápot.2004-ben részletes talajtani, botanikai és zoológiai felmérések készültek a Szent István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak jóvoltából, másfél évre rá Dunakeszi Képviselő Testülete mégis a városszéli gazdasági-ipari övezethez csatolta a területet beárnyékolva annak jövőjét.
És lassan eljutunk a parkolóig – a folytatás a National Geographic Online-on.
