Élet-Stílus

Ördögök és királyok fakasztották forrásainkat

admin
admin

2008. 07. 31. 12:00

A természetes vizek mellett az emberkéz alkotta fürdőkről, kutakról is születtek mondák, rejtélyes és érdekes történetek. Már az ókori rómaiak felhasználták a források vizét a fürdőikben. Ezeknek a fürdőknek az első régészeti feltárása már Mária Terézia uralkodása alatt, 1778-ban megtörtént.

A Király-fürdő központi medencéje (fotó: Budapestgyógyfürdői.hu)

A Király-fürdő központi medencéje (fotó: Budapestgyógyfürdői.hu)

A fürdők kultusza nemcsak a római időkben élt, hanem a későbbi török hódoltság idején is. A mai fővárosi törökfürdők közül valójában csak négy eredeti: a Császár, a Király, a Rudas és a Rác. Ez utóbbi helyén állt egykor Mátyás király fürdője, amelynek a vizét a Gellért-hegy forrásai biztosították. Egy fedett folyosó kötötte össze a palotával, egy 1863-as leírás szerint ez még megvolt, és állítólag ekkor még látszott a falon Mátyás címere is.

Vízfakasztó ördögök, szentek és hősök

Szent László vizet fakaszt (ismeretlen festő műve, forrás: Jenei Antikvitás)

Szent László vizet fakaszt (ismeretlen festő műve, forrás: Jenei Antikvitás)

A hagyomány szerint Gellért püspök is vizet fakasztott a sziklából, a szentjeink közül mégis I. László király volt a legnagyobb „forráscsináló”: csaknem 30 falu vallja, hogy a lovagkirály keze, kardja, lándzsája vagy épp lova patája nyomán fakadt víz a földjéből – mondta a FigyelőNetnek Magyar Zoltán, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A nagy történelmi személyekhez is szívesen köt a néphagyomány forrásszületéseket. Szent István és Mátyás király mellett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos neve merült fel egy-egy ilyen típusú mondában.

A legenda szerint a pannonhegyi szent forráshoz temették el Árpádot. A honfoglaló vezérekről pedig hét, közel egy helyen „felbukkanó” forrást neveztek el. Az osztrák határ melletti Hétforrás (Siebenbrunnen) vize kis mesterséges tóba ömlik, amelyet a millenniumra építettek. A helyi hiedelem szerint, aki mindegyik forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága.

A honfoglaló vezérek forrásai (forrás: Árpádlapok.hu)

A honfoglaló vezérek forrásai (fotó: Árpádlapok.hu)

A harkányi gyógyvizet viszont az ördögnek tulajdonítják. A sátán feleségül akart venni egy Harka nevű leányt, ám az anyósjelölt azt a feltételt szabta, hogy a patás kérő a hajnali kakasszóig szántsa fel a hegyet. Ám az anya nem akarta adni a lányát, ezért furfanghoz folyamodott: az éjszaka közepén kukorékolni kezdett, mire a kakasok is felébredetek. Az ördög mérgében toppantott egy nagyot, elnyelte a föld, és a helyén tört fel a kénszagú meleg víz.

Harang kondul a víz mélyén

Elsüllyedt templom Erdélyben (fotó: Erdélykalauz.hu)

Elsüllyedt templom
(fotó: Erdélykalauz.hu)

Külön mondatípust alkotnak a tóba vagy kútba rejtett harangok. A hiedelem általában a középkorban született, és szinte az egész Kárpát-medencében honos. A monda szerint azért kellett elrejteni a harangot – sokszor kincsekkel megtöltve –, mert a falut megtámadta valamilyen ellenség. Később, a vész elmúltával a harangokat általában nem sikerült újra „elővenniük” a lakosoknak. A kalotaszegi változat szerint a falut lerombolta az ellenség, a falu kincseit az egyik harangba töltötték, a másikkal letakarták, majd kútba eresztették.

A szentliszlói forrás keletkezését a helyiek egy csodával magyarázzák: a kolostor templomának a tornyából lezuhant a harang, és ahol földet ért, forrás fakadt. A monda szerint karácsony éjjelén a forrás hangja a harangszóhoz hasonlít. Karcsán pedig a falu melletti tóról mesélik, hogy a belesüllyesztett harang megkondul, ha újból veszély fenyegeti a lakosokat.

vizes hetek a figyelőneten!

Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerültek sorra.

A mondákban az elsüllyedés a legtöbbször büntetés, ahogy azt a Balatonon a kecskekörmök eredetmondájában is láthattuk. A népi emlékezet őrzi Pereszlényben, hogy a Jóvíz-tó helyén egykor egy kolostor állt, amelyet rablók fosztottak ki, és megölték a szerzeteseket. Az isteni igazságszolgáltatás azonban hamarosan beteljesült rajtuk: velük együtt elsüllyedt a kolostor. Azt is regélik, hogy a tóban a templom kis harangja minden hetedik évben megszólal.

—-Sárkány őrzi a forrást—-

Miskolctapolcán élt még a múlt század ’30-40-es éveiben is a fehér kígyó legendája. Ekkor kezdett a borsodi megyeszékhely melletti település fürdőhellyé válni. A mai Barlangfürdő forrásában többen is láttak egy fehér kígyót. A korabeli miskolci napilapokban többször is megjelent egy felhívás, hogy ha valaki hasonlót tapasztal, azt írja meg nekik. A vitába bekapcsolódott egy helyi természettudós is, aki tagadta a kígyó létezését. A kígyó a hitvilágban – amellett, hogy gyakran a gonoszság megtestesítőjét látták benne –, a gyógyításnak is a jelképe. Aszklépioszt, a gyógyító istent például kígyóval ábrázolták, a gyógyszertárak cégérén ma is ott tekereg – és a tapolcai forrás fehér kígyóját is gyógyító tulajdonságokkal ruházták fel.

Sárkány-kút Orfűn (forrás: Geocatching.hu)

A Sárkány-kút
(forrás: Geocatching.hu)

Magyar Zoltán, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a néphit úgy tartja, hogy egy kígyó akkor válik sárkánnyá, ha a vízben él, és hét évig nem látja emberi szem. Ezek a sárkányok nem a mesebeli sokfejű fajtába tartoznak, és nem is mindig rosszindulatúak. A Mecsekben lévő Büdös-kút legendájában viszont a mesebeli sárkány szerepel: a kút mélyén egy sárkány lakott, amely rátámadt egy inni akaró vitézre, aki ezért levágta a fejeit. A víz a helyiek szerint a dögtől büdösödött meg.

Az Orfű melletti Sárkány-kút forrása hol elapad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. A népi magyarázat szerint lakóját, egy sárkányt baleset ért: egy nagy vihar miatt a barlangja bejáratára egy szikla zuhant, és elzárta a külvilágtól. Amikor ki akart jönni, az erőlködése miatt víz folyt a földből. A hagyomány szerint, ha a sárkány a nagy munkában elfárad és nyugovóra tér, akkor a forrás is elapad, ám amikor újra nekilát, hogy kiássa magát, megint csak elkezd folyni a víz.

A bűnök miatt keletkezett a Fertő-tó

A Velencei-tó nevének eredetére két elmélet létezik. Bonfini szerint a lagúnák olasz városáról, Velencéről nevezték el a Mátyás király udvarába érkezett talján telepesek – félig tréfából, félig honvágyból és a hazájuk iránti tiszteletből – az addig Fertőnek hívott tavat. A nyelvtörténészek szerint viszont a széljárás jelzésére használt ősi halászeszközről, a népiesen velencének nevezett szélzászlóról kapta a nevét, amit a tó keleti felében lakók készítettek.

A Fertő-tó (forrás: Kispad.hu)

A Fertő-tó (forrás: Kispad.hu)

A mai Fertő-tó helyén a monda szerint városok, falvak terültek el, aztán – isteni igazságszolgáltatásként – elnyelte őket a víz. A legenda szerint egy herceg titokban udvarolt egy lánynak, akit a férfi féltékeny felesége megöletett, és ezért áradt meg a tó. Egy másik monda szerint gonosz emberek a tó mai közepén lévő kútba dobtak egy német hittérítő szerzetest. A kút vize hirtelen túlcsordult, elöntötte a bűnösök lakóhelyét, s a gonosz emberek egymást kergető halakká változtak. A halászok pedig messzire elkerülték a kút feltételezett helyét, mert – szerintük – aki odatéved, az elvész.

A történetekben annyira hittek még az újkorban is, hogy egy 1733-ban készült térképen a tóba rajzoltak egy templomromot, a környékbeliek pedig időnként az elsüllyedt falvak templomainak harangzúgását vélték hallani.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.