Élet-Stílus

Athén 1896: szökevényé az első arany

admin
admin

2008. 07. 15. 15:00

Az 1896-ben Athénben került sor az első modern olimpiai játékokra. A nyolc fős magyar csapat két arany, egy ezüst és három bronz éremmel tért haza.

Az ötkarikás játékok eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában Krisztus születése lőtt 776-tól négyévenként megrendezték a görögök együvé tartozását kifejező (úgynevezett agonisztikus) játékokat. A résztvevők csak férfiak lehettek, és a versenyek ideje alatt a háborúzó városállamok békét kötöttek. Az olimpiai játékokat Nagy Theodosius bizánci császár 393-ban tiltotta be.

Az ókori olimpiák megszűnését után hosszú ideig nem volt ilyen jellegű sportesemény, legfeljebb a XI-XII. századi a lovagi tornák mutattak velük közös jegyeket testkultúrájukban és versenyszellemükben. Később a reneszánsz korszak az ókori görög kultúrát tekintette ideáljának, és a művészetek mellett helyet kapott a sporttal kapcsolatos egykori szemlélet újjáélesztése is. Az olaszországi Mantovában elindítottak néhány, az egykori görög mintára működő iskolát, ahol a növendékek ladbáztak, ugrottak, lovagoltak és birkóztak is.

Coubertin „beindul”

Angliában 1604-ben létrejött egy versenysorozat, melyet „English Olympic Games”-nek neveztek el, s fontos szerepet töltött be a brit kulturális életben. Az játékok megújításának igénye az 1800-as évek második felére tehető, s Pierre de Coubertin báró nevéhez kötjük. Ő érte el, hogy a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniója nyilatkozatot adjon ki, mely szerint: „a kongresszusnak és az egyes országoknak erkölcsi érdeke, hogy az olimpiai játékok modern formában ugyan, de a régi keretek megtartásával, nemzetközi alapon életre keljenek.”

Magyar résztvevők egy csoportja. Balról jobbra: Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokolyi Alajos, Dani Nándor. Ülnek: Manosz Miltiadesz újságíró és Hajós Alfréd (olympic.org)

Magyar résztvevők egy csoportja. Balról jobbra: Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokolyi Alajos, Dani Nándor. Ül (balra) Hajós Alfréd (olympic.org)

Coubertin vezényletével 1894-ben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amelynek ő volt a főtitkára. A bizottság 1896-ra tűzte ki az első újkori olimpiát, a szervezési jogot pedig Athén kapta meg. A görög kormány nem örült különösebben a lehetőségnek, az üres államkincstárra hivatkozva megpróbáltak kibújni a feladat alól. A játékokat egyrészt Georgiosz Averoff görög kereskedő mentette meg, aki egymilliárd drachmát ajánlott fel sportlétesítmények építésére, másrészt az akkori görög miniszterelnök leváltása, akinek helyére Coubertin régi barátja és pártfogója került.

Megszökött, hogy nyerhessen

A játékot a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 5-én I. György görög király nyitotta meg, melyen 14 nemzet 241 sportolója vett részt. Az első bajnok James Brendan Conolly amerikai egyetemista, aki kénytelen volt egyeteméről megszökni, ugyanis tanárai nem engedték el, mivel a versenyt komolytalannnak tartották. Ráadásul Conolly a nyitónapon megérkezve úgy tudta, hogy van még egy kis ideje a felkészülésre, s meglepődött, mikor aznap már rajthoz is kellett állnia. De ennek ellenére ő nyert a hármasugrás számában.
Egy másik amerikai, a súlylökő Robert Garrett, úgy győzte le diszkoszvetésben a görög bajnokot, hogy diszkoszt a verseny kezdését megelőző edzéseken látott életében először.

Az első aranyérmes: James Conolly (olympic.org)

Az első aranyérmes: James Conolly (olympic.org)

Azt hihetnénk, hogy a maratoni futás az olimpia egyik legősibb száma, meglepő módon azonban nem így van. Coubertin egyik munkatársa, az antikvitás neves tudósa, Michael Bréal francia akadémikus javasolta a NOB-nak és az első olimpia rendezőinek, hogy az ókori tradíciók és a görögök szabadságharcai tiszteletére vegyék be a versenyek közé a maratoni futást, mégpedig az eredeti útvonalon, Athén és Marathon között.

Ingyenborotválást is ígértek az aranyért

A verseny győztesének – amennyiben az görög – rendkívüli különdíjakat ajánlottak fel az athéniek. Ókori mintára a város élete végéig ellátást ígért, ételt, italt, ruhát, és egy borbély felajánlása nyomán a borotválásért sem kellett többet fizetnie. A kiemelkedőbb felajánlás azonban a leggazdagabb görögtől, az olimpiai stadiont építő Averoff mágnástól érkezett, aki lánya kezét és egymillió drachma hozományt ígért a bajnoknak.

Ezt követően a maratont különös figyelemmel követte mindenki. A hangulatot az is fokozta, hogy Görögországnak addig egy aranyat sem sikerült még nyernie. Végül a görögök nagy megnyugvására egy helyi levélhordó, Szpiridon Luisz győzött, ismervén a terepet, megvárta, hogy az előtte futó és túl erős tempót diktáló ausztrál, francia és amerikai feladják. A verseny közben frissítőként a víz mellett bort is ivott néhány pohárral.

A feljegyzések szerint látványos volt, ahogy a stadionba érkeztekor a görög közönség ékszerekkel és ajándékokkal rohamozta meg bajnokát. Mivel nős volt, Averoff lányát nem fogadhatta el. Harmadikként honfitárssa, Belokas futott be, akit később kizártak, mivel kiderült, hogy a táv egy részét kocsin tette meg. Ennek hatására az egyteméről is kirúgták. Kizárása nyomán a harmadik helyre egy magyar, Kellner Gyula került.

Hajós-show Athénben

Mondhatjuk, hogy Magyarország különös helyet foglalt el ezen az olimpián már az indulásnál, mivel az első versenyszámban, a 100 méteres síkfutás első futamában Szokolyi Alajos az 1-es sorszámmal állt rajthoz. A döntőben harmadik lett, ám Athénben érmet csak az első két helyezett kapott. Első bajnokunk Hajós Alfréd lett, a 100, valamint 1200 méteres úszásban is első helyet szerzett. Mindezt úgy, hogy a versenyt a tengerben rendezték, ami erősen hullámzott és a víz 10 Celsius-fok körüli volt, a célvonalat pedig nem egyértelműen jelölték ki.

Hajós Alfréd a rajtnál (olympic.org)

Hajós Alfréd a rajtnál (olympic.org)

Hajóstól később I. György tudakolta a verseny után, hogy hol tanult meg ilyen jól úszni, ő pedig zavarában azt válaszolta, hogy vízben. A helyi sajtó „magyar delfinként” emlegette az építészként is elismert sportolót. A nyolc fős magyar csapat két arany, egy ezüst és három bronz éremmel tért haza.

Az olimpiai éremtáblázaton az Egyesült Államok végzett az
első helyen 11 arannyal, megelőzve Görögországot (10) és Németországot (7). A tornán 9 sportágban (atlétika, úszás, vívás, kerékpár, torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás) rendeztek versenyeket. A sportágak között az evezés is szerepelt volna, de az a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt.

Athéni gyöngyszemek

A tenisztorna bajnoka az angol Boland lett, egyéniben és párosban is. Érdekes, hogy eredetileg turistaként érkezett a a görög városba, ahol megtudta, hogy egy sportverseny helyszínére tévedt. Erre nevezett és vett egy ütőt.

A birkózás aranyérmese a német Schuhmann volt, aki atlétaként ment Athénbe, de miután súlylökésben és távolugrásban is gyengén teljesített, elkeseredésében indult a birkózók közt, ahol ekkor még nem volt súlyhatár. Kis termetétől függetlenül (60 kiló és 157 centi magas volt) olimpiai bajnok lett. A döntőt félbe kellett szakítani, mivel mérkőzések végét az jelentette, ha az egyik fél feladta, ez pedig a döntő esetében nem történt meg sötétedésig, így Schuhmann a küzdelmet másnap folytatva győzött másnap

Hajós 100 méteres győzelme után a zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani, a jelenlevő magyarok pedig a Himnuszt énekelve finoman elhallgatatták őket.

—-Éremtáblázat—-

Athén 1896 – arany. ezüst, bronz:
1. Egyesült Államok 11, 7, 2
2. Görögország 10, 17, 19
3. Németország 6, 5, 2
4. Franciaország 5, 4, 2
5. Nagy-Britannia 2, 3, 2
6. Magyarország 2, 1, 3
7. Ausztria 2, 1, 2
8. Ausztrália 2, 0, 0
9. Dánia 1, 2, 3
10. Svájc 1, 2, 0
11. Nemzetközi csapat 1, 1, 1

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2010. április 16.
Hollósi Antal Gábor képviselőjelölt és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt portréját ábrázoló óriásplakátot ragaszt fel egy munkás a Fidesz-KDNP korábban kirakott választási plakátjára az április 25-i országgyűlési választás második fordulója előtt Budapest 5-ös számú egyéni választókerületében, a IV. kerületi Fóti úton.
MTI Fotó: Manek Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.