Megszokott módon kht-formában képzeli el a hazai borok népszerűsítését végző szervezet további működését a magyar állam. A lap szerint az már elmondható a jövőre induló hazai közösségi bormarketingről, hogy dinamikus fejlődés előtt áll – mint minden, ami a nulláról indul. Az eddig az Agrár Marketing Centrumnál (AMC) kezelt évi százmilliós bormarketingbüdzsé elköltésén túl eddig annyi történt, hogy a legtöbb termelőben tudatosult: önmagában tájborként nem lehet megmaradni a piacon.
Nemes Richárd, a januártól induló Magyar Bormarketing Kht. ügyvezető igazgatója azonban ezt is komoly eredménynek nevezte, figyelembe véve az ágazat túltermelési válságát és az erősödő tengerentúli, illetve mediterrán konkurenciát.
A kilencvenes évekből örökölt AMC helyét átvevő szervezet – az új boradóztatási rendszer nyomán – az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb összegből (2007-ben 1,4 milliárd forintból) építi majd a magyar bor piacát, mégpedig elsősorban belföldön. Nemes úgy véli, első lépésként a belföldi piac fejlesztésére kell koncentrálni – ezen belül is a pénz 40 százaléka regionális célokat, a borvidékek fejlesztését szolgálja majd -, és csak később jönne a külföldi piac “megdolgozása”.
Az 1,4 milliárd forint ugyan mintegy tízszerese az elmúlt évek átlagos közös marketingkeretének és több mint ötszöröse annak az összegnek, amit az ágazat hazai prominensei eddig reklámra szántak, ám annál nem sokkal több, mint amenynyit egy magára valamit is adó sörmárka havonta önmaga népszerűsítésére költ. A TNS Media Intelligence az ágazatnál 2005-ben listaáron 268 milliós reklámköltést regisztrált a borágazatban – a listát egyébként toronymagasan a Varga pincészet vezeti 63 milliós kiadással.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
