Élet-Stílus

Magyarország az internet középmezőnyében

Szélessáv 2006 címmel szervezett szakmai konferenciát rendezett a Hírközlési Minisztérium és az NHH. A rendezvényen a szakma vezető szakemberei vitáztak a hazai fejlesztési lehetőségeiről.

Magyarországon az elmúlt év végén 100 lakosból 6,14-nek volt széles sávú internet előfizetése, miközben az unióban átlagosan 13-nak, az unióhoz újonnan csatlakozott tíz országban pedig 4-nek – közölte Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke kedden Budapesten egy konferencián.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) valamint az NHH által szervezett az internet további fejlődésnek feltételei között az elnök a hozzáférés és a tartalomszolgáltatás mellett megemlítette az emberi motivációt és képezettséget, valamint a biztonságot is. Úgy vélte a szabályozó hatóságnak elsősorban a hozzáférést és a biztonságot kell szélesítenie, illetve növelnie, míg a piaci mechanizmusoknak mind az öt feltételre hatniuk kell. A fiskális, központi befolyásnak pedig alapvetően a biztonság növelésében kell megmutatkoznia.

Pataki Dániel úgy vélte, hogy a fogyasztói igények érvényesülésének egyik legfontosabb biztosítéka a verseny, ami csak fejlett és stabil iparággal tartható fenn hatékonyan. Hozzátette: az NHH-nak, mint szabályozónak szerepe van abban is, hogy elősegítse az innovatív beruházásokat, s az iparági pénzügyi stabilitást.

Az elnök úgy vélte, Magyarországon a széles sávú hálózat kiépültsége már nem gátja az előfizetések növekedésének: míg 2004 márciusában az ország lakosságának 58 százaléka csatlakozhatott elvileg a széles sávhoz, addig napjainkban már 85 százaléka. Ezzel összevetve a 6,14 százalékos előfizetési átlag alacsony, még akkor is, ha a háztartásokat figyelembe véve az arány 16 százalék körüli – fejtette ki.

Az elnök szerint az előfizetések bővülésének a széles sávú elérés ára sem lehet gátja, hiszen 2002 júniusa és a 2006 májusa között a felére, 5.000 forint körüli összegre csökkent a havi díj.

Pataki Dániel úgy vélte, az emberek még mindig keveset tudnak az internetről, s arról, mire használhatják a világhálót. Hozzátette: a felmérések szerint a potenciális fogyasztók nagyobb választékot és több információt igényelnek az internetről.

Butsi Zoltán, az IHM kabinetfőnöke elmondta: négy évvel ezelőtt a nagyobb piaci verseny, a szolgáltató választásának lehetősége, a számhordozhatóság, a csökkenő távközlési is internet tarifák, valamint az új befektetők megjelenése meglehetősen távolinak tűnt, mára azonban valósággá vált. Magyarország az elmúlt években a távközlés és az internet tekintetében is behozta lemaradását, s most az európai középmezőnyhöz tartozik.

Butsi Zoltán úgy vélte: most már az a fő kérdés, hogy miképpen lehet az új infokommunikációs rendszert összeilleszteni a hagyományos infrastruktúrákkal. Hozzátette: ehhez minden bizonnyal egy újfajta együttműködés kell, aminek révén létre lehet hozni azt az intelligens infrastruktúra rendszert, ami a személyeket, a terméket, a szolgáltatásokat és a tudást egyik helyről eljuttatja a másikra. Mindehhez természetesen a mostaninál egy magasabb szintű együttműködés kell – fejtette ki.

A konferencia vita panelekkel folytatódott a nap folyamán, amelyben vezető telekommunikációs szakemberek, a tartalom szolgáltatók képviselői, illetve a hazai szolgáltatók képviselői vitáztak a hazai internet stratégia hatékonyságáról, lehetőségeiről.

Szombaton az IHM és az NHH a budapesti Jövő Házában várja a nagyközönséget a Szélessávú családi napra, ahol egyebek mellett megismerkedhetnek a széles sávú internet szolgáltatásokkal, s részt vehetnek szórakoztató programokon is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik