Belföld
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Csődöt mondott a parlagfű elleni védekezés

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 05. 29. 16:07

A számvevőszéki vizsgálat szerint nem jártak kimutatható eredménnyel a kormányzati erőfeszítések.
Korábban a témában:

Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között – állapította meg az Állami Számvevőszék ellenőrzése.

Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: az ellenőrzés arra terjedt ki, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító és abban részt vevő hatóságok, valamint szervezetek mennyire tartották be a szabályokat, és a kitűzött célokat sikerült-e elérni.

A vizsgálat szerint a megyei kormányhivatalok hatósági tevékenysége – így a helyszíni ellenőrzések, a növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok – évről évre csökkent. Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a Földművelésügyi Minisztériumot, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint húsz önkormányzatot.

Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, eszerint bár a kereteket – stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok – megteremtették, a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető. A Földművelésügyi Minisztériumnak a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek.

Így a minisztériumnak nem volt információja arról, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.

A védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerekbe nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevők jellemzően csak a bejelentések fogadására használták. Emellett a Nébih megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt a bejelentő rendszerek fejlesztésére, működtetésére kötött szerződéssel.

A felügyeleti vezető kiemelte, hogy a kormányhivatalok az erre a feladatra szánt előirányzatot sokszor nem a parlagfű elleni védekezés időszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt.

A közfoglalkoztatottak által végzett mentesítés hatékonysága alacsony volt. 2014-ben az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.

Az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé.

Az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, a számvevőszék erre javaslatokat küldött a Földművelésügyi Minisztériumnak. A javaslatok között az is szerepel, hogy a tárca eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a védekezés teljesítményét, intézkedjen a felderítés és az arra épülő védekezés volumenének növekedése érdekében. (MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/ Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.