Paks, 2011. március 7.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség továbbképzésen részt vevő munkatársa tanulmányozza az atomerőmű I-es blokkját. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, amelynek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelése pedig 2013 első felében várható. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 után, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Belföld

Az Orbán-kormány az orosz érdekeket szolgálja a paksi bővítéssel

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2017. 03. 23. 17:53

Korábban a témában:

A parlamentnek fel kell mondani az Orbán-Putyin paktumot, és akkor lehet és kell is népszavazással dönteni Paks 2-ről

– mondta Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetője, a Millennium Intézet Energiaforradalom vagy Paks elnevezésű konferenciáján csütörtökön.

Az esemény szakmai paneljét követően politikusok elemezték a paksi bővítést: telt ház előtt beszélhetett Szél Bernadett, Jávor Benedek, illetve Tóth Bertalan. Bár a szervezők meghívták a Fidesz képviselőit is, a kormánypártiak szokás szerint kikerülték a vitát, nem jöttek el a rendezvényre.

Fotó: Berecz Valter

Putyin dácsájában döntöttek Paksról

Tóth kemény szavakkal bírálta a paksi bővítést, szerinte a Fidesz-kormány felhatalmazás nélkül, titokban döntött. Példaként hozta fel a 2009-ben, óriási többséggel elfogadott országgyűlési határozatot, amely a bővítés feltételeként parlamenti döntést, széles körű társadalmi egyeztetést írt elő, és amivel a Fidesz 2010-től szembe megy. Bár szerinte is bonyolult kérdés a bővítés, a magyar embereknek joguk van népszavazáson dönteni a beruházásról. Kiemelte: a 3 ezer milliárd forintos orosz hitelből megvalósuló projekt eladósítja az országot, ráadásul előnytelen is, mivel a jelenlegi piaci kamatokhoz képest majdnem dupla akkora kamattal számol a hitelmegállapodás.

Az évi több száz milliárd forintra rúgó, oroszoknak fizetett törlesztőrészlet égetően hiányozni fog a magyar oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátásból – mondta.

Második témaként az energiaunióról beszélt, vagyis arról, hogy Európában lebontják azokat az akadályokat, amelyek a piaci verseny útjába állnak, ám a kormány ezzel is szembe megy. Az áram és a földgáz is ugyanolyan termék, mint bármi más. Magyarország azonban ki van szolgáltatva Oroszországnak, az energiaunió pontosan arról szólna, hogy ez a függőségünk megszűnjön, hiszen ahol van verseny, ott nincs függőség.

Az energiaunió ezért hazánk számára stratégiai kérdés, és amit az Orbán-kormány csinál, az bűn, mert az orosz érdekeket szolgálja – szögezte le.

Offshore mutyi miatt drágább a gáz

Tóth szerint a villamos-energia nagykereskedelmi árai 2008 óta 70 százalékkal, a gázárak 2013 óta 50 százalékkal csökkentek a világpiacon. Ehhez képest a hazai ipari fogyasztók földgáz beszerzési árai 2011-2015 között jelentősen nőttek. Ennek szerinte nincs más oka, mint az, hogy az állami Magyar Villamos Művek egy offshore hátterű cégnek, a MET-nek adta oda a földgázkereskedés jogát, és ezzel megdrágította a szolgáltatási árakat.

Emlékeztetett: 2005-ben 50 dolláros olajár mellett 50 forint volt egy köbméter gáz, 2016-ban – szintén 50 dolláros olajár mellett – viszont több mint 100 forintot kellett fizetni a gáz köbméteréért. Vagyis nem a rezsicsökkentést kellene megvédeni Brüsszeltől, hanem éppen ellenkezőleg: a világpiaci áresés nyomán, uniós versenypiaci alapon lehetne azonnal csökkenteni a gáz és az áram árát.

Harmadik témaként az energiahatékonyságot vizsgálta, és kijelentette: a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Miközben Brüsszel egy csomó pénzt adna lakossági épületfelújításra, a Fidesz-kormány ezt elvette az emberektől. Ugyanakkor megengedte, hogy épületszigetelésre kedvezményes banki hitelt vegyenek fel. Ebben is a Fidesz torz társadalompolitikája tükröződik, miszerint akinek amúgy is van pénze, az hozzáférhet a hitelhez, akinek pedig nincs önereje a hitelhez, az kimarad.

A szocialisták egy otthonfelújítási alap felállítását javasolják, amiből – öt éves ciklusban, épülettípusokra lebontva, uniós, állami és banki források bevonásával – energetikailag teljesen megújulhatna az összes hazai ingatlan. Ennek nyomán azonnal 20 százalékkal csökkenne Magyarország energiafelhasználása.

Fotó: Berecz Valter

A kormány orosz hitelből akar pénzhez jutni

Szél Bernadett az LMP társelnöke, parlamenti frakcióvezetője erőteljesebb, de kissé széttartóbb politikai beszédet mondott. Szerinte Paks 2. arról szól, hogy a kormánynak pénzre van szüksége az uniós források kifutásával, és ezt az orosz hitelből akarják biztosítani. Felhozta a kormány megrendelésére készült Rotschild-tanulmányt, amelyről azt mondta, nem találkozott még olyan szakértői véleménnyel, amely szerint ez a tanulmány alátámasztaná a kormány állításait.

Úgy vélte, kétszeresére kellene emelkednie a világpiaci áramáraknak ahhoz, hogy megérje a paksi beruházás.

Kitért az uniós bizottsági döntésre is, amely zöld lámpát adott a paksi bővítésnek. Szerinte ennek az a lényege, hogy a saját hülyeségünk ellen senki nem tud megvédi minket. Úgy vélte, a döntés kimondta, hogy anyagilag soha nem fog megtérülni a beruházás. Hozzátette: egy magánberuházó soha nem kockáztatná, hogy bukjon egy ilyen projekten, de az megengedhetetlen, hogy a kormány helyettük vállalja át ezt a kockázatot.

Feltette a szónoki kérdést: a 21. században józan ország csinál-e olyat, hogy egyetlen beruházásból kívánja biztosítani energiaellátásának 60-70 százalékát? A józan politikusok nem csinálnak ilyet, hanem decentralizáltan, azaz több központban helyezik el az áramtermelő kapacitásokat. Bár nem akar pánikot kelteni, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként is úgy véli, ez a központosítás súlyosan veszélyeztetheti az ország biztonságát.

Fotó: Berecz Valter

Végrehajtanák a Fidesz választási programját

Az LMP választási programjában is szerepelt, hogy a megújuló energia szerepét szeretnék növelni, energiakorszerűsítési programokat indítanának, valamint gazdaságfejlesztésre költenének. Ezzel a programmal 450 ezer munkahelyet lehetne teremteni, csökkenne az energiafüggőségünk, és biztonságossá válna az energiaellátás is.

A párt a napokban elutasított paksi népszavazási kezdeményezéseiről úgy fogalmazott: az atomlobbi mondatait látta viszont a Nemzeti Választási Bizottság határozatában, és szerinte felháborító, hogy az indoklás szerint a magyar emberek nem tudják értelmezni a kérdést, ezért inkább ne is mondjanak véleményt.

A harcot mindenesetre tovább folytatják, tegnap adtak be két újabb kérdést Paksról, és négy kérdésük még függőben van az NVB-nél, adott tájékoztatást. Bátorkodtak beadni Róna Péter nemzetközi hírű közgazdász kérdését is a bécsi konvencióról, amely a nemzetközi egyezmények szabályozását tartalmazza, és amelynek szerintük a magyar népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény nem felel meg.

Végezetül idézte a Fidesz 2010-es választási program energiafelhasználásról szóló részeit, amelyet a Fidesz nem valósított meg, de az LMP végrehajtaná. E szerint évente fel kell újítani a lakásállomány 10 százalékát, így 10 év alatt 4 ezer milliárd forintból az összes hazai ingatlant korszerűsíteni lehetne. Egy újabb csavarral a kormányközeli Századvég tanulmányára is hivatkozott, miszerint a magyar energiahatékonyság növelésével másfél paksnyi megtakarítás érhető el. Zárszóként hozzátette: abszurdnak tartja, hogy a kormány betiltotta a szélerőműveket, és megadóztatta a napelemeket.

Harmadikként Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője tartotta meg előadását, amelyben tételesen szétszedte a parlament által 2011-ben elfogadott, jelenleg is érvényben lévő nemzeti energiastratégiát. Szerinte a magyar energiaellátást lényegében atomalapúvá tették, a megújulók szerepe pusztán „kozmetikai jellegű”. Ezzel számos probléma van, egyrészt fals előfeltételezésen, adatokon alapul, másrészt hat-nyolc év alatt szinte minden megváltozott a globális energetikában.

Példának hozta fel a fukushimai atomkatasztrófát, amely a biztonsági előírások szigorodásához vezetett, a megújulók látványos előre törését, a nemzetközi klímavédelem felgyorsulását, valamint az Európai Bizottság 2014-ben meghirdetett energiaunióról (összekapcsolt piacok, közös fellépés külső szállítókkal szemben) szóló döntését.

Fotó: Berecz Valter

Európa-ellenes energiapolitika

Ezekről a fejleményekről – különösen az európai energiaunióról – a magyar kormány nem vesz tudomást, holott ma már semmi nem igaz abból, amiből a kormány kiindult 2010-11 folyamán. Még az sem igaz, amit akkor feltételeztek a magyar energiaigényről. 2011-17 között két új paksnyi blokk energiájával fogyasztunk kevesebbet, holott a stratégia évi másfél százalékos növekedésből indult ki, mondta.

A továbbiakban ismertette azt az átfogó tanulmányt, amelyet az EU parlament zöld frakciójának támogatásával rendelt meg egy wupperthali kutatóintézettől, és amelyet tavaly mutatott be a nyilvánosságnak. A tanulmány különböző forgatókönyveket vázolt fel a teljes atommentességtől a vegyes (zöld energia, atom, gázalapú) energiafelhasználásig Magyarországon. Ennek az a lényege, hogy amit a kormány ma csinál az energetikában, az súlyosan káros.

Paks 2. megépülésével fennmarad az ország energiafüggősége, nő a végső energiaigény, és az elavult technológia miatt kimaradunk a megújuló energiaforradalomból – mondta.

Ezzel szemben a zöld forgatókönyv energiamegtakarításhoz vezet, új munkahelyeket teremt, modernizálja az országot. A segítségével – az európai célnak megfelelően – a teljes dekarbonizáció is elérhető lenne 2050-re, hiszen a harmadára csökkentené hazánk széndioxid kibocsátást. Ráadásul a zöld energiamodell 30 százalékkal olcsóbb lenne, mint a kormány által preferált nukleáris és fosszilis  modell.

Végkövetkeztetésként leszögezte: a világban ma energiaforradalom zajlik, amely az információtechnológiával karöltve egy teljesen új társadalmi-gazdasági, bizonyos szempontból új politikai-demokratikus modellt hoz létre. Félő, hogy Magyarország a paksi bővítéssel megismétli azt a történelmi hibát, hogy mindig eggyel korábbi fejlődési modellt alkalmaz. Azt mondta, hogy:

Amikor az ipari forradalom végbement, mi agrárországgá váltunk. Amikor a második ipari forradalom lezajlott, szén- és acél országgá váltunk. Félő, hogy a most is zajló harmadik ipari forradalom alatt pedig visszavonhatatlanul hozzákötjük magunkat az atomhoz.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, UNITED KINGDOM - APRIL 26: A general view of the Cheesegrater, 122 Leadenhall Street, or the Leadenhall Building seen from Cornhill on April 26, 2017 in London, England. (Photo by John Keeble/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.