Belföld

Közel sem történt akkora béremelés az oktatásban, mint azt a kormány kommunikálja

24.hu
24.hu

2017. 03. 01. 08:37

Korábban a témában:

Az elmúlt években két terület lett az ellenzék és a kormány közötti szakpolitikai összecsapás fő területe: az oktatás és az egészségügy. A kormány hatalmas béremelésről beszél, míg az ellenzék azt mondja, hogy ugyanakkor komoly pénzeket vontak ki ebből a két rendszerből. A Policy Agenda ezen a héten az oktatás helyzete kapcsán azt vizsgálta meg, hogy fenti két állítás teljesülhet-e egyszerre, és mi a valódi helyzet a hatalmas béremelésekkel.

Hatalmas béremelés, vagy nem?

A kormány arra hivatkozik, hogy a pedagógusi életpályamodell jelentős béremelésekkel járt együtt. Először a közszféra egészét érdemes megnézni. 2010 és 2016 között a költségvetési szférában a bruttó bérek 21,2%-kal nőttek. 2004 és 2010 között pedig 21,3%-kal.

Érdemes nettóban is összehasonlítani ezeket a számokat, hiszen az egykulcsos adórendszerre való áttérés jelentősen átrendezte a korábbi rendszert. 2004 és 2010 között nettóban a költségvetési szféra átlagbérei 37%-kal nőttek. 2010 és 2016 között csupán 14,8%-kal. Azaz az elmúlt hat év rosszabb volt, mint az azt megelőző. Ha pedig a nyolc éveket hasonlítjuk össze, akkor idén és jövőre 15-15%-os nettó béremelkedésnek kellene lennie a költségvetési szféra egészében ahhoz, hogy a két időszak egyenlege azonos legyen.

Ha ágazatonként nézzük a béreket, akkor az látszik, hogy az oktatás területén valóban volt egy megugrás, hiszen ott az elmúlt hat évben 38,7% béremelés következett be, szemben a szocialista kormányok utolsó hat évének 22,7%-os emelésével. Ez azonban csak a bruttó bérek esetében ilyen szép.

Ha azt nézzük, hogy mennyivel változott a nettó bérek esetében az oktatás területe, akkor az látszik, hogy 2010 és 2016 között 33,5%-os volt az emelkedés, míg 2004 és 2010 között 38%.

Akkor nem is volt hatalmas béremelés?

Miután a kormány életpályamodellel és bértáblák átalakításával alapjaiban megváltoztatta a konkrét munkakörök utáni béreket, érdemes megnézni más szemszögből is, hogy akkor valójában mi történt a „hatalmas” béremelésekkel.

Az oktatás területén négy területet vett alapul a Policy Agenda (óvónő, általános iskolai tanár, középiskolai tanár és felsőfokú tanár, oktató), kifejezetten azokat, ahol a kormány szereti hangoztatni, hogy nagyot lépett előre a béremelés területén.

Az adatok a kormány egyéni bér- és keresetstatisztikai rendszerében 2004-től érhetőek el, ezért ismét az eddigi hat évet hasonlítottuk össze az előtte lévő hat évvel. A négy terület átlag nettó béremelkedése 2010 és 2016 között 35,2% volt, míg 2004 és 2010 között 32,5%. Azaz ténylegesen volt 2,7 százalékpontos különbség az elmúlt hat év javára. Ugyanakkor ez igazából csak és kizárólag az óvónők esetében jelentkezett, hiszen a többi területen szinte ugyanakkora volt a bérek növekedése mindkét vizsgált időszakban.

változás
2010/2004 2016/2010
általános iskolai tanár 34,5% 35,6%
középiskolai tanár 29,2% 30,7%
óvónő 33,2% 42,1%
felsőfokú tanár, oktató 28,6% 29,6%

forrás: egyéni bér-és keresetstatisztika – www.munka.hu

Ugyan az adatok azt mutatják, hogy nem volt óriási különbség a két kormányzati időszak között, a kormány mégis hatalmas sikerre hivatkozik. Ennek valójában egy oka lehet, ez pedig az alacsonyan tartott infláció. Míg 2004 és 2010 között az árak 34,8%-kal nőttek, addig az elmúlt hat évben csupán 11,8%-kal. Reálértékben tehát valóban volt egy béremelkedési különbség a két szektor között, de ez csak és kizárólag az infláció alacsony szintjének köszönhető, nem pedig annak, hogy több pénz került volna bele a rendszerbe. Sőt 2010-hez képest 11,6-ról 10,7%-ra csökkent 2015-ben a költségvetésből az oktatásra fordított pénzek aránya.

Várható változás?

Az oktatás területén kisebb az elszívó hatás (főleg nyugatra nem), mint például az egészségügyben. Ezért a kormány megtehette, hogy a bérek emelését kicentizi, és még a látszatra sem ügyel abban a tekintetben, hogy ez az emelés jelentősen meghaladja az elmúlt kormányok időszakát.

Ugyanakkor egy dominóhatást nem ismerünk, ami problémát okozhat. A kormány a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével lökést adott a versenyszféra béremelkedésének. Ennek a két lépésnek a hatása kevéssé fog érződni a költségvetési intézmények esetében. Ezért a versenyszféra és a közszféra közötti bérolló tovább fog nyílni. Azaz az állam kevésbé becsüli majd meg a dolgozóit, mint amit elvár a vállalkozásoktól. Ez pedig még az oktatásban is okozhat elégedetlenséget.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

PARKES, AUSTRALIA - JANUARY 12:  Elvis impersonator Dean Vegas prepares to go onstage at the Parkes Leagues Club during the Parkes Elvis Festival January 12, 2007 in Parkes, Australia. The festival, now in it's 15th year is expected to draw over 6,000 people to the small country town for the event. For one weekend every year, Parkes is innundated with Elvis fans, impersonators and performers from around the world. This year's festival will mark the 30th anniversary of the death of Elvis Presley.  (Photo by Ian Waldie/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.