Körmend, 2016. december 15.
Kórterem a felújított Batthyány-Strattmann László Kórházban Körmenden 2016. december 15-én, az átadás napján.
MTI Fotó: Varga György
Belföld

Bevándorlók nélkül összeomlik az egészségügy

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 02. 28. 13:00

Hiába költik kórházak fejlesztésére az unió pénzét, ha nincs az ágyak mellett orvos és ápoló.

Az egészségügyi közgazdász a Klubrádió reggeli műsorában azt mondta, ha 2008-ban a Fidesz hagyják továbbmenni az egészségügyi reformot, akkor később létrejött volna a versengő, több biztosítós modell. Jelenleg sokkal kevesebbet kellene várni a vizsgálatokra, ha megmarad a vizitdíj és a kórházi napidíj.

Akkor csökkent a várakozási idő, az emberek minden aprósággal nem rabolták az orvos idejét – tette hozzá Mihályi Péter. A szakértő szerint, ha kell fizetni az egészségügyért, az emberek kevesebbet mennek orvoshoz, de nem romlik egészségi állapotuk. Sok vizsgálat bizonyítja, hogy a vizitdíjas biztosítási rendszerből nem következik, hogy betegebbek lesznek az emberek.

Inkább a vizitdíj, mint egy beteg rendszer

Nem 300 forint miatt nem járunk orvoshoz, hanem mert félünk a rossz hírtől. A háziorvoshoz az emberek 30 százaléka nem azért megy, mert beteg. Az orvos is tudja ezt, és csak azért ír receptet, hogy előbb tudjon a többi beteggel foglalkozni. Még rosszabb, ha beutalja valamilyen vizsgálatra, ezzel generál egy felesleges sort.

Ma leginkább arra panaszkodnak, hogy hónapokat kell várni egy szakrendelésre. Mihályi Péter szerint probléma, hogy nincs olyan mechanizmus, ami kiszűrné a felesleges betegeket. A hosszú várakozási időre viszont reagált a piac, a magánegészségügy aránya jelentősen megnőtt. Kiderült, hogy az emberek jelentős része képes és hajlandó sok pénzt költeni az egészségére.

Ha választani kell, hogy hat hónap múlva vizsgáljanak meg vagy most, szemrebbenés nélkül fizetni fogok.

A szakember szerint ezt hatékonyabban, olcsóbban is meg lehetett volna csinálni, de a kormányzat generálta helyzetben végül a betegeknek sokkal többet kell fizetni. Ráadásul felmérhetetlenül sok gyógyszert fogyasztunk. Ez jelentős költség, az elfogyasztott gyógyszerek nagy része felesleges, évente 10 milliárdokat pocsékolunk el szükségtelen gyógyszerekre.

A kormány nem akart egy olyan bonyolult, konfliktusos területtel foglalkozni, mint az egészségügy.

Abban bízott, hogy a gazdasági növekedés megoldja a gondokat. Ez igaz lehetett volna, de a jelentős növekedés elmaradt, a munkaerőhiány pedig az egészségügyben is megjelent. Mihályi Péter szerinte ha nem lesz orvosbevándorlás Magyarországon, nem importálunk egészségügyi dolgozókat, össze fog omlani az egészségügy.

Orvosok, ápolók nélkül összeomlás jöhet

Bevándorlás nélkül egyetlen nyugati országban sem tudna működni a rendszer, tőlünk viszont egyelőre csak elmennek az emberek. A szakmai reformok kapcsán nem mindig a politikusokat kell hibáztatni, sokszor megvan a koncepció, de a szakemberek kritikája megállítja a változást. A Gyurcsány- kormány idején is az egészségügyi kormányzat lépett vissza a koncepciójától.

Csodák nincsenek, a magyar egészségügy teljesítménye olyan, mint a magyar gazdaságé. Ha az EU sereghajtó országai közé tartozunk, nem elvárható, hogy az egészségügy kiemelkedjen. A magyar egészségügy még mindig jobb helyzetben van, mint az oktatási rendszer, de az igazi baj, hogy nem fejlődik a gazdaság – magyarázta a közgazdász.

Mihályi Péter szerint lehetne stadionok helyett az egészségügyre költeni, de önmagában a több pénztől sem működne jobban a rendszer, hiszen mintegy 500 milliárd forint ment kórházakra, szakrendelőkre, de nincs ápoló, így nem léptünk előre annyit, amennyit elköltöttünk. Hiába költjük az EU pénzét, romlott a helyzet, egyre több ágy körül rohangál egyre kevesebb nővér.

Két éve elbukott volna a Fidesz referenduma

2015-ben készült egy kutatás, amely szerint akkor egy népszavazáson többségben lettek volna azok, akik inkább fizetnének, ha a kormány a pénzt az egészségügyre fordítaná. A Publicus Intézet mérte, hogy az emberek kétharmada elégedetlen az állami egészségügyi ellátással. Jobb ellátásban bízva, az elmúlt években a megkérdezettek, illetve közeli rokonaik fele fizetett hálapénzt, tízből hat ember vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi ellátást.

A megkérdezettek fele szerint egyértelműen a kormány a felelős az állapotokért.

Az egészségügy állapotának rossz megítélése és a saját zsebből fizetett hozzájárulások mértéke miatt a megkérdezettek kétharmada – a korábban népszavazáson elutasított – vizitdíjat is fizetne, hogy jobb legyen az ellátás. Még a Fidesz szavazók többsége (52 százalék) is elégedetlen volt. A megkérdezettek 59 százaléka vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi szolgáltatást, amiből a szerényebb körülmények között élők folyamatosan kiszorulnak.

A válaszadók egyértelmű többsége a kormányt tette felelőssé az egészségügyi állapotokért. Sokan mondták, hogy az egészségügy (orvos- és nővérhiánnyal, rossz állapotú intézményekkel, hálapénzzel, igazgatás problémáival) ördögi körbe került, amiből a politikai, szakmai vezetők nem is tudják kivezetni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.