Belföld

PISA-teszt: Hoffmann Rózsa nyugtat, a Fidesz reformjai jók

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 12. 13. 08:43

Szerinte a mostani eredmény még mindig a liberális oktatáspolitika bűne.

A volt oktatási államtitkár nem hallotta Lázár miniszter nyilatkozatát, de szerinte nem csak a tanárok tehetnek a PISA-tesztek siralmas eredményéről. Az atv.hu-nak azt mondta: a felmérés eredménye sok tényezőtől függ, de a most mért gyerekek csak 2006-2007-ben kezdték az iskolát, mostani kormány reformjai csak hét évvel később kezdődtek.

A reformok 2015-ben, a vizsgálat idején még csak az alsó tagozat elején tartottak. Majd a 20-as évek második felének PISA mérései mondhatnak véleményt a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikájáról. 

Hoffmann Rózsa szerint a mostani eredmény még mindig a liberális iskolarendszer bűne, bár szerepet játszik benne, hogy a magyar gyerekek teljesítményét nagyobb mértékben meghatározza a családi háttér, mint más országban.

A rossz eredmény tehát nemcsak oktatási probléma, hanem össztársadalmi, szociális, egészségügyi, településpolitikai kérdés is. Ezért, ha megfelelő választ akarunk adni a mostani eredményre, az összehangolt, komplex intézkedéssorozatot követel.

A kereszténydemokrata politikus szerint a 15 éves diákok jelentős része jól teljesített, a magyar átlagot a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek húzták le, hiszen a mérés kiterjed minden iskolatípusra.

A legjobbak most is jól teljesítettek, tehát nem a gimnazistákkal van a probléma. Hanem inkább a szakiskolába járókkal, akiket természetesen nem a szakiskola rontott el, hanem az előzmények, a körülményeik voltak hatástalanok. (…) A másik, hogy fel kellene gyorsítani azokat az oktatáspolitikai reformokat, amelyeket elkezdtünk, hogy a szaktanácsadás, a tanfelügyelet, és a minősítés segítségével gyorsabban elérjük, hogy a tanári munka módszertanilag jobban megfeleljen a mai kívánalmaknak ott, ahol esetleg ilyen hiányosság van.

Hoffmann Rózsa azt mondta, alapvetően nem is az alaptantervben van a hiba, bár azt időnként – most is – felül kell vizsgálni, hogy a gyakorlati feladatok domináljanak a tanórán.

Az átmenetet, a reformok eredményeit viszont türelmesen végig kellene vezetni, nem pedig kapkodva mindjárt ördögöt kiáltani.

Abban ugyanakkor nem biztos, hogy a következő mérés már nem lesz ilyen katasztrofális, hiszen a reformok beéréséhez legalább egy évtized kell, a katasztrofális jelzőt meg túlzónak tartja, mert addig nem kell tragédiáról beszélni, amíg lehet segíteni, márpedig az alaptanterv egyensúlyt teremtett a kompetenciák és a lexikális ismeretek között, a PISA-feladatok pedig érdekesek, de távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatást jellemzi.

A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el. Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően.

Szerinte a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen nem is kell éllovasoknak lenniük, mert ez nem következik a magyar értékekből, de azt el kellene érni, hogy az erős középmezőnyhöz tartozzanak.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.