Belföld

Nyugodtan szét lehet lopni az országot, úgysincs politikai következménye

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2016. 11. 16. 17:27

Korábban a témában:

Már írtunk arról, hogy nyilvánosságra hozták a Transparency International Magyarország Globális Korrupciós Barométer felmérésének eredményét, aminek lényege:

  • a lakosság véleménye szerint Magyarországon a korrupció egyre súlyosabb probléma
  •  a magyarok közel harmada szerint a kormánytisztviselők és a miniszterelnök egyaránt érintette korrupciós ügyekben
  • a magyarok számára a korrupció és a menekültügy egyformán súlyos kérdés
  • a magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben
  • Magyarországon egyre kevesebben jelentenék a visszaéléseket

Apátia, félelem, pesszimizmus,

Mi az oka ennek a reakciónak, ha Magyarországon a korrupcióról van szó

– kérdezte Burai Petra, a Transparency International Magyarország kutatási igazgatója, aki a sajtótájékoztató utáni kerekasztal beszélgetés moderátora volt.

Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa szerint ennek oka a tehetetlenség és a tapasztalat.

Sehol nem történt meg, hogy a valódi felelősök börtönbe jutottak, maximum a stróman. A politikus lop, ez a közvélekedés

– mondta.

Stumpf András
Fotó: Berecz Valter

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető, stratégiai igazgatója Hofi Gézát idézte:

Az a korrupció, amiből kimaradok.

A helyzet viszont, úgy látja, nem volt mindig ennyire súlyos,

Magyarországon már államosították a korrupciót.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatója szerint az a gond, hogy leginkább a bejelentőnek lehet baja abból, ha felhívja egy korrupciós ügyre a figyelmet, Hadházy Ákos esete is ezt mutatja, inkább csak rászállnak az emberre. Ezt pedig mindenki látja és kihat a társadalomra.

Juhász Attila
Fotó: Berecz Valter

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója azt mondta, nincs változás a magyar politikai kultúrában, és szerinte nem érdemes aktuálpolitikai példákat felhozni korrupciós ügyben. Úgy látja, hogy például a NAV komoly sikereket tud felmutatni.

Nincs politikai következmény

57 százalék gondolja azt Magyarországon, hogy a korrupció tekintetében rosszabb a helyzet, mint négy éve. Nemrég pedig egy felmérés azt mutatta, a magyarok 79 százaléka gondolja azt, hogy a dolgok rossz irányba mennek.

Mráz folytatta, szerinte a helyzet 2010 előtt se volt jobb. Nem látja, hogy itthon romlásról beszélnek, szerinte a választók se így gondolják.

A magyar emberek elégedettsége nő,

állapította meg a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Szerinte a médiának nagy hatása van abban, hogy az emberek azt gondolják, itthon rossz irányba mennek a dolgok.

Mráz Ágoston Sámuel
Fotó: Berecz Valter

Juhász Attila azt mondta,

a kormány jól látja, hogy a felmérések nem koptatják támogatottságukat.

Még akkor se, ha ma már a Fideszt tartja a többség a legkorruptabb pártnak.

Pulai András szerint az, hogy 66-67 százalékos az elégedetlenség itthon, jól mutatja, hogy a társadalom érzékeli ezeket az ügyeket. Az igazán nagy ügyekbe viszont nem látnak bele, ezt kutatások is bizonyítják, ilyen például az MNB-s alapítványok ügye. A korrupciónak nincs politikai következménye:

Kétszer annyian mondják korruptnak a Fideszt, mint korábban az MSZP-t, de nem eszerint választanak az emberek pártot.

Pulai András
Fotó: Berecz Valter

Stumpf azt mondta, a nagy beruházások, mindig nagyon drágák voltak Magyarországon,

mi valahogy mindig drágábban építünk autópályát,

mint mondjuk a horvátok, ezért abból indul ki a magyar: Kell a pálya? Igen! Lesz? Igen! Miközben megy mindenhova a pénz, Simicskához, Mészároshoz, de a magyar úgy van vele: megépül és tudja használni.

Szerinte van egy olyan attitűd is a fideszeseknél, hogy inkább ide jöjjön a pénz, mint külföldre. Vagyis inkább magyar lopja el, mint nem magyar,

a lényeg: egy a tábor, egy a zászló. Ez itthon igazából nem is korrupciónak számít, hanem politikának.

Hálapénz=megkenés

Kinek a feladata küzdeni, hogyan lehet visszakapcsolni az állampolgárokat, kérdezte Burai Berta.

Pulai kutatásokra hivatkozva elmondta, elsősorban a sajtótól várják az emberek a korrupciós ügyek felgöngyölítését, másodsorban pedig a pártoktól.

Ráadásul minden szavazó saját pártjában bízik,

még a fideszesek is azt remélik, hogy majd Orbánék csökkentik a korrupciót.

A sajtó rá van szorulva, hogy tegyen valamit, mert az állam nem tesz semmit, véli Pulai András, Publicus Intézet igazgatója. A nézőpontos Mráz azonban továbbra is azt mondta, hogy a gazdaság fehérítésében komoly előrelépések vannak.

Ilyen ügyek mindenhol vannak. Nem szabad csodákat várni. Ez egy politikai-kulturális dolog.

Juhász úgy látja, társadalmi szinten nehéz változást elérni, szerinte is a sajtó tud szemléletet formálni.

Fotó: Berecz Valter

A sajtó teszi a dolgát, reagált Stumpf, mint a kerekasztal-beszélgetés egyetlen újságírója. Szerinte nem kérdés, hogy van felelősségük, de a jó hír nem hír, az hirdetés.

A hálapénz kérdésében abban mindannyian egyetértettek, hogy ez egy téves fogalom.

Azt hazudja, hogy hálából adják, miközben ez megkenés.

Pulai is azt mondta, a magyar nyelv felmenti az állampolgárokat, miközben úgy tűnik a kormány jól el van ezzel a rendszerrel.

Juhász úgy látja, külön kellene választani a hálapénzt a politika aktuális szintjétől. Az egyik legnagyobb gond szerinte az, hogy a várólisták a legsúlyosabb esetekben a leghosszabbak, ez pedig növeli a kenőpénz fizetésére a hajlandóságot.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. május 27.
A bajnok Budapest Honvéd játékosai a magasba dobják az olasz Marco Rossi vezetõedzõt az OTP Bank Liga utolsó, 33. fordulójában játszott Honvéd - Videoton FC labdarugó-mérkõzés végén a kispesti Bozsik József Stadionban 2017. május 27-én. A Honvéd 1-0-ra gyõzött, ezzel megszerezte története 14. bajnoki címét.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.