A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megérkezett Donald Tusk hivatalos levele, amely szerint februárban Orbán Viktor is megszavazta a kvótákat, amikor igennel voksolt a testület erről szóló határozatára. Az Európai Tanács elnökéhez a DK ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba fordult az ügyben.
Gréczy Zsolt idézett is a válaszlevélből. Szerinte a magyar miniszterelnök arra a határozatra mondott igent, amelyikben az is áll, hogy
valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belül történő áthelyezésekre vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve.
A levél szerint a miniszterelnököket és elnököket tömörítő Európai Tanács egyhangúan fogadta el a határozatot, vagyis a dokumentumot Orbán Viktor is aláírta.
Orbán hazudott?
A népszavazás érvénytelensége ilyen szempontból szerencsés is a kormányfőnek, mert nem kell szembemennie saját korábbi döntésével, “a kvóta elfogadásával” – mondta a DK szóvivője, aki kitért rá, hogy a pozsonyi uniós csúcson az is kiderült, hogy nem lesznek kötelező kvóták. Szerinte Orbán magyarázattal tartozik az országnak, hogy miért “hazudta magát” kvótaellenes politikusnak, miért kezdeményezett népszavazást a saját döntése ellen.
Még a népszavazás előtt az MSZP is rákérdezett, hányszor vétózott Orbán az ET ülésein. A szocialisták (Demeter Márta, Harangozó Gábor) szerint a kormányfő csak idehaza ez a bátor, lánglelkű harcos, az EU tagállamok miniszterelnökei között, az Európai Tanács ülésein mindent elfogad. Ez a testület ugyanis konszenzussal hozza meg határozatait. Így fogadja el az ülést záró „Következtetések” nevű dokumentumait, tehát Orbán Viktor is
kivétel nélkül elfogadta
ezen dokumentumok menekültek elosztásáról, befogadásáról, áthelyezéséről szóló megállapításait. Egyébként nem lennének “Következtetések”.
Az ellenzéki politikusok ezen eljárásrend alapján arra vártak választ, hogy a kormányfő mindig egyetértett-e az alábbi (2015. június 25-26., 2015. október 15., 2015. decemberi 7-18., 2016. február 18-19., 2016. március 17-18., 2016. június 28.) ET-ülések migrációt érintő döntéseivel.
A kérdés alapján Orbán Viktornak legalább hatszor lett volna alkalma vétózni. Idén márciusban úgy tűnt, ezt meg is tette, akkor meg is szakadt az EU-csúcs, de később Merkel kancellár cáfolta, hogy Orbán vétózott, a szakemberek pedig jelezték, hogy az EU–Törökország-csúcs megállapodása még nem is volt olyan állapotban, hogy vétózni lehetett volna.
Orbán kvótára soha nem adta áldását
Az Orbán Viktorhoz intézett kérdésre, mint a téma illetékes minisztere, Szijjártó Péter válaszolt.
Orbán Viktor egyetlen alkalommal sem fogadott el, vagy szavazott meg olyan döntést, amely kötelező betelepítési kvóták alkalmazását írná elő Magyarország számára.
Egy éve, a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. szeptemberi ülésén olyan határozat született, amely nyíltan szembemegy a magyar kormány által képviselt állásponttal – írta a tárcavezető.
A belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenszavazata mellett fogadták el a 120 ezer ember szétosztásáról szóló határozatot.
Ezt a döntést Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta és a kormány továbbra is a leghatározottabban nemet mond a kötelező betelepítés bármely formájára.
A kvótafenyegetés a sci-fi része
Korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak elmondta, miért rossz a népszavazási kérdés, hiszen nincs szó betelepítésről, hanem menekült kérelmi eljárások átvételéről. A szakember a minap a Klubrádióban arról beszélt, hogy letelepítési kvótával fenyegetni a választókat,
az a tudományos-fantasztikus irodalom része.
Azt Lattmann Tamás is világossá tette, hogy míg a magyar jogalkotást a belpolitika határozza meg, az unió migrációs politikájában olyan jogszabályok születnek, amelyekben a tagállamok között konszenzus alakul ki.
Az EU egy 28 felé hasadt skizofrén személyiség, aminek egyeztetett akarata van, amit a 28 személyiség össze tud rakni.
A nemzetközi jogász maga is úgy vélte, Magyarország, ha igazán akarta volna, blokkolhatta volna a menekültekkel kapcsolatos döntést.
Elvileg az uniós jogalkotási folyamatban a konszenzuskényszer érvényesül.
A Szijjártó Péter által is idézett belügyminiszteri tanácsban – ahol az egyetlen kötelező jogszabály született az 1300 eljárás átvételéről – kisebbségben maradtunk, de nem állítottuk meg a dolgot, amiből – szerinte – az látszik, hogy ez mégsem élet-halál kérdés, persze hogy nem, hiszen akkor nem lenne mi ellen hangolni a választókat” – tette hozzá a szakember.
