pintér sándor (pintér sándor, )
Belföld

Robbantás Budapesten: Pintér egyszer már elhallgattatta az alvilág pokolgépeit

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 09. 27. 17:28

A 90-es években szinte mindennaposak voltak a politikailag motivált robbantások és a Molotov-koktélos támadások. Pintér egyszer már rendet tett, most a rendőrségbe vetett bizalmat kellene helyreállítania. Összeszedtük az 1989 utáni legnagyobb robbantásokat és biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk Pintér Sándor nagy fordulatáról és mai magyarország sötét kórképéről.
Korábban a témában:

Mérföldkő a magyar kriminalisztika történetében a szombat este történt körúti robbantás. Soha azelőtt nem támadtak magyar rendőrökre a klasszikus – az IRA és az ETA által is alkalmazott – politikai terrorizmus eszközével. Papp Károly országos rendőrfőkapitány vasárnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a rendőröket ki akarták végezni, a nyomravezetőnek 10 millió forintot ajánlottak fel.

2016 őszén talán idegennek tűnhet egy robbantás a fővárosban, de ez nem volt mindig így. A rendszerváltás előtt nem sokkal, 1989-ben a 2-es metróban történt robbanás, a 90-es években pedig egyre-másra detonációkról szóltak a hírek. A legtöbb alvilági leszámolás és homályos hátterű, leginkább politikai indíttatású ijesztgetés volt, amikről még ma is csak nagyon keveset tudunk.

  • 1989. február 17-én egy házi készítésű csőbomba szakította le a 2-es metró egyik szerelvényének tetejét. A detonációban – a csodával határos módon – nem sérült meg senki, az elkövetőt nem találták meg, a támadás indítéka ismeretlen.
  • 1991-ben a Ferihegyi Repülőtér 1-es termináljánál robbantottak szélsőbaloldali merénylők, a támadás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult. Két terrorista Ausztriában  lett gyanús egy házaspárnak, egyiküket a rendőrök lelőtték, a másik személyt kiadták Németországnak, ahol beismerte, hogy részt vett a ferihegyi merényletben. Harmadik társuk kiléte azóta sem ismert.
  • 1994 júniusában a Parlament 19-es kapujánál robbant bomba, júliusban pedig a Mátyás-templom Halászbástya felőli részén lépett működésbe egy robbanószerkezet. Egyik esetben sem sérült meg senki, az elkövetőket nem sikerült felkutatni.
  • 1996 októberében a Budapest-Esztergom között menetrend szerint közlekedő Volán buszon robbantottak, három utas súlyosan megsérült. Négy nappal később a Zsinagóga közelében, a Wesselényi utcában robbant fel egy szeméttároló, személyi sérülés nem történt. Decemberben egy Rákóczi úti Patyolat üzlet előtt házi készítésű csőbomba lépett működésbe, senki sem sérült meg.
  • 1997 februárjában a XIV. kerületi MSZP-irodánál lépett működésbe egy csőbomba, márciusban pedig az SZDSZ XVI. kerületi alatti irodájának ablakában találtak robbanószerkezetet, amelyet azonban még időben hatástalanítottak a tűzszerészek. Áprilisban ismét az MSZP-t vették célba, az Újpesti iroda bejáratánál történt detonáció, személyi sérülés nélkül.

1998: a bombák és a választások éve

1998 választási év volt, számos, valószínűsíthetően politikailag motivált robbantás történt: márciusban Kecskés Ákos, az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjének szeméttárolójába dobtak Molotov-koktélt, néhány nap múlva a Független Kisgazda Párt fővárosi székháza előtt egy nejlonzacskóban találtak robbanószerkezet, amelyet időben hatástalanítottak. Négy nappal később, március 16-án Torgyán József pártelnök otthonánál robbantottak, ami “csak” anyagi kárral járt. Áprilisban a Dembinszky utcában egy külföldi állampolgár tulajdonában lévő autót robbantottak fel, még ebben a hónapban Hafez Ismail egyiptomi állampolgár Mercedes típusú autójában helyeztek el pokolgépet, a detonációban három járókelő, valamint a mentésben egy tűzoltó sérült meg.

Május 1-én Szájer Józsefnek, a Fidesz frakcióvezetőjének XVI. kerületi lakása előtt lépett működésbe egy robbanószerkezet. A lépcsőházban jelentős kár keletkezett. A szakértők szerint a robbanóanyag fajtája megegyezett azzal, amit Torgyán lakásánál használtak. A nyomozást 2001 októberében zárták le, az elkövetőről nem tudunk semmit. 1998 május 24-én az MDF Nagytétényi út és a Dózsa György út sarkán található irodájánál hoztak működésbe robbanószerkezetet, ketten könnyebb sérüléseket szenvedtek. Június 15-én a Fidesz Lendvay utcai székházában egy magasföldszinti erkélyen robbant bomba, csak az épület sérült meg.

A választásokon a SZDSZ csúnyán elhasalt, ahogyan az MSZP is meglehetősen csúfosan szerepelt, a legkisebb taglétszámú frakcióval rendelkező Fidesz győzelme okozott meglepetést.

1998-ban számos, alvilági ijesztgetésnek tekinthető robbantás is történt: májusban a Kalóztanya sörözőnél négyen sérültek meg, az Andrássy úti Made Inn Music Clubnál pedig anyagi kár keletkezett. A legnagyobb horderejű leszámolás július 2-án, az Aranykéz utcában történt, amikor egy Polski Fiat 126-os alatt nagy erejű robbanóeszköz lépett működésbe. A merénylet célpontja az olajügyek koronatanújaként számon tartott – Boros Tamásként ismert – Boros József Károly lehetett, akinek a rendőrségen tett, több alvilági alakra terhelő információkat tartalmazó videóvallomása akkoriban már széles körben ismertté vált. A merénylet másik három áldozata és a húsz sérült vétlen járókelő volt. Az Aranykéz utcai leszámolás szinte kivételnek tekinthető, ugyanis a szlovák Jozef Rohác személyében kézre kerítették az elkövetőt.

Pintér jött, a bombák elhallgattak

Pintér Sándor az első Orbán-kormányban 1998 július 2-án foglalta el a székét. Érkezésével a robbantások, ha nem is tűntek el teljesen, szép lassan kimentek a divatból. 1998 augusztusban egy százhalombattai vállalkozó Porsche személygépkocsija menet közben robbant fel, vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett. Több Molotov-koktélos támadás is történt, azonban a korábbi, politikai akciók sorát mintha elvágták volna.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Pintér Sándortól függetlenül két okra vezethető vissza, hogy a 90-es években szinte mindennapos robbantások alábbhagytak. A merényletek nagy része az olajszőkítési botrányhoz kapcsolódott, 1998 őszétől az olajszőkítők tevékenysége szűk korlátok közé szorult, a csalók a hihetetlen médiafigyelem és a korábbi szabályozási lépések miatt úgy érezték, hogy egyre forróbb lesz a lábuk alatt a talaj, aránytalanul nagy kockázatot kell vállalniuk.

1995-96-os politikai helyzet miatt kialakult egy olyan szituáció, amelyben a belügyi vezetés és az ORFK között nem volt meg az összhang. Teljesen természetes, hogy egy ilyen helyzetet a szervezett bűnözés kihasznál. Különösen akkor, amikor az olajszőkítésből százmilliárdokat lehetett keresni bizonyos bűnözői csoportoknak. Pintér Sándor kinevezésével egy újfajta, sokkal precízebb belügyi vezetést alakítottak ki, kijelenthető, hogy a Belügyminisztérium átszervezése sikeres volt

– mondja a szakértő, aki hozzáteszi: Pintér Sándor egy a korábbinál sokkal eredmény-orientáltabb szervezetet hozott létre, és ennek pozitív hatásai voltak a rendőrség munkájára is. Ez a két körülmény egyértelmű üzenet volt az alvilágnak, eljött egyfajta új, konszolidáltabb időszak. A robbantások nem tűntek el teljesen, a 2000-es években több ilyen jellegű akcióra is volt példa, a jelentősebb események mögött a szélsőjobb tevékenysége állt.

A Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbált hatást gyakorolni a kormánypártok politikájára, és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A szervezet Molotov-koktéllal támadott meg MSZP- és SZDSZ-pártirodákat, képviselők és miniszterek – Hiller István és Kóka János – otthonait, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. A detonációkban nem sérült meg senki (Csintalan Sándort viszont egy vascsővel bántalmazták). Budaházy Györgyöt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélték.

2014 januárjában a CIB Bank Lehel utcai fiókjánál egy bukósisakos férfi hajtott végre robbantást. Személyi sérülés nem történt, de a bank jelentős anyagi károkról számolt be. Pintér Sándor Sneider Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére idén júliusban közölte, hogy a nyomozást október 7-éig meghosszabbították. Pintér rendőrsége hibázott, de minden követ megmozgat.

Budapest, 2014. január 13.
Rendőrök és tűzoltók dolgoznak egy pénzintézeteknek helyet adó megrongálódott épület előtt 2014. január 13-án a XIII. kerületi Lehel utcában, miután az épület utcafronti fala mintegy tíz négyzetméter területen robbanás miatt kidőlt. Az elsődleges vizsgálatok szerint a robbanást ismeretlen szerkezetű és ismeretlen típusú robbanóanyag okozta, a bűncselekmény nem emberi élet kioltására vagy személyi sérülés okozására irányult. Szemtanúk egy motorost láttak elhajtani az épület elől a robbanást megelőzően.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A szombat éjszakai robbantás kapcsán a szakértő komoly rendőrségi hibára hívja fel a figyelmet.

A mostani, puskaporos hangulatban, kiélezett politikai helyzetben nem elfogadható, hogy 21 órát csússzon a tájékoztatás. A közösségi médiát pillanatok alatt ellepték a különböző összeesküvés-elméletek, ez pedig sötét kórképet fest a jelenlegi Magyarországról

– magyarázza Tarjányi Péter, aki szerint bármelyik konteóról is legyen szó, abban minden oldal megegyezik, hogy a mai Magyarország rendőrsége és belügyminisztériuma nem fogja tudni kivizsgálni az ügyet.

Ez valóban súlyos üzenet. Amint a rendőrség felismerte, hogy a közösségi médiában milyen forgatókönyvek pörögnek százasával, ezresével, tájékoztatást kellett volna adnia. Meg kellett volna nyugtatnia a kedélyeket és leszögezni, hogy nincs szükség találgatásra. Azt kellett volna mondani, hogy emberek, bízzatok abban, hogy a szakma teszi a dolgát, már ki tudjuk zárni, hogy nem Párizshoz és Brüsszelhez kapcsolódóan, azzal egyenértékű támadásról van szó. 7-8 óra után már valószínűleg tudták, nem dzsihadista robbantásról van szó.

A biztonságpolitikai szakértő csalódottan azt mondja: azért, hogy politikai oldaltól függetlenül sokan gondolják úgy, hogy a hatóságok abban érdekeltek, hogy az igazság ne derüljön ki, “nagyon sokat kellett dolgozni”. Hangsúlyozza:

Ez nyilvánvalóan nincs így. A rendőrség hihetetlen gőzerővel dolgozik. Apait-anyait beleadnak, hogy elfogják az elkövetőt, és nem csak azért, mert rendőrök sérültek meg.

A szombati robbantás nyílt hadüzenet volt: a két rendőrt meg akarták gyilkolni. A videót végignézve egyértelmű, hogy az elkövető azért ment oda, hogy megölje ezt a két embert. Az egyelőre nem világos, hogy konkrétan a két rendőr vagy rendőrség, mint szervezet volt a célpont.

Szöges bomba: az egyszerű, brutális pokolgép

A robbanószerkezet robbanóanyagból, az ennek felrobbantásához szükséges gyújtószerkezetből áll. A detonáció erejét a robbanóanyag mennyisége határozza meg, a folyamat beindításához az iparban és a hadászatban gyutacsot használnak, a házi készítésű bombáknál azonban már egy izzószál is elegendő.

Ha a robbanóanyag pusztító hatását legegyszerűbben repeszképző anyagokkal lehet felerősíteni: ilyen a szög, a csavar, az üvegszilánk, a repesz, esetleg kődarabok

– mondta a 24.hu-nak Ladocsi Attila tűzszerész. Az igazságügyi szakértő szerint egy egyszerűbb robbanószerkezetet viszonylag kevés ehhez kapcsolódó tudással is össze lehet szerelni házilag. Ha valaki korábban – akár a katonaságnál – találkozott ilyen szerkezettel és rendelkezik alapvető vegyészeti és elektronikai ismeretekkel, minden további nélkül összerakhatja a saját bombáját.

Robbantas(650x433).jpg (robbantás, bocskai istván lövészdandár, )
(c) MH 5. Bocskai István Lövészdandár

Amennyiben robbanóanyag nem áll rendelkezésre, szükség van némi vegyészeti jártasságra. A szakértő szerint az internet tele van különböző receptúrákkal, bár ezek jelentős része hamis: nem működik vagy már az előállítás folyamán felrobban. A robbanószerkezethez kell némi elektronikai érdeklődés, azonban Ladocsi Attila kiemeli: egy rádióamatőri tudás bőven elég, ezzel már mozgásérzékelős vagy égő-gyújtós robbanószerkezetet is össze lehet szerelni.

 

A rendőrök nem gyanakodhattak

 

Papp Károly országos rendőrfőkapitány tájékoztatása szerint egyértelmű, hogy a bomba célpontjai a járőröző rendőrök voltak, a tűzszerész ebből arra következtet, hogy a bombát távirányítással, például akár mobiltelefonnal hozhatták működésbe. A robbanás erősségéből a szakember 1 és 5 kilogramm közé becsüli a pokolgép súlyát, ami az utóbbi forgatókönyvnek is megfelel.

Ladocsi Attila szerint amennyiben a rendőrök valóban egy elhagyott táskánál álltak meg, semmilyen gyanús jel nem árulkodhatott arról, hogy mekkora veszélyben vannak: egy szöges bomba akár egy kisebb gyerekjáték dobozában is elfér, hangtalan, a hadászati eszközökkel szemben – amelyeket az egyenruhások jól ismernek – nincsen különleges ismérve.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.