Old lady dozing
Belföld

Szülőtartás: készüljünk fel a rosszabbra, és örüljünk, ha mégis a jobb következik

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 07. 06. 13:28

Korábban a témában:

Egyikük riogat, hogy ránk tolja a kormány az idősek eltartását, és megnyomorítja ezáltal a középkorosztályt. Másikuk azzal nyugtat, hogy csak attól kérhető szülőtartás, akinek a tisztes megélhetése biztosítva van. És nemhogy a fizetés felét elvinné, de 5-10 ezer forintnál több nemigen lehet az összeg. A jogszabály pedig elég tág fogalmakat használ.

Szülőtartás – amit tudni kell róla

A Ptk.-ban rokontartás címszó alatt találhatóak többek között a szülőtartás szabályai is. Nem új keletű a dolog, 2011 óta benne van az alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben is a szülőtartás. Az új Ptk. (2013) idevágó passzusai pedig eléggé hasonlítottak (az 1952-es keltezésű) családjogi törvény rokontartási szabályaira (amibe a szülőtartás is beleszámít).

Újdonság július elsejétől az, hogy nemcsak maguk a szülők (illetve nevükben a járási hivatalok), hanem az időseket ellátó intézmények és az öregeknek segítő személyek is igényt tarthatnak arra, hogy ha kevés (az ellátásukat nem fedező mértékű) a nyugdíjas járadéka, akkor a hozzátartozót/gyereket pereljék annak kiegészítésére. Egyéves jogvesztő határidővel. Változás van abban is, hogy a szülőnek már nemcsak a gyermekével szemben áll fenn elsősorban tartási kötelezettsége, hanem a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben is.

Bíróság állapítja meg

A tartásdíj mértékét a bíróság határozza meg, figyelembe véve a jogosult indokolt szükségletei (megélhetési költségek) és a kötelezett teljesítőképessége alapján. Ez elég homályos megfogalmazás, bár nem újdonság. Amikor korábban családjogász segítségével boncolgattuk a szülőtartást kérdését, azt derítettük ki, hogy a rászoruló szülőnél a szűkös megélhetésnél kicsivel többet vehetnek figyelembe, amikor azt nézik, jogosult lehet-e a tartásra. A felnőtt gyermeknél viszont nem a szűkös, hanem a normális életvitelhez szükséges jövedelmen túl jöhet csak szóba a szülőtartási díj megítélése. És a szülője eltartásának kötelezettségét megelőzi a gyermeke, családja eltartásának kötelezettsége.

Változatlan az is, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg. És tartás a szülőnek csak akkor jár, ha arra nem érdemtelen. Na de vajon mennyi lehet konkrétan a tartási díj?

Maximum 5-10 ezer forint lehet?

Illés Blanka családjogász az M1-en azt nyilatkozta, hogy szerinte 5-10 ezer forintos összeg lehet a bírói gyakorlatban a megítélt szülőtartás. Miközben a jogszabály szerint a fizetés felét is kiteheti elvileg. Megkérdeztük, mire alapozza felvetését.

Magyarázata szerint a tartásdíjas pereknél a bíróság nem abból indul ki, hogy mennyibe kerül az adott szülő megélhetése, hanem abból, hogy a KSH milyen megélhetési költséget állapított meg. Eszerint egy nyugdíjasra átlagban 78 ezer forint körüli összeggel kell számolni a kiadásokra. Akinek tehát nagyjából ennyinél kevesebb a nyugdíja, az kérhet tartást.

Valamennyi nyugdíja pedig mindenkinek van – viszont tartásra legfeljebb annyit ítél meg a bíróság, amennyi a nagyjából 78 ezer forinthoz hiányzik. Feltéve, hogy a felnőtt gyereknek van annyi jövedelme, hogy abból (a családja eltartása után) maradjon még szülőtartásra. Ezért mondta a családjogász, hogy 5-10 ezer forintnál nemigen lehet több a szülőtartás.

Persze, ha valaki minimálnyugdíjon van (28 500 forint), a gyermekének pedig nincsenek anyagi gondjai, annál 50 ezer forint is lehet a szülőtartás.

Fotó: Pál Anna Viktória

Az ápoló szomszéd eddig utólag kérhetett kompenzációt

Újdonság ugye annyi van, hogy nyugdíjas otthonok, illetve ápolást végző intézmények, segítő személyek (szomszédok, ismerősök) is perelhetik a rászoruló idős szülő gyermekét. A családjogász úgy véli, ők is el fogják majd indítani az eljárásokat. (A július elsejei hatályba lépés óta ő még nem hallott ilyen per indításáról.)

Hozzátette: eddig ha pl. a szomszéd, vagy más nem rokon vásárolt egy idős embernek, mosott, takarított rá, ápolta, cserélte a pelenkáját, akkor a gondozott elhalálozása után a hagyatéki eljárásban kérhette (hagyatéki hitelezői igény) az ellátás fejében kompenzáció megítélését. Most viszont pert indíthat, és menet közben követelheti az ellátott gyerekétől, hogy fizesse ki a munkáját.

Lesz-e percunami?

Amit még nem árt tudni: bárkit bármikor elővehetnek, nem csak a szülőjével, nagyszülőjével kapcsolatban is. Amiből tényleg úgy tűnhet, van rá esély, hogy perek tömege induljon. Illés Blanka szerint azonban nem valószínű, mert a tartási sorrend továbbra is él. Ebben első helyen szerepel a kiskorú gyerek, gyermek, a házastárs, élettárs, volt házastárs, volt élettárs, és csak utána következhet a szülő (nagyszülő).

Ha a szülő előtt lévő emberek mind tudnak gondoskodni a saját ellátásukról, vagy még az ő eltartásuk után is van a fele fizetésből, akkor jöhet a szülő.

Eddig sem lehetett megnyerni ezeket a pereket

A gyermekkel szemben követelhető szülőtartás mint írtuk, nem új keletű dolog. De a családjogász szerint eddig sem igen lehetett megnyerni ezeket a pereket. Az átlag egyszerűen nem keres annyit, hogy a gyerekei és a társa eltartása után még maradjon fölös pénze. Nem biztos, hogy a házastársak, vagy élettársak mindketten dolgoznak, és az is erősen kérdéses ma, hogy van-e minimálbér feletti bejelentett bérük.

A perek általában ott akadnak el, hogy megállapítják, a szülő rászoruló, de a gyereknek nincs annyi jövedelme, hogy még őt is eltartsa. Ebben szerinte nem lesz változás.

Több helyről is összejöhet a tartásdíj

Abból a szempontból viszont érdekes lehet a kérdés a családjogász szerint, hogy mondjuk elindul a gyerekkel szemben az eljárás (felperes lehet a szülő, vagy a nyugdíjasotthon is), tegyük fel megállapítják, hogy ő nem tudja eltartani a szülőjét, akkor elővehetik az unokákat is. Vagyis lehet, hogy a gyerek(ek)nek és az unoká(k)nak is be kell szállniuk egy-egy kisebb összeggel.

Leginkább talán azok lehetnek érintettek a szülőtartásban, akiknek maguknak nincs sem társuk, sem gyerekük – vetettük fel. A családjogász erre azt válaszolta, hogy lehet, de náluk meg eleve magasabb összeget kell figyelembe venni megélhetési költségként.

Ha felélik a fizetést, nincs tartás

Ami még fontos: a szülőtartás nem olyan, mint a gyerektartás. – hangsúlyozta Ills Blanka. A gyereket a saját személyes megélhetés kárára is köteles eltartani a szülő, fordítva viszont ez nem igaz. A szülőt csak a személyes megélhetésen költségein túl (amibe beleszámíthatnak olyan költségek is, pl. mobiltelefon, hitel, benzinpénz stb. amit a gyerektartásnál nem lehet figyelembe venni) köteles eltartani a gyereke.

Ha tehát valaki a teljes fizetését elkölti a család megélhetésére, annál nem valószínű, hogy megállapítható a szülőtartás.

Bosszúból perelnek a szülők

Illés Blanka tapasztalatai szerint szülőtartási pert nagyon elmérgesedett szülő-gyermek viszonyban indítanak, támadásként a gyerekkel szemben. És jellemzően nem voltak megnyerhetőek a perek.

Judge Holding Documents
Judge Holding Documents

Érdemes-e ráállni a szülőtartásra?

Felvetettük, hogy mi a helyzet, ha valaki azt találja ki, segít több idős embernek, azzal a tervvel, hogy a gyerekeiken majd jó lepereli a szülőtartást. Illés Blanka szerint aki ezt meglépi, az nagy kockázatot vállal. Egyrészt mert a tartásra adott összeg vissza nem követelhető (mármint attól, akinek adta). Így ha a gyerektől nem tudja kiperelni az összeget, akkor bukta a dolgot. A pernek is van költsége, és nem biztos, hogy ha segíteni tud, akkor költségmentességet tud kapni.

És mivel általában a szülőtartási perek nyerhetetlenek (nincs annyi látható jövedelem), így maga a per kimenetele is erősen kétséges. Ha valaki ezt jól átgondolja, nem fog erre „szakosodni”, mert ez nem lesz egy jó bevételi forrás.

A jövedelem felénél is több lehet a tartás

Farkas András nyugdíjszakértő blogján elég alaposan kivesézte a szülőtartást, és számos aggodalmának adott hangot. Szerinte vastagon arról van szó, hogy a kormány a járulékfizető felnőtt gyerekekre testálja a szülők eltartását. Külön kitér arra is, hogy mintegy 800 ezer ember nem szerzett 15 szolgálati időt sem, és ők csak minimális ellátást fognak kapni időskorukra. És felteszi a kérdést, vajon az ő ellátásukat kényszeríti ki a törvény a szülőtartással?  

A nyugdíjasotthonok által indítható perekkel kapcsolatban azt írta, nem biztos hogy azoknál kell az 50 százalékos jövedelmi/behajtási küszöböt alkalmazni. Rákérdeztünk, ezt hogyan érti. Azt válaszolta, hogy mivel az összeg egy év alatt felhalmozódott tartozás lehet (egyéves jogvesztő határidővel lehet perelni a fedezet nélküli költségek megtérítésére), így meghaladhatja a fizetés felét. Szerinte biztos, hogy már egy csomó pert be is adtak – kíváncsi rá, milyen kimenetelt hoznak majd ezek.

Ezért is mondta, hogy a jogszabály-módosítás szerinte elég kemény kötelezettségeket ír elő mostantól.

Legfeljebb 5-10 ezer forint? Kizárt dolog

Maximálisan nem ért egyet a családjogász által említett 5-10 ezer forintos lehetséges tartásdíj-mértékkel, mert szerinte ez a feltételezés a július elseje előtti joggyakorlatból indul ki. Farkas András hozzátette a 24.hu-nak: bár Illés Blankának családjogásznak lenne igaza. De ő tart tőle, hogy ennél sokkal keményebb ügyek fognak most következni.

Szerinte a Ptk. módosítása igenis azt jelenti, hogy a családokra fogja rátolni a kormány az idősek eltartásának költségét. Az olvasónak pedig azt üzeni,

készüljön fel a rosszabbra, és örüljön, ha mégis a jobb következik.

Megfejhetik a külföldön dolgozókat

Attól tart, hogy sok mindent hozzá lehet kötni a kötelezettség felturbózásához, például meg lehet fejni a külföldön dolgozó, ott jól kereső több százezer magyart is. Hiszen behajtani lehet az Európai Unión belül. Szerinte a háttérszándékok mögött az is megbújik, hogyha ők nem fizetnek itthon nyugdíjjárulékot (nem járulnak hozzá a társadalmi kötelezettségvállaláshoz), akkor legalább ilyen úton járuljanak hozzá az idősek, a papa, mama, vagy nagymama, nagypapa eltartásához (családi kötelezettségvállalás keretében).

Lehet, hogy furcsának tűnik, hogy egy anya vagy apa a saját gyereke ellen forduljon (=beperelje őt), de ha úgy hozza a helyzet, hogy nagyon megszorul az idős szülő, és a gyerek nagyon nem hajlandó segíteni, akkor szerinte simán elképzelhető ez is. Erre mondta ugye a családjogász, hogy nagyon elmérgesedett ügyekből nőttek ki a perek, és kevés sikerrel jártak eddig.

Perözön?

Szerinte korábban kevés szülő tudott a lehetőségről, és most könnyebb lesz érvényesíteni a követeléseket, valamint a kiperelt összegek is jóval meghaladhatják a havi 5-10 ezer forintot.

Igen ám csak, a szülőtartást megelőzik más tartási jogok, és a megélhetési költségek biztosítva kell hogy legyenek a gyereknél, ami miatt a családjogász szerint nem indulnak tömegével perek. A nyugdíjszakértő viszont ennek az ellenkezőjében biztos. Mégpedig azért, mert szerinte könnyen előfordulhat, hogy az állami, önkormányzati intézmények kapnak majd egy körlevelet, hogy szíveskedjenek érvényesíteni a felmerült költségeket, mert nincs pénz a szociális szektorban. Akkor ez szerinte önmagában megalapozhatja, hogy perözön induljon, és nagyobb összegekre, hiszen egy évre visszamenőleg lehet kérni az elmaradt tartási díjakat.

A felvetést próbáltuk ellenőrizni, ezért megkérdeztünk egy budapesti idősotthon igazgatóját. Ő a Fővárosi Önkormányzathoz irányított kérdéseinkkel. Amint megérkezik a válasz, közöljük.

Annak is utánajártunk, mit léphetnek a nem önkormányzati gondozó-, ápoló intézmények.

Eltérő családmodellekben gondolkodnak

Illés Blanka azt mondta, az átlag egyszerűen nem keres annyit, hogy a gyerekei és a társa eltartása után még maradjon fölös pénze szülőtartásra. És hozzátette, nem biztos, hogy a házastársak, vagy élettársak mindketten dolgoznak, valamint kérdéses, hogy van-e minimálbér feletti bejelentett bérük.

Farka András szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy akinek eltartandó szülője van, annak van (még) eltartandó gyereke is, aki elsőbbséget élvezhet. Inkább tartja valószínűnek, hogy már a gyerek gyereke is magát ellátó felnőtt lesz, mire az idős szülőt el kell tartani. A házastárs meg aktív korú, tehát feltehetőleg dolgozik, őt nem kell eltartani. Ugyanez vonatkozhat a volt házastársra, volt élettársra is. (Ilyen per kevés is van egyébként – jegyezte meg.)

A két megközelítésből is látszik, hogy minden ügy egyedi elbírálást igényel.

Határozottan hangsúlyosabbá vált

Farkas hozzátette, szerinte annak is komoly jelentősége van, hogy az Alaptörvénybe direktbe bekerült: a nagykorú gyerekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. És az sem véletlen, hogy a Ptk-ban is rögzítették, a tartási kötelezettség elsősorban már nemcsak a szülőnél áll fenn a gyerekkel szemben, hanem a nagykorú gyermeknél is, rászoruló szülőjével szemben is.

Megemlítette, van olyan szakértői vélemény is, amely szerint ez még az érdemtelenség vizsgálatát is kiütheti. (A kiskorú gyermek eltartásánál sem mérlegelik, hogy megérdemli-e a tartást, az egyszerűen jár neki.) A bírósági gyakorlatból majd kiderül, így lesz-e.

Örökletes szegénység

Felvetettük azt is, hogy feltehetőleg nagy átlagban a szegény szülőnek a gyereke sem lesz kifejezetten jómódú, így nehezen tud rajta tartást követelni. Farkas András erre úgy reagált, hogy igen, ha csak nem ment ki a gyerek külföldre, és ott nem keres kifejezetten jól. (Persze tegyük hozzá, kint a megélhetési költségek is magasabbak, és feltehetőleg a bíróság ezt is figyelembe veszi majd.)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.