Old lady dozing
Belföld

Szülőtartás: készüljünk fel a rosszabbra, és örüljünk, ha mégis a jobb következik

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 07. 06. 13:28

Korábban a témában:

Egyikük riogat, hogy ránk tolja a kormány az idősek eltartását, és megnyomorítja ezáltal a középkorosztályt. Másikuk azzal nyugtat, hogy csak attól kérhető szülőtartás, akinek a tisztes megélhetése biztosítva van. És nemhogy a fizetés felét elvinné, de 5-10 ezer forintnál több nemigen lehet az összeg. A jogszabály pedig elég tág fogalmakat használ.

Szülőtartás – amit tudni kell róla

A Ptk.-ban rokontartás címszó alatt találhatóak többek között a szülőtartás szabályai is. Nem új keletű a dolog, 2011 óta benne van az alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben is a szülőtartás. Az új Ptk. (2013) idevágó passzusai pedig eléggé hasonlítottak (az 1952-es keltezésű) családjogi törvény rokontartási szabályaira (amibe a szülőtartás is beleszámít).

Újdonság július elsejétől az, hogy nemcsak maguk a szülők (illetve nevükben a járási hivatalok), hanem az időseket ellátó intézmények és az öregeknek segítő személyek is igényt tarthatnak arra, hogy ha kevés (az ellátásukat nem fedező mértékű) a nyugdíjas járadéka, akkor a hozzátartozót/gyereket pereljék annak kiegészítésére. Egyéves jogvesztő határidővel. Változás van abban is, hogy a szülőnek már nemcsak a gyermekével szemben áll fenn elsősorban tartási kötelezettsége, hanem a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben is.

Bíróság állapítja meg

A tartásdíj mértékét a bíróság határozza meg, figyelembe véve a jogosult indokolt szükségletei (megélhetési költségek) és a kötelezett teljesítőképessége alapján. Ez elég homályos megfogalmazás, bár nem újdonság. Amikor korábban családjogász segítségével boncolgattuk a szülőtartást kérdését, azt derítettük ki, hogy a rászoruló szülőnél a szűkös megélhetésnél kicsivel többet vehetnek figyelembe, amikor azt nézik, jogosult lehet-e a tartásra. A felnőtt gyermeknél viszont nem a szűkös, hanem a normális életvitelhez szükséges jövedelmen túl jöhet csak szóba a szülőtartási díj megítélése. És a szülője eltartásának kötelezettségét megelőzi a gyermeke, családja eltartásának kötelezettsége.

Változatlan az is, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg. És tartás a szülőnek csak akkor jár, ha arra nem érdemtelen. Na de vajon mennyi lehet konkrétan a tartási díj?

Maximum 5-10 ezer forint lehet?

Illés Blanka családjogász az M1-en azt nyilatkozta, hogy szerinte 5-10 ezer forintos összeg lehet a bírói gyakorlatban a megítélt szülőtartás. Miközben a jogszabály szerint a fizetés felét is kiteheti elvileg. Megkérdeztük, mire alapozza felvetését.

Magyarázata szerint a tartásdíjas pereknél a bíróság nem abból indul ki, hogy mennyibe kerül az adott szülő megélhetése, hanem abból, hogy a KSH milyen megélhetési költséget állapított meg. Eszerint egy nyugdíjasra átlagban 78 ezer forint körüli összeggel kell számolni a kiadásokra. Akinek tehát nagyjából ennyinél kevesebb a nyugdíja, az kérhet tartást.

Valamennyi nyugdíja pedig mindenkinek van – viszont tartásra legfeljebb annyit ítél meg a bíróság, amennyi a nagyjából 78 ezer forinthoz hiányzik. Feltéve, hogy a felnőtt gyereknek van annyi jövedelme, hogy abból (a családja eltartása után) maradjon még szülőtartásra. Ezért mondta a családjogász, hogy 5-10 ezer forintnál nemigen lehet több a szülőtartás.

Persze, ha valaki minimálnyugdíjon van (28 500 forint), a gyermekének pedig nincsenek anyagi gondjai, annál 50 ezer forint is lehet a szülőtartás.

Fotó: Pál Anna Viktória

Az ápoló szomszéd eddig utólag kérhetett kompenzációt

Újdonság ugye annyi van, hogy nyugdíjas otthonok, illetve ápolást végző intézmények, segítő személyek (szomszédok, ismerősök) is perelhetik a rászoruló idős szülő gyermekét. A családjogász úgy véli, ők is el fogják majd indítani az eljárásokat. (A július elsejei hatályba lépés óta ő még nem hallott ilyen per indításáról.)

Hozzátette: eddig ha pl. a szomszéd, vagy más nem rokon vásárolt egy idős embernek, mosott, takarított rá, ápolta, cserélte a pelenkáját, akkor a gondozott elhalálozása után a hagyatéki eljárásban kérhette (hagyatéki hitelezői igény) az ellátás fejében kompenzáció megítélését. Most viszont pert indíthat, és menet közben követelheti az ellátott gyerekétől, hogy fizesse ki a munkáját.

Lesz-e percunami?

Amit még nem árt tudni: bárkit bármikor elővehetnek, nem csak a szülőjével, nagyszülőjével kapcsolatban is. Amiből tényleg úgy tűnhet, van rá esély, hogy perek tömege induljon. Illés Blanka szerint azonban nem valószínű, mert a tartási sorrend továbbra is él. Ebben első helyen szerepel a kiskorú gyerek, gyermek, a házastárs, élettárs, volt házastárs, volt élettárs, és csak utána következhet a szülő (nagyszülő).

Ha a szülő előtt lévő emberek mind tudnak gondoskodni a saját ellátásukról, vagy még az ő eltartásuk után is van a fele fizetésből, akkor jöhet a szülő.

Eddig sem lehetett megnyerni ezeket a pereket

A gyermekkel szemben követelhető szülőtartás mint írtuk, nem új keletű dolog. De a családjogász szerint eddig sem igen lehetett megnyerni ezeket a pereket. Az átlag egyszerűen nem keres annyit, hogy a gyerekei és a társa eltartása után még maradjon fölös pénze. Nem biztos, hogy a házastársak, vagy élettársak mindketten dolgoznak, és az is erősen kérdéses ma, hogy van-e minimálbér feletti bejelentett bérük.

A perek általában ott akadnak el, hogy megállapítják, a szülő rászoruló, de a gyereknek nincs annyi jövedelme, hogy még őt is eltartsa. Ebben szerinte nem lesz változás.

Több helyről is összejöhet a tartásdíj

Abból a szempontból viszont érdekes lehet a kérdés a családjogász szerint, hogy mondjuk elindul a gyerekkel szemben az eljárás (felperes lehet a szülő, vagy a nyugdíjasotthon is), tegyük fel megállapítják, hogy ő nem tudja eltartani a szülőjét, akkor elővehetik az unokákat is. Vagyis lehet, hogy a gyerek(ek)nek és az unoká(k)nak is be kell szállniuk egy-egy kisebb összeggel.

Leginkább talán azok lehetnek érintettek a szülőtartásban, akiknek maguknak nincs sem társuk, sem gyerekük – vetettük fel. A családjogász erre azt válaszolta, hogy lehet, de náluk meg eleve magasabb összeget kell figyelembe venni megélhetési költségként.

Ha felélik a fizetést, nincs tartás

Ami még fontos: a szülőtartás nem olyan, mint a gyerektartás. – hangsúlyozta Ills Blanka. A gyereket a saját személyes megélhetés kárára is köteles eltartani a szülő, fordítva viszont ez nem igaz. A szülőt csak a személyes megélhetésen költségein túl (amibe beleszámíthatnak olyan költségek is, pl. mobiltelefon, hitel, benzinpénz stb. amit a gyerektartásnál nem lehet figyelembe venni) köteles eltartani a gyereke.

Ha tehát valaki a teljes fizetését elkölti a család megélhetésére, annál nem valószínű, hogy megállapítható a szülőtartás.

Bosszúból perelnek a szülők

Illés Blanka tapasztalatai szerint szülőtartási pert nagyon elmérgesedett szülő-gyermek viszonyban indítanak, támadásként a gyerekkel szemben. És jellemzően nem voltak megnyerhetőek a perek.

Judge Holding Documents
Judge Holding Documents

Érdemes-e ráállni a szülőtartásra?

Felvetettük, hogy mi a helyzet, ha valaki azt találja ki, segít több idős embernek, azzal a tervvel, hogy a gyerekeiken majd jó lepereli a szülőtartást. Illés Blanka szerint aki ezt meglépi, az nagy kockázatot vállal. Egyrészt mert a tartásra adott összeg vissza nem követelhető (mármint attól, akinek adta). Így ha a gyerektől nem tudja kiperelni az összeget, akkor bukta a dolgot. A pernek is van költsége, és nem biztos, hogy ha segíteni tud, akkor költségmentességet tud kapni.

És mivel általában a szülőtartási perek nyerhetetlenek (nincs annyi látható jövedelem), így maga a per kimenetele is erősen kétséges. Ha valaki ezt jól átgondolja, nem fog erre „szakosodni”, mert ez nem lesz egy jó bevételi forrás.

A jövedelem felénél is több lehet a tartás

Farkas András nyugdíjszakértő blogján elég alaposan kivesézte a szülőtartást, és számos aggodalmának adott hangot. Szerinte vastagon arról van szó, hogy a kormány a járulékfizető felnőtt gyerekekre testálja a szülők eltartását. Külön kitér arra is, hogy mintegy 800 ezer ember nem szerzett 15 szolgálati időt sem, és ők csak minimális ellátást fognak kapni időskorukra. És felteszi a kérdést, vajon az ő ellátásukat kényszeríti ki a törvény a szülőtartással?  

A nyugdíjasotthonok által indítható perekkel kapcsolatban azt írta, nem biztos hogy azoknál kell az 50 százalékos jövedelmi/behajtási küszöböt alkalmazni. Rákérdeztünk, ezt hogyan érti. Azt válaszolta, hogy mivel az összeg egy év alatt felhalmozódott tartozás lehet (egyéves jogvesztő határidővel lehet perelni a fedezet nélküli költségek megtérítésére), így meghaladhatja a fizetés felét. Szerinte biztos, hogy már egy csomó pert be is adtak – kíváncsi rá, milyen kimenetelt hoznak majd ezek.

Ezért is mondta, hogy a jogszabály-módosítás szerinte elég kemény kötelezettségeket ír elő mostantól.

Legfeljebb 5-10 ezer forint? Kizárt dolog

Maximálisan nem ért egyet a családjogász által említett 5-10 ezer forintos lehetséges tartásdíj-mértékkel, mert szerinte ez a feltételezés a július elseje előtti joggyakorlatból indul ki. Farkas András hozzátette a 24.hu-nak: bár Illés Blankának családjogásznak lenne igaza. De ő tart tőle, hogy ennél sokkal keményebb ügyek fognak most következni.

Szerinte a Ptk. módosítása igenis azt jelenti, hogy a családokra fogja rátolni a kormány az idősek eltartásának költségét. Az olvasónak pedig azt üzeni,

készüljön fel a rosszabbra, és örüljön, ha mégis a jobb következik.

Megfejhetik a külföldön dolgozókat

Attól tart, hogy sok mindent hozzá lehet kötni a kötelezettség felturbózásához, például meg lehet fejni a külföldön dolgozó, ott jól kereső több százezer magyart is. Hiszen behajtani lehet az Európai Unión belül. Szerinte a háttérszándékok mögött az is megbújik, hogyha ők nem fizetnek itthon nyugdíjjárulékot (nem járulnak hozzá a társadalmi kötelezettségvállaláshoz), akkor legalább ilyen úton járuljanak hozzá az idősek, a papa, mama, vagy nagymama, nagypapa eltartásához (családi kötelezettségvállalás keretében).

Lehet, hogy furcsának tűnik, hogy egy anya vagy apa a saját gyereke ellen forduljon (=beperelje őt), de ha úgy hozza a helyzet, hogy nagyon megszorul az idős szülő, és a gyerek nagyon nem hajlandó segíteni, akkor szerinte simán elképzelhető ez is. Erre mondta ugye a családjogász, hogy nagyon elmérgesedett ügyekből nőttek ki a perek, és kevés sikerrel jártak eddig.

Perözön?

Szerinte korábban kevés szülő tudott a lehetőségről, és most könnyebb lesz érvényesíteni a követeléseket, valamint a kiperelt összegek is jóval meghaladhatják a havi 5-10 ezer forintot.

Igen ám csak, a szülőtartást megelőzik más tartási jogok, és a megélhetési költségek biztosítva kell hogy legyenek a gyereknél, ami miatt a családjogász szerint nem indulnak tömegével perek. A nyugdíjszakértő viszont ennek az ellenkezőjében biztos. Mégpedig azért, mert szerinte könnyen előfordulhat, hogy az állami, önkormányzati intézmények kapnak majd egy körlevelet, hogy szíveskedjenek érvényesíteni a felmerült költségeket, mert nincs pénz a szociális szektorban. Akkor ez szerinte önmagában megalapozhatja, hogy perözön induljon, és nagyobb összegekre, hiszen egy évre visszamenőleg lehet kérni az elmaradt tartási díjakat.

A felvetést próbáltuk ellenőrizni, ezért megkérdeztünk egy budapesti idősotthon igazgatóját. Ő a Fővárosi Önkormányzathoz irányított kérdéseinkkel. Amint megérkezik a válasz, közöljük.

Annak is utánajártunk, mit léphetnek a nem önkormányzati gondozó-, ápoló intézmények.

Eltérő családmodellekben gondolkodnak

Illés Blanka azt mondta, az átlag egyszerűen nem keres annyit, hogy a gyerekei és a társa eltartása után még maradjon fölös pénze szülőtartásra. És hozzátette, nem biztos, hogy a házastársak, vagy élettársak mindketten dolgoznak, valamint kérdéses, hogy van-e minimálbér feletti bejelentett bérük.

Farka András szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy akinek eltartandó szülője van, annak van (még) eltartandó gyereke is, aki elsőbbséget élvezhet. Inkább tartja valószínűnek, hogy már a gyerek gyereke is magát ellátó felnőtt lesz, mire az idős szülőt el kell tartani. A házastárs meg aktív korú, tehát feltehetőleg dolgozik, őt nem kell eltartani. Ugyanez vonatkozhat a volt házastársra, volt élettársra is. (Ilyen per kevés is van egyébként – jegyezte meg.)

A két megközelítésből is látszik, hogy minden ügy egyedi elbírálást igényel.

Határozottan hangsúlyosabbá vált

Farkas hozzátette, szerinte annak is komoly jelentősége van, hogy az Alaptörvénybe direktbe bekerült: a nagykorú gyerekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. És az sem véletlen, hogy a Ptk-ban is rögzítették, a tartási kötelezettség elsősorban már nemcsak a szülőnél áll fenn a gyerekkel szemben, hanem a nagykorú gyermeknél is, rászoruló szülőjével szemben is.

Megemlítette, van olyan szakértői vélemény is, amely szerint ez még az érdemtelenség vizsgálatát is kiütheti. (A kiskorú gyermek eltartásánál sem mérlegelik, hogy megérdemli-e a tartást, az egyszerűen jár neki.) A bírósági gyakorlatból majd kiderül, így lesz-e.

Örökletes szegénység

Felvetettük azt is, hogy feltehetőleg nagy átlagban a szegény szülőnek a gyereke sem lesz kifejezetten jómódú, így nehezen tud rajta tartást követelni. Farkas András erre úgy reagált, hogy igen, ha csak nem ment ki a gyerek külföldre, és ott nem keres kifejezetten jól. (Persze tegyük hozzá, kint a megélhetési költségek is magasabbak, és feltehetőleg a bíróság ezt is figyelembe veszi majd.)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.