Belföld

Polt Péter a Századvég érintettségéről a kitiltási botrányban

Polt Péter és felesége (Array)
Polt Péter és felesége (Array)
Szerinte döntéseiket nem befolyásolja, hogy egy büntetőügy "érintettje" milyen kapcsolatban áll a kormánnyal.

A Fővárosi Törvényszék június 7-én két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte nem jogerősen azt a férfit, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Az ügyészség szerint az ajánlat pusztán színlelt volt, a bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt. Varju László független képviselő ezek után arról kérdezte a legfőbb ügyészt,

Miért nem vizsgálta, hogy érintett-e a Századvég a kitiltási botrányhoz vezető korrupciós ügyben?

A Demokratikus Koalíció politikusa visszaidézi a kitiltási botrányt, és ennek kapcsán furcsállja, hogy a korrupciós ügyben az ügyészség csak befolyással üzérkedéssel vádolt meg egy férfit, miközben a Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította:

vesztegetés történt és a vádlott mögött áll valaki, csak ezt az ügyészség elmulasztotta vizsgálni.

A bíróság ezért nem is befolyással üzérkedés, hanem bűnsegédlet miatt hozott ítéletet. A férfit felbujtók ellen azonban addig nem lehet ítéletet hozni, amíg az ügyészség keresztbe fekszik a nyomozásnak, és azt állítja, nincs a vádlott mögött megbízó, ezért nem is nyomoz ebben az irányban – írja Varju László, aki idézi a vádlott tárgyaláson elhangzott mondatát:

az összeget a Századvégnél tanulmányokra, rendezvényekre kellett volna költeni.

Az ellenzéki képviselő ezért hat kérdésére várt választ Polt Pétertől.  

1. Miért nem vizsgálta a Legfőbb Ügyészség, hogy a kétmilliárdos vesztegetést megkísérlő férfinak ki a megbízója?
2. Az Ön számára abból, hogy „az összeget a Századvégnél tanulmányokra, rendezvényekre kellett volna költeni” hogyan következik az, hogy a férfinak nem a Századvég a megbízója, sőt nincs is megbízója, szükségtelen a nyomozás?
3. Miért van az, hogy ebben az ügyben is az Ön által vezetett Legfőbb Ügyészség az egyetlen szerv, amely szerint kizárt, hogy kormányközeli érintettje van egy nagy horderejű korrupciós ügynek?
4. Milyen lépést tesz a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Törvényszék ítéletét látva? Kiterjesztik-e a nyomozást a megbízóra, majd kiegészítik a vádiratot vagy konstatálják, hogy újabb kormányközeli korrupciós ügyet sikerült eltussolniuk?
5. Az a terve, hogy a jelenlegi vádlottat elítélik, míg a vezető pozícióban lévő fideszes káderek, Századvég- és NAV-vezetők pedig megússzák az ügyet, ahogy az a Quaestor-ügynél is történik?
6. Tervezi-e, hogy a Fidesz a választási veresége esetén, az elmúlt években eltussolt ügyek miatti felelősségre vonás elől menekülvén esetleg elhagyja az országot?

A legfőbb ügyész – a kérdések sorrendjében – a következőket válaszolta. 

1-2. A Bunge Zrt. vonatkozásában vizsgált büntetőügyben megállapított tényállás szerint az ügy terheltje a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatósági Elnökére hivatkozással állította, hogy a Bunge Zrt. által fizetendő jogtalan előny ellenében csökkentik az étolaj terméket terhelő ÁFA kulcsot, és a Bunge Zrt. versenyhelyzetét egyéb módon is segíteni fogják.
A Büntetőeljárásról szóló törvénynek megfelelően a nyomozó hatóság nyomozása kiterjedt a terhelt és a Századvég Gazdaságkutató Zrt., illetve a terhelt és a Zrt. Igazgatósági Elnökének viszonyrendszerére, a nyomozás során feltárt korrupciós ajánlat résztvevőinek felderítésére. A nyomozás a kérdésben megfogalmazott kapcsolatot próbálta igazolni, azonban a beszerzett bizonyítási eszközökből megismert tények nemleges eredményt hoztak .
3. Az ügyészségi döntéseket nem befolyásolja, hogy egy büntetőügyben érintett személy Magyarország Kormányával milyen kapcsolatban áll.
4. A hivatkozott büntetőügyben elsőfokú ítéletet hoztak, ezért a Büntetőeljárásról szóló törvény alapján sem a nyomozás folytatásának, sem a vádirat kiegészítésének nem lehet helye .
5-6. Kérdései egyebekben értelmezhetetlen állításokat tartalmaznak, melyek nem az ügyészség vagy a legfőbb ügyész hivatali tevékenységére vonatkoznak, ezért azok megválaszolásától eltekintek. 

Nem nyomoznak tovább

A Fővárosi Főügyészség szerint nem indokolt a nyomozás folytatása az úgynevezett kitiltási botránnyal összefüggő bűnügyben. A főügyészség közleményében azt írta: a kitiltási ügyként ismert bűnügyben a június 7-ei ítélethirdetés után a Fővárosi Főügyészségre két, politikusok által jegyzett beadvány érkezett. Ezek szerint az ügy “ma még nem ismert szálait egy újabb vagy további nyomozás során lenne indokolt feltárni”.

A beadványok szerint a Fővárosi Törvényszék az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy – a vádirati tényállástól e részben eltérően – a vádlott által átadott, az eljárás tárgyát képező korrupciós üzenet valós volt, azt ismeretlen személy küldte. Az egyik beadvány utalt arra is, a nem jogerős ítélet alapján valószínű, hogy további személyek voltak érintettek a bűncselekményekben.

A Fővárosi Főügyészség a két beadványt megvizsgálta, megállapította, hogy a tartalmuk alapján a már befejezett nyomozás folytatása iránti kérelemnek tekintendők, de a beadványok alapján a nyomozás folytatásának az ügyben nincs helye. Hozzátették, miként azt a bíróság szóbeli indokolásában is megállapította, kiterjedt nyomozás folyt arra nézve, hogy az üzenet küldője lehetett-e a megjelölt személy, azonban ez nem vezetett eredményre.

A nyomozás azonban még a bíróság szóbeli indokolásában foglaltaknál is szélesebb körű volt, kiterjedt a vádlott kapcsolatrendszerére, ezen belül a sajtóban megnevezett személlyel, illetve gazdaságkutató társasággal való esetleges kapcsolatára, illetve arra is, hogy más, az üzenet küldőjeként szóba jöhető személy azonosítható-e”.

Ilyen kapcsolatot a részletes nyomozás sem tudott feltárni, erre vonatkozó adat nem volt kimutatható a lefoglalt, nagy mennyiségű elektronikus levél, a vádlott ismert telefonkészülékének adatállománya és egyéb bűnjelek elemzésével sem. Ebből adódóan jogalkalmazói mérlegelés kérdése, hogy elkövető társak hiányára vagy ismeretlenségére következtetünk.

Anélkül tehát, hogy a tárgyaláson új adat vagy bizonyíték merült volna fel, a bíróság a meglévő, a nyomozás során beszerzett bizonyítékokat az ügyészségtől eltérően mérlegelte, ez eredményezte azt, hogy ugyanazon bizonyítékok alapján a bíróság más következtetésre jutott. Egyébiránt szóbeli indokolásában a bíróság sem utalt arra, hogy az üzenet küldője a további nyomozás során felderíthető lett volna. “A tárgyalás eredményeként tehát nem merült fel olyan új adat vagy körülmény, ami – a beadványokban foglaltak vizsgálatára már kiterjedt – korábbi nyomozás folytatását indokolná” – zárta közleményét a Fővárosi Főügyészség.
.

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik