Belföld
Budapest, 2015. március 17.
Gőgös Zoltán, a Magyar Szocialista Párt képviselője felszólal az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 17-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A KEHI-vizsgálat „felér egy vádirattal” a „csaló haverok” ellen

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 05. 10. 15:41

Gőgös Zoltán szerint a hortobágyi legelőpályázatokon valódi állattartók helyett előre kijelölt szereplők nyertek.

A szocialista politikus szerint maga a KEHI jelentése igazolja, hogy szükség van a Fidesz-ellenes népszavazásra, arra, hogy a magyarok megállítsák a féktelen kormányzati lopásokat.

A Fidesz lopásalapú kormányzását ismét leleplezte egy hivatalos dokumentum: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hortobágyi legelőpályázatokról készült jelentéséből kiderül, hogy a pályázatokon a valódi állattartók helyett előre kijelölt szereplők nyertek, akik a nem létező állatállományukat csak a pályázat idejére bérelték, és azóta sem végeznek semmilyen érdemi mezőgazdasági tevékenységet.

Az MSZP elnökhelyettese tudatta: úgy került hozzá a vizsgálati jegyzőkönyv, hogy „Fazekas miniszter egyik barátja megtette azt a szívességet”, hogy beperelte, a bíróság pedig elérhetővé tette számára is a KEHI jelentését

– ami valójában egy vádirat a Fidesz földlopása ellen.

Gőgös Zoltán jelezte, hol érhető el a dokumentum, hogy mindenki láthassa, „hogyan lopják el Orbán emberei” az uniós pénzeket a földeken keresztül. A szocialista képviselő emlékeztetett, hogy a földlopás miatt már több feljelentést is tettek, de a nyomozás minden esetben rendkívül vontatottan halad.

Azt sem értjük, hogy a KEHI miért nem tett feljelentést az általuk feltárt nyilvánvaló bűncselekmények miatt. Hiába látszik, hogy a földeket felveri a gaz, és nincs semmilyen legeltetés, a pályázatokon nyertes állítólagos gazdálkodókat a minisztérium még ellenőrizni sem hajlandó.

Gőgös azt is felháborítónak tartja, hogy a Miniszterelnökség agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatainak nyerteseit is irányított pontozással, az összes foglalkoztató ágazatot kihagyva jelölték ki.

Egy fillért sem kapnak a tejelő tehenészetek, a hízómarha- és juhtartók, a szőlő- és gyümölcsültetvények (ez utóbbi különösen Bács-Kiskun megyében tettenérhető). Az ő támogatásuk helyett trükkös számításokkal adtak pénzt azokra a fideszes haverok által használt horizontális szántóterületekre, melyeknek sem foglalkoztatási, sem pedig környezetgazdálkodási jelentőségük nincs. Különösen árulkodó, hogy míg a horizontális szántók esetében már 50 százalékos eredménnyel lehetett nyerni, addig a többi ágazatnál – például a gyepterületeknél, szőlő és gyümölcsültetvényeknél – a 70 százalékos eredmény sem volt elég az eredményes pályázathoz.

Az MSZP követeli, hogy a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség vizsgálja felül az AKG pályázatokat, vonja vissza a minden szakmai alapot nélkülöző döntéseket, mivel erre a jövedelemkiegészítésre azok jogosultak, akik hozzájárulnak a vidéki foglalkoztatáshoz, a magyar gazdaság fejlődéséhez!

Gőgös Zoltán hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt arra várt választ: miért nem bontanak szerződést azokkal a hortobágyi gazdákkal, akik nem tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek a természetvédelmi területeken folytatott gazdálkodásnál. Már akkor jelezte, hogy sokan nem tartják be az ökológiai gazdálkodás feltételeit, és már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is megállapított visszásságokat. A politikus akkor felszólította a kabinetet: engedjék el a “csaló haverok” kezét!

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára visszautasította a feltételezést, és kijelentette: a legszigorúbban járnak el azok ellen, akik nem tartják be a szerződésben foglaltakat. Konkrétumokat várt a képviselőtől, de hosszasan sorolta azon ellenőrzéseket is, amelyeket a haszonbérlőkkel szemben folytattak. Közölte: adminisztratív intézkedésekre mindössze 72 esetben volt szükség.

Már tavaly megkongatták a vészharangot

A Hajdú Online tavaly nyáron arról írt, hogy a Juhker Kft. 22 ezres juhállományából mintegy 15 ezer állatot nincs hol legeltetni. Az ország legnagyobb juhtartó gazdaságában az állatok kétharmada zárt hodályokban próbálta túlélni a nem ritkán 40 fok körüli hőséget. A többinek szerencséje volt, számukra a cég korábban szántóként használt saját területeit füvesítették be, hogy legyen hol legelniük.

A helyi portál egyes forrásai szerint a társaság a legelőbérlet elbukása miatt mostanra gyakorlatilag ellehetetlenült. Hiába övé a hodály, és az odavezető út, a körülötte lévő legelőket a pályázaton más bérlőknek ítélték, akik nem nézik jó szemmel legelőiken más jószágait. Előzőleg az agrárszektor.hu azt írta, hogy lincshangulat uralkodhat el a helyi gazdák egy csoportja szerint a Hortobágyon, ahol már nincs elég terület ahhoz, hogy a juhokat és a marhákat a legelőre tudják hajtani.

Földjeiket azért vesztették el, mert nem ők nyertek a Hortobágyi Nemzeti Park korábban kiírt állami földhaszonbérleti pályázatain. A Kehi – Orbán Viktor miniszterelnök utasítására – egy vizsgálatban megállapította, hogy a megkötött szerződéseket „legalább 14 esetben” fel kell bontani, de a pályázatok zömében nem talált szabálytalanságot.

A helyi gazdák viszont már akkor azt jósolták, hogy 40 ezer anyajuh és 4-5 ezer szarvasmarha „halhat éhen”. A földművelésügyi tárca akkor azt mondta: nem lesz állatelhullás.A minisztérium szerint a 40 ezres juhlétszám túlzó: szerintük Hajdú-Bihar- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyjából 30 ezer birka van fülszámok alapján nyilvántartásba véve, és az állatok takarmányozása megoldott.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.