Belföld
Budapest, 2015. június 6.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Rules of Structures címmel előadást tart a Brain Bar Budapest Fesztiválon a budapesti Akvárium Klubban 2015. június 6-án. A Design Terminál, a We Love Budapest és az Akvárium Klub közösen rendezett nemzetközi eseményén a technológiai fejlődés társadalmi hatásairól vitáznak korunk legismertebb gondolkodói.
MTI Fotó: Mohai Balázs

MNB-botrány: „A szponzoráció azt is jelentheti, hogy valaki kap egy zsák pénzt”

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 04. 25. 15:28

Nagyon nincs rendben, hogy az állam az őt ellenőrzésre hivatott médiavállalatokat támogatja, ez ráadásul piactorzító hatású és a médiarendszer alapjait is veszélyezteti - többek között erről beszélt a 24.hu-nak dr. Polyák Gábor médiajogász, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának szakértője annak kapcsán, hogy péntek este hosszas jogi csűrcsavarok után kiderült, 650 millió forintot fizettek a VS.hu és az Origo új tulajdonosának, a New Wave Media csoportnak a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Ráadásul ezt a felek hosszú időn át eltitkolták. Polyák szerint az Origo-tender tisztasága is megkérdőjelezhető, ha az egyik versenyzőnek ilyen állami segítsége volt.
Korábban a témában:

Mit gondol arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványa jelentős összeget fizetett a VS.hu kiadójának?

Kifejezetten negatív jelenséggel állunk szemben, amely a média alapfunkcióinak mond ellent. Ráadásul nem először fordul elő, hogy az állam sajtótermékeket pénzel, hiszen a VS.hu-n kívül ismert példa a Pestisrácok.hu nevű tényfeltáró portál esete is, amely az elmúlt években jelentős közpénzeket kapott, és egyeztette cikkeit az illetékes politikai körökkel, de hasonló ezenkívül a Habony Árpád-féle Modern Media Group portfóliójába tartozó 888.hu portál és a szintén a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadójához kötődő cég által kiadott Lokál című “ingyenes lap” finanszírozása és a Magyar Idők is. Emellett kevésbé ismert, de több regionális lap – és most nem csak a polgármesterek által kiadott újságokra gondolok – jelentős része is rendelkezik az adott önkormányzattal valamilyen állandó megállapodással, és ezért valamiféle juttatást kapnak ezen újságok is, amelyek emiatt nyilván csak olyan ügyekről tudnak beszámolni, amelyek az adott finanszírozót kedvező színben tüntetik fel. Ilyen értelemben ez ahhoz a problémához hasonlít, mint amikor egy fontos reklámozóról nem lehet az adott médiumban csúnyát írni, merthogy a finanszírozás alapjait veszélyezteti minden ilyen kritikus közlés.

Ez akkor is gond, ha egy piaci alapú reklámozó van ilyen zsarolási helyzetben. De akkor, amikor az állam, akinek az ellenőrzésére alkotmányos elvek szintjén az egész médiarendszer működése irányul, különösen nagy gond. A médiarendszer működése ellehetetlenül, ha ilyen nagy mértékben kiszolgáltatottá válnak egyes médiumok a közpénz finanszírozásnak – mondta a szakértő.

Valószínűleg az Origo-t sem tudta volna megvenni a New Wave Media a Magyar Telekomtól, ha ehhez nem kapnak állami támogatást, hiszen egy pár millió forint alaptőkéjű cégecske volt a vásárló. Az állami támogatásnak köszönhetően a New Wave előnybe került a többi nagy pályázóval szemben, akik szintén szerették volna megvenni a céget, de ennyi pénzt már nem tudtak kifizetni a veszteséges oldal megvásárlására. Mit tehet a piac többi szereplője, akik emiatt kívül maradtak a versenypályán?

Nem teljesen kizárt, hogy egy versenyjogi eljárás keretében fel lehetne lépni, de sajnos Magyarországon az intézményrendszer működése miatt nagyon kicsi az esély. Pedig a versenytörvénynek van egy olyan passzusa, ami a pályázat tisztaságát sértő gyakorlattal foglalkozik.

Ez tulajdonképpen egy olyan előnyös pozíció a közpénz-finanszírozásra való támaszkodás miatt, ami akár a magyar versenytörvényt is előhívhatja, de az biztos, hogy olyan tiltott állami támogatásról van szó, ami európai jogi szempontból mindenképpen problémás. Európai jogi szempontból csak az a kérdés, hogy ezek az ügyek elérik-e azt a küszöböt, ami egy európai eljárás megindításához szükségesek, de az Európai Unió éppen azért ellenőrzi árgus szemekkel a közpénzek piaci szereplők közötti osztogatását, mert ebben mindig benne van a piactorzítás lehetősége.

Az Origo esetében például biztosak lehetünk benne, hogy volt egy olyan lélektani határ, amikor a többiek kiszálltak a versenyből, és ez a New Wave Media viszont azért tudott tovább menni az árlicitben, mert volt mögötte egy ilyen biztosíték.

De tulajdonképpen még sok más példát is lehetne említeni. A legismertebb, legtöbbet tárgyalt téma az elmúlt években a bújtatott állami támogatások közül az állami hirdetések eloszlása volt.

Hiszen van a magyar lappiacon egy Magyar Idők nevű „valami”, aminek én azt látom, hogy nagyjából a 100 százalékát az adófizetők adóforintjaiból állják, mert körülbelül a 80 százaléka állami hirdetés, és emellett az előfizetőik között is nagy arányban találhatók állami szervek. Lényegében a Magyar Idők tehát nem piaci alapon működik, ugyanakkor meg tud fizetni olyan erőforrásokat, olyan újságírókat és egyéb beszállítókat, amelyeket esetleg más nem, és nem kell megmérettetnie magát a versenyben, mert ez a gigantikus méretű állami támogatás őket megvédi. 

Nyilván nagyságrendileg minden bizonnyal eltörpül persze a legdekraláltabb állami támogatás mellett a közmédia, amely viszont legitim módon kap támogatást. Mivel minden országban az állam nagyon sok pénzt tesz a médiarendszer ezen szegmensébe, az EU-nak van erre rendelkezése, amit azt lehetővé teszi, csak nagyon szigorú feltételek mellett kerülhessen erre sor. Ilyenkor ugyanis szintén fennáll annak a kockázata, hogy az állami pénz az összes többi piaci szereplőt hátrányos helyzetbe hozza, például a sportközvetítési jogok megvásárlásánál, vagy a reklámidő értékesítésben.

Egyébként hogyan fordulhatott elő az, hogy nem auditált látogatottságú vagy példányszámú sajtótermékeknek – például a Habony Árpádhoz kötődő Lokálnak – is pénzt adott az állam? Nincsen semmilyen jogi kitétel arra, hogy az adott médiatermékek elérését mérni kell? Bemondásos alapon bárki, aki közel áll a tűzhöz, tarthatja a markát az állami pénzekért?

A helyzet most ennél is faramucibb, ugyanis a tűz mondja azt, hogy neked most mindenképpen adok pénzt. Meg kell csinálnod egy olyan médiumot, ami táplálja a lángot.  Itt nem arról van szó, hogy mondjuk a Magyar Idők sorba állna pénzért.

Budapest, 2014. január 31.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető elemzője megnyitja A közszolgálatiság újragondolása című nyilvános vitasorozatot Budapesten az Európai Unió Házában 2014. január 31-én. A vitasorozatot a Független Médiaközpont és a Mérték Médiaelemző Műhely szervezte.
MTI Fotó: Kovács Attila
MTI /Kovács Attila

A VS.hu az egy másik történet, a VS.hu és az egész New Wave Media sztori alaposabb utánjárást igényel a Matolcsy-unokatestvér, az offshore és egyéb háttereivel. Ez nyilván egy közvetettebb összefüggés. De az ön kérdésére az a válasz, hogy nincs ilyen szabály, és ez nem a Fidesz bűne, ugyanis e téren nem volt mit eltörölniük, ugyanis ilyen kitétel korábban sem létezett.

Nem találtunk más országban sem olyan szabályt, ami nagyon világosan rögzítené, hogy milyen elvek mentén lehet az állami hirdetéseket vagy állami támogatásokat a média részére osztani. Nyugat-Európában ez azért nem probléma, mert akkora a reklámpiac, hogy emellett az állami vonal, az állami hirdetésből származó bevétel eltörpül.

Tehát egyszerűen nincs benne a pakliban, hogy egy újság – mondjuk egy Pestisrácok vagy a 888.hu – lényegében csak közpénzből működjön, nálunk viszont tényleg rengeteg példát lehetne még mondani. A 888 ráadásul egy olyan oldal, amire még a fideszes képviselő is kiakadt az MSZP elnökének feleségét mélyen sértő írás miatt, de a nyitólap megnyitásakor ezután is egy Erzsébet-utalványos állami reklám jelent meg.

A sajtótörvényben találtam több olyan kitételt, amely rögzíti, hogy „a sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is”, illetve szerepelnek olyan mondatok is, hogy a médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni, továbbá a támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja. Ehhez képest viszont az MNB-alapítványok támogatását a VS.hu nem tüntette fel, sőt még egyes újságírók sem tudták, hogy a jegybank pénzeli a vállalatukat.

Itt megint nagyon furcsa helyzet van, hiszen a szponzorációra vonatkozó szabály nagyon régóta létező dolog a médiában Európa-szerte, de itt európai jogi szabályokról van szó, és

az európai jogalkotó aligha arra gondolt, hogy a szponzoráció Magyarországon azt is jelentheti, hogy valaki kap egy zsák pénzt.

Végül is arra hivatkozik a VS.hu, hogy a videós tartalmait finanszíroztatta meg az MNB-alapítványokkal.

Igen. Ez egy jogos kérdés egyébként, ez lehet egy pont, ahol a Médiatanács léphetne. Gondolom a Médiatanács „alig várja”, hogy felléphessen ebben a helyzetben is. Az alapelvben egyébként önnek igaza van, hogy lehetne valamilyen jogi eljárást kezdeményezni az ügyben.

Nyugat-Európában egyébként teljesen elképzelhetetlen, ami a VS.hu-val történt?

Nem tudok erre példát mondani, nyugaton legfeljebb az fordulhat elő, hogy a piaci reklámozók próbálnak nyomást gyakorolni, amit az adott szerkesztőségek, ha valamit is adnak magukra, visszautasítanak. Alapvetően egyébként az az elv, hogy a finanszírozó nem befolyásolhatja a tartalmat, ez újságírói, etikai, de még reklámjogi elvként is mindenhol így van. Az, hogy az állam titokban nem támogathat médiát, az pedig magának a médiaműködésének az alkotmányos alapjaiból következik, ami ellen nincsenek érvek.

Viszont ha az állam ezt mégis megteszi,  mint ahogyan a VS.hu és az Origo tulajdonosának, a New Wave Media csoportnak utalt több zsák pénzt, akkor aki azt sérelmezi, fordulhat a MÚOSZ Etikai Bizottságához, vagy mit tehet? Föl lehet jelenteni az államot és a támogatott médiát, amiért nem állt ellen?

Nehezet kérdez, mivel én őszintén szólva annyira nem bízom az erre rendelt magyar intézményekben. De amiket említett, a sajtó- és médiatörvény valóban tartalmazza a támogató feltüntetésével kapcsolatos előírásokat és hogyha mondjuk ezek a multimédiás tartalmak, amiket támogatott az MNB-alapítvány a VS.hu-nál, szponzorált tartalmaknak tekinthetők, akkor itt előfordulhatott médiajogi jogsértés, és ahogyan említettem, a Médiatanács elvben eljárhat első fokon. Magával a tiltott állami támogatással szemben pedig szintén nem egy rossz irány, hogy például az Origo-pályázat tisztaságát meg lehetne kérdőjelezni akár a versenyhivatalnál, vagy ha valaki piactorzító állami támogatásnak tartja a történteket, akkor ha átszámolva eléri azt az ingerküszöböt, ami mellett az Európai Bizottság eljár, akkor uniós üggyé is tehető.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.