Belföld
Budapest, 2010. július 15.
Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti együttmûködés nyilatkozatát tartja a kezében a Jobbik frakcióülésén a Parlamentben. Mellette ül Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetõje.
MTI Fotó: Beliczay László

Bevált receptet követ a Jobbik, a Fidesz már megcsinálta

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 04. 23. 18:03

Néppártosodás. A szélről középre húzni, hogy a választók minél szélesebb rétegét lehessen megszólítani. A történetet már sikerre vitte a Fidesz egyszer, most a Jobbiknak is ez a célja.
Korábban a témában:

Vona Gábor harcot hirdetett, leszámol a belső radikálisokkal. Azt mondja azért, mert győztes emberekre van szüksége, vagy ők győzik le a Fideszt, vagy senki.

Kétes kimenetelű küzdelembe állt bele a pártelnök, Novák Előd már most azt érzi, hátba szúrták, a Jobbik közelében többen azt pusmogják, a radikális szárny, ha nem jutnak szóhoz, kiválhatnak. Volt már erre példa a magyar párttörténetben, amikor az MDF radikális szárnya Csurka vezetésével otthagyta az MDF-et és megcsinálták a MIÉP-et.

Nem most kezdődött a Jobbik néppártosódása, Vona most csak csúcsra járatja. A cukiságkampányt (macskával, kutyával, gyerekkel) hónapok óta viszi a párt. Októberben pedig sort cserélt a parlamentben, frakcióvezetőként lecserélte helyetteseit, többek között a származási alapon listázni kívánó Gyöngyösi Mártont.

Akkor jött Dúró Dóra és Staudt Gábor, de a botrány tavaly elmaradt. A Jobbiknál, ha tényleg kormányra készülnek, akár még csak a kommunikáció szintjén is, kényszerpálya volt a válaszút.

A stabil egymillió szavazatot már nem lehet a radikális oldalról tovább növelni, ezzel az arculattal a párt elérte a maximumot. Ami nem jelent váltópárt státuszt.

Azonban a váltással százezrek fordulhatnak el a párttól, azok, akik korábban nem szavaztak máshová, mert a fiatal szélsőségesek igényeit a Jobbik előtt senki nem szolgálta ki.

Díszradikálisok azonban kellenek, hátha nem fordul el minden széljobbos szavazó a párttól, ezért hallani az elmúlt napokban azt, hogy Vona felemlegeti Sneider „Roy” Tamás szkinhed múltját, de az ásotthalmi polgármester Toroczkai László alelnöki érkezéséről is hallani.

A Fidesz már ezt is megcsinálta

1993 májusában a debreceni kongresszuson a Fidesz elnökévé választották Orbán Viktort, ő pedig az akkor még liberális pártot elkezdte középre tolni. Vagyis elindult a néppártosodás.

Fodor Gábor akkor választmányi elnöknek indult, Szájer Józseffel szemben alulmaradt, 1993 végén pedig kiváltak a fodoristák, Molnár Péterrel, Ungár Klárával és 200 másik párttaggal.

Orbán akkor úgy fogalmazott, bosszantja, hogy az ellene lázadók háromnaponta jelentik be lemondásukat, emberileg azonban megértette Fodor döntését, de politikusként nem tudja elfogadni.

Kövér László akkor azt mondta, a kilépés rövidtávon káros lesz, hosszútávon viszont egészséges.

A rövidtávú hatás már rögtön a ’94-es választásokon eljött, a Fidesz alig szerzett többet 400 ezer szavazatnál, 7,7 százalékot értek el az első fordulóban, húsz mandátumot szereztek a parlamentben. Óriásit buktak.

Előtte négy évvel, rendszerváltóként az ott elért elsőfordulós eredmény (8,95 százalék, közel 440 ezer szavazat, a patkóban 21 hely) óriási siker volt.

1990 és 1994 között többször lehetett olyan kutatásokról hallani, hogy a rendszerváltáskor ellenzékbe került fiatal demokraták kormányváltó alternatíva lehetnek.

Ennyi idő nem elég

Négy évet tévedtek, a néppártosodás 1998-ra ért be, a Fidesz az első fordulóban 1,2 millió szavazatnál is többet kapott (28,18 százalék), 148 mandátummal a parlamentben a koalíciós kormány vezetője lett, Orbán pedig első ízben miniszterelnök.

Többen azt mondják azóta,a Fidesz Fodorék kilépésével lett nagykorú. Ezt az utat járná be a Jobbik is.

A Jobbik 2010-ben indult először önállóan országgyűlési választáson, 2014-re nagyjából 200 ezerrel szereztek több szavazatot, de ez a plafon, széljobbról nem lehet tovább nőni, a párt támogatottsági hibahatáron belül növekszik vagy csökken, nincs lényegi elmozdulás.

Ezt ismerte fel Vona Gábor, az üzenet szintjén 2018-ra készül leendő új embereivel, de a Fidesz példáján is láttuk, ennyi idő nem elég, hiszen a kormányoldal úgy tervez, szeptemberben indul az újabb választási kampány, addigra pedig nem ül el a belharc a Jobbiknál.

Vona Gábor 2022-őt célozta meg, egy addigra már reményei szerint középre húzódó Jobbikkal, a cél az lehet, hogy a Fideszből addigra kiábrándult mérsékelt szavazók náluk találjanak politikai menedéket.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti együttműködés nyilatkozatát tartja a kezében a Jobbik frakcióülésén a Parlamentben. Mellette ül Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője. MTI Fotó: Beliczay László, 2010. július 15.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.