Picture taken in one of Ecuador's worst-hit towns, Pedernales, a day after a 7.8-magnitude quake hit the country, on April 17, 2016.
The toll from the big earthquake in Ecuador rose on Sunday to 246 dead and 2,527 people injured, the country's vice president said. / AFP PHOTO / RODRIGO BUENDIA
Belföld

Magyarországon is volt öt földrengés

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 04. 20. 15:53

Korábban a témában:

Alig egy hét, és két pusztító földrengés történt a világ egymástól távoli pontjain, mindkettő nagy törésvonalak mentén. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy mostantól beindult alattunk a föld, és sorozatos rengések hozzák el azt a bizonyos világvégét. Azt viszont igenis érdemes tisztázni, hogy mi okozza a pusztítást, és Magyarországon mire kell felkészülnünk?

Gráczer Zoltán szeizmológust, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos munkatársát kérdeztük.

Kezdjük azzal, hogy mi okozza a földrengést. Földünk felszíne az úgynevezett litoszféra, amelynek részei tektonikai lemezekre töredezve “úsznak” az alattuk fekvő viszkózus asztenoszférán, ami hosszú távon úgy viselkedik, mint a folyadék. Folyamatosan áramlások tapasztalhatók benne, ezek úgy mozgatják a kőzetlemezeket, mint folyó a jégtáblákat – nem igazán tudományos a példa, de a szakértő szerint jelen helyzetben megállja a helyét.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Egy nagy reccs

A lemezek a törésvonalak mentén egymásnak feszülnek, egy idő után pedig egymáshoz képest elmozdulnak, eltörnek, ami valójában a földrengés.

Az ilyenkor felszabaduló energia rugalmas hullámokat kelt a föld belsejében és a felszínen, ezek következtében a rengés epicentrumától nagyobb távolságra is keletkezhetnek károk.

Japán például és Ecuador is ugyanannak a gyorsan mozgó Csendes-óceáni lemeznek a peremén fekszik, ami komoly földmozgásokat képes generálni. A gyorsan mozgó itt évente néhány centimétert jelent, de ez elég ahhoz, hogy a Csendes-óceán pereme Észak-Amerikától Dél-Ázsián keresztül Dél-Amerikáig földrengésveszélyes területnek számítson.

A szeizmológia ma még nem képes arra, hogy a rengések helyét és idejét előre jelezze, azt viszont tudjuk, hol találhatók törésvonalak. És biztosra vehetjük, hogy ezek mentén előbb-utóbb valamilyen mértékű földmozgásra számítani kell. A geofizika pedig meg tudja állapítani, milyen földtani környezetben mekkora lehet a rengés maximális magnitúdója.

Kis ország, kis rengés

A kutatások szerint Magyarországon 6,4 körülire tehető a földrengések maximális ereje, de csak elméletben, mert nincs tudomásunk ekkora rengésről – mondja a szeizmológus.

Nálunk a 6,3-asra becsült, 1763-as komáromi földrengés volt a legerősebb. A kisebbek, sőt az egészen aprók viszont szinte mindennaposak. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapjáról kiderül: az utóbbi 30 napban összesen öt földrengés pattant ki Magyarországon, magnitúdójuk 1-2 között volt.

Kilencig

A földrengések közismert mérési módja a magnitúdó, azaz a Richter-skála, amely a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg számokkal. Ebből adódóan végpontja nincs, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.

Ecuadorean Veronica Paladines, removes rubble in search for her husband at Tarqui neigbourhood in Manta, Ecuador on April 17, 2016 a day after a powerful quake hit the country.
The toll from the big earthquake in Ecuador rose on Sunday to 246 dead and 2,527 people injured, the country's vice president said. / AFP PHOTO / Luis ACOSTA
Fotó: AFP / Luis Acosta

Ezeket az okozza, hogy Afrika közeledik Európa felé, a nyomást pedig kisebb kőzetlemezek adják át Magyarországon is rengéseket okozva.

Hogy lehet nagyobb az utórengés?

Visszatérve Japánra és Ecuadorra, mindkét helyszínről nagyon komoly utórengésekről érkeztek hírek. Sajnos ez a jelenség velejárója. Az első rengés nyomán keletkezett elmozdulás rendszerint nem oldja fel a kőzetlemezekben felgyülemlett feszültséget, ezért az újabb és újabb, akár több száz vagy több ezer utórengés formájában adja le energiáját.

Az utórengés mindig enyhébb, mint az első, ezért is érdekes a múlt heti japán példa. Ott ugyanis a 6,2-es mozgást egy 7-es követte, ami ugye ellent mond az előző megállapításnak.

Valójában viszont ebben az esetben az első csak előrengése volt az utána következőnek – magyarázza Gráczer Zoltán. Nyilván ez csak akkor derült ki, amikor a 6,2-es rengést egy erősebb követte.

Minél nagyobb egy földrengés, annál erősebb és hosszabb ideig tartó utórengésekre kell számítani. Például 1-2-es esetén nem is nagyon várható, míg a néhány éve Magyarországon tapasztalt 4-es rengés után több is volt. A mostani erős, 7-7,8-as földrengéseket hónapokig, akár egy évig is követhetik az utóhatások. Persze egyre gyengébben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CHULA VISTA, CA - SEPTEMBER 16:  Vocalist Chester Bennington performs on stage with Linkin Park at Sleep Train Amphitheatre on September 16, 2014 in Chula Vista, California.  (Photo by Daniel Knighton/FilmMagic)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.