Belföld

Kakucsi gyilkosság: “Nem élhet az, aki őt nem szereti”

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 03. 12. 08:59

Patológiás személyiségzavara lehetett K. Bálintnak, Vivien gyilkosának. A 24.hu által megkérdezett pszichológus szerint kora gyermekkori lelki sérülések vezethettek oda, hogy a 20 éves fiatalember szerelemféltésből tizenhárom késszúrással megölte általános iskolai barátját.
Korábban a témában:

Feltételezett nemi erőszak, kegyetlen gyilkosság, mindez vélhetően előre megfontoltan egy olyan személy ellen, akit gyerekkora óta ismert, és állítólag szeretett K. Bálint. Mindeközben teljesen érzelemmentes viselkedés, sőt, középsőujj-villantás kamerák előtt a bíróságnál várakozó újságíróknak.

De hogy jut el idáig egy 20 éves fiú? Miért képtelen elfogadni valaki az elutasítást? 

A féltékenység, az attól való félelem, hogy egy harmadik fél fontosabb a másik számára, nem kellünk annak, akit a világon a legjobban akarunk, annyira kivételesen erős érzelem, ami a bárányból is farkast képes csinálni pillanatok alatt

– magyarázza E. Tóbiás Sára pszichológus, agressziókezelési tanácsadó.

Amikor a féltékenység patológiás mértékű reakcióban nyilvánul meg, gyakran indulatos, szenvedélyes karakterrel találkozunk, aki gyermekkori sérüléseket hoz magával, amik hihetetlenül kiszolgáltatottá és függővé teszik a másik féltől

– folytatja a szakember.

Az ilyen embereknek jellemzően bántalmazó, elutasító, rideg szülőkkel kellett felnőniük, akikkel nem alakult ki bizalmi kötődés. Az így keletkezett sérülés hajlamossá teszi őket a féltékenységre, ráadásul súlyos önértékelési problémát is kialakít.

Patológiás karakter

E. Tóbiás Sára szerint K. Bálint tette mögött patológiás karakter sejthető. Az érzelemmentes megnyilvánulások gyakori kísérői például a paranoid skizofréniánák vagy akár a szocio – esetleg pszichopátiánák is, de pontos diagnózis természetesen csak az egyéni vizsgálatok alapján állapítható meg.

Az elutasítást a fent említett gyermekkori tapasztalatok miatt feldolgozhatatlan traumaként élhette meg. Az ilyen gyerekekből ugyanis birtokló karakterű felnőttek válnak, akiknek csak a másik tulajdonlása nyújt kapaszkodót. Szakításkor megtörténhet, hogy a szeretet gyűlöletbe fordul, és gyilkosságra kerül sor.

A trauma, hogy más valaki fontosabb, mint ők, és elutasítják őket, olyan erős fájdalmat szül, aminél az egyetlen elégtételt a gyilkosság jelentheti.

Egyszerűbben fogalmazva,

nem élhet az, aki őket nem szereti. 

Fotó: Facebook / Photo Page

A pszichotikus betegeknél a paranoid fantáziák, teljesen saját világba zárják az illetőt.

Olyan pszichotikus valóságban élnek az érintett betegek, hogy tetteiknek gyakorlatilag nincs kapcsolatuk a realitással, és a saját törvényeik szerint cselekszenek.

Az ilyen pszichés zavarral küzdő betegek jellemzően heves felindulásból ölnek, de hogy jelen esetben a fiúnál miért volt vadászkés, az egyelőre nem ismert. Elképzelhető, hogy előre eltervezte a gyilkosságot, de az is lehet, hogy “csak” meg akarta fenyegetni volt barátnőjét.

A gyógyulás esélye kérdéses a patológiás személyiségzavarban szenvedőknél. Mivel nagyon nehezen hozzáférhető sérülésekről beszélünk, kizárólag a hosszú egyéni terápia segíthet. Továbbá a kezelés csak akkor lehet hatásos, ha az illető önszántából vesz részt a terápián.

Kezdjünk el gyanakodni

Előre megjósolni, hogy egy esetleges szakítás miként végződik, mikor torkollik gyilkosságba, szinte lehetetlen. Főként, ha a konkrét esetet nézzük, amikor is Vivien és Bálint között már nem volt szerelmi kapcsolat.

Ettől függetlenül

 lehetnek jelek, amikre érdemes figyelni.

A féltékenység önmagában azért még nem jelez elő komoly veszélyt. Ám ha valakinek durva indulatkitörései vannak, ha ijesztő reakciókat tapasztalunk egy-egy esetben, (mondjuk egy erős csuklószorítás vagy zavart tekintet), és ha látjuk, hogy a kapcsolat előrehaladtával a másik egyre kevésbé viseli az elutasítást, kezdjünk el gyanakodni

– javasolja a szakember.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind