Belföld

ENSZ-szakértő: Orbánék szabályosan megfojtják a civileket

Neményi Márton
Neményi Márton

ír, fotóz. 2016. 02. 16. 17:40

Boszorkányüldözés a norvég pénzek miatt, sorosozás, ügynöközés, gyengülő demokrácia. Az Emberi Jogi Tanács független szakértője olyan jelentést írt rólunk, mintha minimum a civilek rendelték volna (pedig nyilván nem), kérdés, lesz-e foganatja.
Korábban a témában:

– Ön emlékszik a II. világháborúra?
– Hogyne!
– Az sszörnyű egy ügy volt.
– Igen.
– Én borzasztónak tartottam.
– Igen.
– És nagyon elleneztem az egészet.
– Azt hiszem, hogy ezzel mindannyian így voltunk.
– No de én egy levelet is írtam, hogy hagyják abba!

Peter Cook és Dudley Moore: Béka és Barack vendéglő

Michel Forst független szakértő, akit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kért fel, vizsgálja meg, mi a helyzet Magyarországon. Nem az emberi jogok helyzetét kutatta, hanem azt, hogyan élnek és dolgoznak azok, akik a kisebbségek, elesettek jogait védik és hogy mi történik a civil szervezetekkel. Michel Forstot tehát nehéz lenne annyival elintézni, hogy nyilván Soros-bérenc – bár kommentelőinknek nyilván nem okoz majd gondot –, valamit mégis ki kell találni majd rá, mert már az előzetes jelentése is nagyon sötét képet fest a hazai civilekről, vagyis arról, ahogyan a hatalom velük bánik. Alapanyag volt bőven: Budapest Pride, bevándorlók, cigányok és most ugye a pedagógustüntetés. Forst kedden ismertette a dokumentumot a sajtóval.

Mielőtt nekiveselkednének a hosszas elemzésnek – az eredményeket jövő márciusban Genfben ismertetik majd –, összeírt pár előzetes tanulságot és egy csomó tanácsot, főleg a magyar döntéshozóknak. A magyar kormánynak egyébként köszöni az együttműködést, a segítséget, amit minden lehetséges frontom megkapott Miskolcon, Szegeden és a fővárosban a független, pártatlan vizsgálat lefolytatásához – mondta…

…majd kíméletlenül szétszedte Orbánékat.

A főbb észrevételeket pontokba szedtük, lássuk!

  • A nemzetközi egyezmények szerint az állam feladata az emberi jogok biztosítása. Magyarország nem teljesít jól, lépések kellenek. Kezdetnek nem ártana aláírni a három maradék nemzetközi egyezményt, amit még nem ratifikáltak, illetve belefoglalni az alkotmányba és a jogalkotásba az emberi jogi kérdéseket.
  • A magyarországi civilek hatékonyan, odaadással dolgoznak, több mint nyolcvanezer regisztrált szervezetbe tömörülve. Így sincs könnyű dolguk.
  • 2011 óta több mint ezer jogszabályt fogadott el a parlament kapkodva, vita, egyeztetés nélkül, a fékek, egyensúlyok gyengítésével. Ezek szinte mindegyike rosszat tett az emberi jogoknak közvetlenül vagy közvetve, összességében pedig gyengítették az addig amúgy egyenletesen épülgető demokráciát.
  • A gyengülő demokrácia azt is jelenti, hogy a kormány bármikor megfélemlítheti, politikai vagy külföldi ügynököknek állíthatja be az őt kritizáló civileket. Így is tesz. Hogy stigmatizálja őket, a kormány felhasználja a hozzá közel álló médiát is.
  • A jogvédőkre annyi adminisztratív és jogi terhet raknak, amennyit csak tudnak, miközben a dialógus köztük és a kormánytisztviselők között minimális. Rendszeresen a bírságok, vizsgálatok, a forrásmegvonás, feketelistázás.
  • A közhasznú státuszt egyre nehezebb megtartani, betarthatatlan határidők, hosszas ügyintézés és döntés után csak kevés szervezet férhet hozzá az állami támogatásokhoz. Van civil szervezet, aki 16 hónapig várta, hogy újraregisztrálják közhasznúként.
24.hu / Neményi Márton
  • Szinte minden jogvédő szervezet panaszkodott a Norvég Alap elleni támadások miatt, illetve, hogy a norvég pénzt szétosztó szervezeteket külföldi érdekeket szolgáló, politikai bábként állították be Orbánhoz közeli személyek és a támogatások felfüggesztését követelték. Külön kiemelendő a „piszkos 13” lista.
  • A norvég pénzekre „vadászó” KEHI legitimitása kérdéses, hiszen az csak magyar pénzek felől dönthet, arról nem is beszélve, hogy az érintett szervezetekből spiclit csinált volna azzal, hogy dokumentumok, információk átadására kötelezte őket. A kormány fel sem tételezte az ártatlanságukat. (A vizsgálatnak vége, semmilyen szabálytalanságot nem találtak.)
  • A független médiát egyre keményebben szabályozzák. Még mindig bűncselekmény a rágalmazás, ezt ki is használják, hogy újságírókat, monitorozó szervezeteket támadjanak. A kormánnyal szemben kritikus újságírókat akár ki is rúghatják. A média egyre kevesebb közérdekű adathoz fér hozzá, kikérni őket sok időbe és pénzbe kerül. Különösen súlyos a legutóbbi, nyári szabály, amellyel az adatkérőt kötelezhetik a fizetésre, illetve a legújabb, amellyel vizsgálhatatlanná teszik a Magyar Postát.
  • A gyülekezési szabadság alapvetően rendben van Magyarországon.
  • Az érzékeny társadalmi kérdéseket feszegető tüntetések, felvonulások – amiket például romák, LMBTQ-szervezetek rendeznek – így is félelemben zajlanak a megszólaló civilek szerint. Nem értik, a hatóságok miért nem az okokat kezelik (például a szélsőjobbos ellentüntetők akadályozásával) ahelyett, hogy őket tennék felelőssé a feszültségért.
  • A tüntető menekültek és a velük mozgó újságírókat a beszámolók szerint aránytalanul félemlítették meg a rohamrendőrök és a TEK-esek. Forst most hallott tanárokról, akiket felettesük próbált visszatartani a tüntetésről, illetve akiket a rendőrség faggatott arról, miért és hogyan tüntetnének. Szerinte a provokátorok és az ellentüntetők a kormány stratégiájának része.
  • A civileknek nehezebb bíróság előtt érvényesülni, mint valaha. Korábban a nagy horderejű ügyeket viszonylag könnyen és nyilvánosan az Alkotmánybíróság elé vihettek, ez a lehetőség azonban megszűnt. Az Ab ráadásul nem veheti figyelembe a 2012 előtt meghozott döntéseit sem. A bírói kényszernyugdíjazással tovább gyengítette a szervezetet a kormány, működésére most már befolyással bír.
  • Sok ügyvéd nem meri vállalni a jogvédők bíróság előtti védelmét, féltik a munkájukat. Az emberijog-védő civilek így sokszor védelem nélkül maradnak.
  • Nagyon hiányzik a jogvédőkre vonatkozó szabályozás, amelyek megvédenék őket a támadásokkal, fenyegetésekkel, zaklatásokkal szemben. Ez különösen a romákkal és menekültekkel foglalkozó civileket érinti. Forst kiemelte a hermetikusan körbekordonozott Pride-felvonulást. A roma közösségek vezetőit pedig például Miskolcon közösítik ki előszeretettel.
  • A korrupciókat leleplező, nevük elhallgatását kérő szivárogtatókat sem védi kellően a kormány, pedig a szakértő szerint ez az ő dolga lenne, még akkor is, ha éppen a kormány visszaéléseire derül fény általuk. A média is negatív figurákként állítja be őket, ez pedig másokat is visszatart az adatok szivárogtatásától.

Michel Frost hosszas előzetes jelentésében kitér még például az ombudsmani intézmény kiüresítésére és az elvileg nem az állam részét képező, mégis hatalmat gyakorló szereplőkre – ilyen például a közmédia –, amely, nos, aggasztó, amit művel. Ha valaki idáig elolvasta ezt a cikket, annak nem kell részleteznünk, miért – egyébként pedig tessék, olvassák el, és tippeljék meg a kommentdobozban, vajon milyen jelzőt aggat majd a Fidesz a szakértőre és az ENSZ-re, ha ugyan foglalkoznak ezzel az egésszel egyáltalán.

 

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Miskolci paneltűz: mégsem tehet a katasztrófáról az elítélt asszony
pinter-sandor(430x286).jpg (Array)77 honosított magyar állampolgárságot vett el a Belügyminisztérium