Forgalomba áll az első, a BKV által összeszerelt busz
Belföld

Nyugi, lesz busz meg HÉV, csak más fizeti

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 12. 22. 14:16

Korábban a témában:

Tarlós István budapesti főpolgármester hétfő este keményet tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel, aztán megtörtént az kedd délelőtt, amitől mindenki rettegett Solymártól Pécelig:

bejelentette, hogy a főváros kiszáll az agglomerációs tömegközlekedés pénzeléséből.

Mivel Tarlós korábban kerek perec azzal fenyegetett, hogy ha nem sikerült megegyezni az állammal a forrásokról, akkor a buszok és HÉV-ek elmennek a városhatárig, kipakolják az utasokat, majd mennek vissza a centrum felé, jogos volt az aggodalom.

Mindezt azért pendítette meg a főpolgármester, mert a parlament korábban egy salátatörvény részeként elfogadta azt a javaslatot, hogy miközben súlyos milliárdokat vonnak el a fővárostól, a kerületek rovására átcsoportosított iparűzésiadó-bevételek egy növekvő részét felhasználhatja Budapest. Ez azonban negatív mérleget eredményezne, Tarlós ezt elfogadhatatlannak tartotta.

Mivel a főváros jófejségi alapon, törvényi kötelezettségtől mentesen szolgálta ki eddig az elővárosokat, ami tetemes veszteséget hozott, Tarlós úgy döntött, ettől megválik. Úgy tűnik, ebbe Orbán is belement, de a helyzet korántsem olyan vészes Király Dávid, a BKV-Figyelő szakújságírója szerint, mint elsőre hangzik.

Változik a finanszírozás

A döntés nem azt jelenti Király szerint, hogy a főváros tényleg leállítja az agglomerációs tömegközlekedést. Egyszerűen innentől kezdve kivonul a finanszírozásából, így azt az államnak (és esetleg az érintett önkormányzatoknak, akik most csak az összköltség 3-5 százalékát állják) kell megoldani. Az elővárosi közlekedés 20 milliárd forintba kerül évente, ebből 4 milliárd jön vissza jegyekből/bérletekből, alig 1 milliárd az érintett önkormányzatoktól, 15 milliárd pedig veszteségként megy a levesbe.

Ez egy önként vállalt feladat.

Ezt is Király mondta az elővárosi buszok és HÉV-ek közlekedtetéséről. Persze a budapesti tömegközlekedés is veszteséges, de az törvényi kötelezettsége a fővárosnak.

Mi lenne, ha…?

Megkérdeztük azért, ha valamilyen okból beütne a krach, és mégis csak a városhatárig járnának a buszok és HÉV-ek, mi történne. Király forgatókönyve szerint egy BKV-sztrájkhoz lenne hasonló a helyzet, mindenki kocsiba ülne, és a város teljesen beállna.

m7-es-autopalya(960x640)(3).jpg (Array)
Dugó az  M7-es autópályán nyáron

Közben persze mehetnének a tárgyalások is, és egy reális megoldás lehetne a HÉV kiszervezése a MÁV-nak, úgyis elővárosi vonatokról beszélünk, amik vasúti pályán közlekednek. Erre van is példa amúgy, a BKK elővárosi közlekedésének jelentős részét most is a Volánbusz intézi (a BKK csak megrendelő). A HÉV+MÁV=<3 történet Király szerint abszolút megoldható és reális opció lenne tehát.

Persze ez sem változtat azon, hogy a tömegközlekedést a világon sehol sem tudják zsebből megoldani a városok, kell ehhez állami hozzájárulás is. A budapesti rendszerből 20-40 milliárd forint hiányzik például folyamatosan. Az lenne igazságos, ha a fejlesztéseket az állam állná, az üzemeltetést pedig a főváros. És akkor még az uniós pénzekről nem is beszéltünk, ahogy Király fogalmaz,

ha uniós pénzek nem lennének, nem lettek volna fejlesztések Budapesten se az utóbbi években.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. szeptember 15.
A Közép-európai Egyetem (CEU) új, energiahatékony, Budapest belvárosában lévő épülete 2016. szeptember 15-én, az ünnepélyes átadás napján.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.