A Heti Válasz elemzőpárosa abban nem ért egyet, mit jelent az „európai elit”. Mráz odasorolja a Merkel-Juncker-Reding hármast, míg Török közbeveti, hogy annak Orbán Viktor is része. Abban már mindketten egyetértenek, hogy a magyar kormányfő – a migrációs válság miatt – nagyon megerősödött. Mráz szerint az Európai Néppártban az Orbán
mögött felsorakozó konzervatív szárnynak nagyjából ugyanakkora a támogatottsága, mint a Merkel-féle szárnynak.
Török szerint a magyar kormányfő
a menekültkérdésben elfoglalt álláspontjával nagyon erős pozícióra tett szert.
Megint teljes az egyetértés, bár Mráz szerint az kérdés, hogy az Orbán által vezetett mainstream le tudja-e váltani a régi elitet, hiszen egyelőre nincs hatalma,
csak tömegtámogatása, amit a demokrácia szabályai szerint előbb-utóbb hatalmi pozícióra válthat.
Ha ez megtörténik, jön az elitváltás, amelynek Orbán is része lesz.
Török ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a jelenlegi elit harcában nem állandó ellenségek, barátok vannak. Mindenki saját érdekei szerint helyezkedik. Az Európai Néppárt helyzetére jó példa, hogy a magyar kormánypárti sajtó nem veszi észre, hogy az Orbánnak tapsoló radikálisok erősödésével a Fidesz pártcsaládja gyengül.
Bajban a Jobbik
Abban mindketten egyetértenek, hogy a lengyel választásnak komoly tanulságai lehetnek a magyar politikában, bár Török lesújtóbbnak ítéli a magyar baloldal helyzetét és szerinte a Jobbik – bár korábban azt hitte akár utol is érheti a Fideszt – sincs már látótávolságban. Mráz még nem írná le a radikális pártot, bár úgy véli, hogy
Vona Gábor bajban lesz, ha a következő évértékelőjén meg kell vonnia a néppártosodás mérlegét.
Török szerint a Jobbik a Fidesz pályáján mozog, és a lepattanóra megy, vagyis arra vár, hogy a kormánypárt hibázzon.
A fideszesek és a jobbikosok halmazának tehát van egy nagy közös metszete, a két fél az ott lévő választókért küzd, de Vonáék persze igényt tartanak a Fidesz-ellenes voksokra is.
A Jobbik csak akkor tud győzni 2018-ban, ha a baloldal végzetesen meggyengül, és a Fidesz nagyot hibázik – mondja a legfrissebb Heti Válaszban.
Orbán szárnyalása
A kormányfőnek a menekültügy 15 százalékot hozott. Áprilisban a teljes népesség 28 választotta volna miniszterelnöknek, október már 43 százalék. A Nézőpont Intézet mérése szerint Orbánnak “továbbra sincs ellenfele a pártvezetők között”, hiszen Vona Gábort áprilisban a megkérdezettek 13 százaléka fogadta volna el miniszterelnöknek, most csak 7 százalék. A baloldali pártvezetők közül továbbra is Gyurcsány Ferencet támogatnák a legtöbben. A DK elnökét áprilisban 10 százalék, most 7 százalék tartotta alkalmasnak a posztra.
A várható választási eredményhez legközelebbi adatok (potenciális szavazók) alapján a pártok támogatottsága a következő: a Fidesz-KDNP 45, a Jobbik 22, MSZP 10, a DK 9, az Együtt 2, a PM 1, a Liberálisok 1, az LMP 5, az egyéb pártok potenciális tábora ugyancsak 5 százalékos.
Orbán már Merkel
Mint korábban megírtuk, több elemző is értékelte Orbán európai népszerűségének növekedését. Kiszelly Zoltán politológus és Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője emlékeztetett rá, hogy miközben a német kancellár népszerűsége zuhanni kezdett, a magyar kormányfőé nemcsak itthon, hanem Németországban és Európában másutt is egyre emelkedik. Most Orbán teszi azt, amit korábban Merkel: közvélemény-kutatások alapján, populista módon, a többségi álláspontot képviselve kormányoz, míg a kancellár a németek többségének véleményével megy szembe, alapvetően ideológiai kérdésként tekint a migrációs problémára.
