A nyomozás lezárása után a rendőrség a most 36 éves D. Lajos ellen javasol vádemelést különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt a Balla Irma-gyilkosság ügyében. A gyanúsított DNS-ét újszerű nyomkutatás eredményeként találták meg az áldozat ágytakaróján.
Elítélték, felmentették
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a képviselőnőt 2007-ben, húsvétkor ölték meg debreceni lakásában. Testét 21 rendbeli erőbehatás érte, a halál oka arckoponya- és nyaksérülésekre vezethető vissza.
Fiát egy évvel ezután letartóztatták, az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizenkét év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Időközben jelentkezett egy segédmunkás, aki beismerte a gyilkosságot, de ő később visszavonta a vallomását. Az ügy másodfokon a Debreceni Ítélőtáblára került. A táblabíróság új eljárás lefolytatását rendelte el, arra hivatkozva, hogy “nem sikerült teljes körű bizonyítási eljárást lefolytatni, az ügy részbeni felderítetlensége miatt”, és elrendelte a férfi előzetes letartóztatásának azonnali megszüntetését is. A megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék bizonyítottság hiányában hozta meg felmentő ítéletét.
A vádlott és védője fellebbezést jelentett be, azt akarták, ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mondják ki a felmentő ítéletet. Az ügyész ezzel szemben a bűnösség megállapítását kérte, így került az ügy újra a Debreceni Ítélőtáblára. Végül 2013 szeptemberében megszületett a jogerős döntés: Balla Irma fiát felmentették, ám ezúttal is bizonyítottság hiányában.
Százmilliós vizsgálat
Az országos rendőrfőkapitány utasítására 2013. november 25-én az ORFK kiemelt életellenes ügyeket felderítő főosztálya indított új nyomozást a tettes felderítésére. „A minden részletre kiterjedő értékelő-elemző munka eredményeként megállapítottuk, hogy más elkövető személye sem volt kizárható, az áldozat fiára vonatkozó, egyenként és összességükben is mérlegelt bizonyítékok nem alkottak zárt, kételymentes láncolatot. Míg a hajdúsági kollégák hét, mi tizenegy verzió felállítását tartottuk lehetségesnek. Az időmúlás miatt az összes információt, különösen a legfrissebbeket megfelelő körültekintéssel kellett értékelnünk. Rendelkezésre állt a lefoglalt ruházat, a telefon és a számítógép, és tudtuk, különösen fontos szerepe van a biológiai nyomoknak. Számosat rögzítettek és értékeltek az alapeljárásban, de a hat négyzetméteres ágytakarót, amelyen az áldozat a halálakor feküdt, senki nem vizsgálta. Igaz, ez vérrel erősen szennyezett volt, teljes felületének DNS-vizsgálata több mint százmillió forintot emésztett volna fel, és kiszámíthatatlan ideig tartott volna, ezt el kellett vetnünk – mondta a Zsaru magazinnak Balog Gábor alezredes, kiemelt főnyomozó; ő lett az ügygazda.
A rendőrök tudták, hogy a takaróhoz az elkövetőnek hozzá kellett érnie, így értékelhető nyomot hagyhatott. Felmerült, hogy addig nem vizsgált személy is képbe kerülhet.
„A módszer újszerű volt, mi javasoltuk a szakértőknek, akik elfogadták, sőt azóta más ügyekben is sikerrel alkalmazzák. Arra kértük őket, osszák fel a takaró felületét 20×30 centiméteres négyszögekre, a ruhadarabét pedig 10 centiméteres csíkokra, és ezeket tapogassák le steril eszközökkel, amelyeken reagens folyadék van. A takarón az áldozatén kívül négy személy DNS-nyomai voltak kimutathatók: az áldozat fiáé, időközben elhunyt édesapjáé, a szomszédban élő testvéréé és D. Lajosé. Ez volt a döntő láncszem, mert az ágytakarón 1:54 billióhoz, a fehérneműn 1:15 millióhoz, tehát a bizonyossághoz közelítő valószínűséggel D. Lajos biológiai profilja volt azonosítható – nyilatkozta a lapnak Petőfi Attila vezérőrnagy.
