Őrült ütemben kellett átvenniük a lakossági vegyes háztartási hulladék begyűjtését és kezelését – mondja a Nógrád és Pest megyében működő cég ügyvezetője. Gyenes Szilárd úgy fogalmaz: „Szelektív hulladékgyűjtésre és annak kezelésére jöttünk létre, de ránk szakadt a háztartási vegyes hulladékkal járó munka, amikor a központi döntések nyomán az ezzel foglalkozó külföldi cégek kiszorultak a piacról.”A feladatok tovább bővülnek, hiszen az idén januárban életbe lépett új, hulladékokról szóló törvény alapján 2014 januárjától csak magyar állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő cég végezheti ezt a közszolgáltatást az országban.
Van, aki többet fizet
A törvény kimondja azt is, hogy az önkormányzatok nem szabhatják meg ennek a szolgáltatásnak az árát, központi hatósági árat vezetnek be. A céget alapító Zöld Híd Önkormányzati Társulás 109 tagja valahogy próbált előre menekülni, amikor idén április végén megszavazták, hogy településeiken ugyanazért a szolgáltatásért egységes díjakat vezessen be a kft.. Csakhogy ez sok esetben azt jelenti, hogy a korábbi alacsonyabb közszolgáltatási díjnál magasabb összegről érkeznek a csekkek, ami ellen a lakosság egy része persze tiltakozik, hiszen mindenki a rezsicsökkentés lázában ég. Pócsmegyer önkormányzata például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordult állásfoglalásért, hogy mit tehet a 27-28 százalékos áremelést jelentő számlák ellen.
Nő a hiány
A Zöld Híd Régió Kft. pedig próbál futni a pénze után, de már tudja, hogy év végére akár 300 millió forint is lehet a vesztesége a tartozások miatt és növekvő hiánnyal számolnak jövőre is. Ezért fogalmazott úgy október végén a Társulás állásfoglalása, hogy a jelenlegi szabályozás szembeállítja a lakosságot és a közszolgáltatókat, veszélybe került a kötelező hulladékgazdálkodási önkormányzati feladat ellátásának fenntarthatósága. A drámai hangú írás parlamenti üzengetésbe torkollott Illés Zoltán államtitkár és Gémesi György, a Társulás elnöke között, de a személyes indulatokat sem nélkülöző vita mögött meghúzódó tényeket nem cáfolta senki.
Nőnek a kiadások
Az önkormányzatok kötelező feladata a szemétszállítás megoldása, de nem szólhatnak bele az árak meghatározásába, a hulladékgazdálkodás költségei pedig szintén tőlük függetlenül növekedtek és nőnek a jövőben is: a begyűjtést és kezelést végző cégeknek hulladéklerakási járulékot is kell fizetniük, tonnánként idén 3000 forintot, jövőre a dupláját és 2016-ig egyre többet,a kukásautóknak is ki kell pengetni az e-útdíjat, a tranzakciós adót, élből tíz százalékot visz el a rezsicsökkentés, még felügyeleti díjat is fizetnek az őket ellenőrző hivatal működésének finanszírozásához.
„Amíg tankolni tudunk, addig nem hagyjuk cserben a lakosságot, összeszedjük a hulladékot, fenntartjuk a szelektív gyűjtést, a zöldhulladék elszállítását és az üvegbegyűjtést is – mondja Gyenes Szilárd. A Zöld Híd Régió Kft. ügyvezetője szerint ugyanakkor, ha az állam nem gondoskodik belátható időn belül a szolgáltatásban keletkező egyre nagyobb pénzügyi hiány pótlásáról, akkor valóban nem lehet kizárni a csődöt, hiszen a Társulást alkotó önkormányzatok sem tudnak a zsebükbe nyúlni.
Jönnek a katasztrófavédők?
A törvény persze gondoskodik arról a helyzetről is, ha becsődöl a közszolgáltató. Akkor szükségellátás lép életbe, a katasztrófavédelem szállítja a szemetet. „Csak az kitöröl mindent, amiért egy évtizede dolgozunk” – sóhajt az ügyvezető: a korszerű gépek helyett teherautók gyűjtenék be a hulladékot, az állományt be kellene oltani a fertőzések ellen, szóval fél évszázadot lépne vissza Nógrád és Pest megye a hulladékgazdálkodás terén.
Közben folyamatosan jelentkeznek be a cégnél a térségből azok az önkormányzatok is, amelyek korábban nem velük álltak szerződésben. December 1-től csatlakozik például Sződliget, és további 17 település kérelme van az ügyvezető asztalán.
