Belföld

Tüdőbaj: bezárják az engedetleneket

Tüdőszűrés (Tüdőszűrés)
Tüdőszűrés (Tüdőszűrés)

Újraszabályozza a tbc-szűrő vizsgálatokat a kormány. Eltörlik a kötelező jelleget, jön viszont a „zárt osztály".

Megszűnik a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés 2014. március 31. után – jelentette be Kissné dr. Horváth Ildikó, az egészségügyi államtitkárság főosztályvezetője szerdán Budapesten.

A tervek szerint a jövő évtől már sehol nem lehetne elrendelni a „tömeges” szűrést, csak a rizikócsoportokban tartanák meg a kötelező jelleget. Így például a hajléktalanokat, a HIV-fertőzötteket, a börtönök dolgozóit, illetve lakóit, valamint az egészségügyi dolgozók közül a tüdőgyógyászatokon, a bakteriológiai laborokban, a patológiákon, valamint a sürgősségi osztályon dolgozókat vizsgálnák célzottan.

Kiemelte: az új rendszerben a hajléktalanellátásban részt vevő szervezeteknek fontos szerepük lesz, hiszen a jelenlegi szabályozás alapján – lakcím híján – nem tudják szűrővizsgálatra behívni az utcán élőket. Noha az ő esetükben gyakran egy másik rizikótényező is jelen van: az alkoholfüggőség.


Fotók: MTI / Vajda János

Tavaly két és fél millió ember szűrésével háromszáz tbc-s beteget találtak. A célpopulációban nemcsak megtartanák, hanem javítanák is a szűrések arányát – közölte a főosztályvezető.

Utalt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábbi szavaira: 2013 a népegészségügyi mozgósítás éve lesz. Éppen ezért „ez évtől az államtitkárság kiemelten foglalkozik a népegészségügyi megelőzési programokkal, a szűrések – köztük a tüdőszűrés – hatékonyabbá tételével is”. A mostani rendszer tervezett átalakítása például – az egészségügyért felelős államtitkárság szerint – lehetőség arra, hogy az erősen veszélyeztetett csoportban célzott szűrővizsgálatokat végezzenek.

Van nagyobb gond

Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a tervezett változás mellett korábban azzal érvelt, hogy a tbc jelentősen visszaszorult Magyarországon. A főigazgató-főorvos szerint ma Magyarországon a tbc-nél sokkal nagyobb veszélyt jelent a tüdőrák.

Javultak a mutatók, de…

A kötelező tüdőszűrést azokon a helyeken rendelik el, ahol a tuberkulózisos betegek száma 100 ezer lakosból meghaladja a 25-öt. Ezeken a részvételi arány megyénként változó, általában 35-70 százalék közötti, pedig 75-80 százalékos részvételi arányra lenne szükség a betegség elleni érdemi beavatkozáshoz – közölte korábban Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főorvosa.

A betegség előfordulásának gyakoriságát vizsgálva országosan javultak a mutatók: 100 ezer lakoshoz viszonyítva az új esetek száma 15 körül van – derül ki az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet felméréséből. A Dunántúlon 100 ezer lakosból nyolc az új beteg, a keleti megyékben azonban – például Szabolcsban – a 24-et is eléri ez a szám.

Az elrendelt szűrővizsgálatokra jelenleg azok a 30 évesnél idősebb lakosok kötelezhetők, akik a vizsgálatot elrendelő megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv területén huzamos jelleggel tartózkodnak. A szűrővizsgálat alól azok mentesülnek, akik egy éven belül ilyen vizsgálaton igazoltan részt vettek, illetőleg a tüdőgondozó intézetben gyógykezelés alatt állnak.

Félmilliós bírsággal fenyegettek

Tavaly májusban még arról szóltak a hírek, hogy akár félmillió forintra is büntethetik azt, aki az átvett tértivevényes levél ellenére nem megy el a kötelező tüdőszűrő vizsgálatra, pedig a környezetében már volt tbc-s beteg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Facebook-oldalán – némiképp ellentmondva a Kovács Gábor által elmondottaknak – azzal indokolta a szankció szükségességét, hogy bár országosan javultak a mutatók, a fővárosban és több, főként észak-keleti megyében emelkedett a betegek száma.

Ócsai Lajos a Hír24 megkeresésére akkor kifejtette: „A kötelezően előírt vizsgálatok célja, hogy már akkor kiszűrjük a betegséget, amikor annak egyébként még nincs tünete. Így rövidebb idő alatt, nagyobb hatékonysággal lehet kezelni a tüdőbajt, és a betegeknek is nagyobb az esélyük a gyógyulásra.”


Sokan nem szedik a gyógyszert

A főorvos további problémaként említette, hogy a betegek nagy része – főként a szociálisan hátrányos helyzetűek – nem együttműködő. Előfordul, hogy a jó esetben is 4-6 hónapig tartó gyógykezelést el sem kezdik, vagy már az elején abbahagyják, ezzel pedig környezetük egészségét is veszélyeztetik. Ezért is fontos – a járványügyi biztonság védelme és a közegészségügy érdekében –, hogy még idejében diagnosztizálják a betegséget, és az érintettek ne terjeszthessék a fertőzést – tette hozzá.

Zárt osztály tüdőbetegeknek

Szintén tavaly májusban – mint azt elsőként megírtuk – egy hosszas előkészítés után keresztülvitt jogszabály-módosítás szerint a jövőben kényszergyógykezelésre köteleznék az együttműködést megtagadó, a gyógyszereket nem szedő, kezelésekre nem járó betegeket.

Kissné dr. Horváth Ildikó a Hír24 kérdésére most megerősítette: a tervek szerint a Borsod megyei Edelényben és a budapesti Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben alakítanának ki olyan osztályokat, ahol az érintetteket kötelező bentlakással, az ajtóknál biztonsági őrökkel és 24 órás felügyelettel próbálnák rávenni arra, hogy legalább két hónapot bent töltsenek az adott intézményben. Az „őrzött kezelés” akár már ebben az évben elindulhat – tette hozzá.

A kötelező tüdőszűrő-vizsgálat ingyenes, és nem szükséges hozzá beutaló. A vizsgálatról a jegyzőnek kötelessége tájékoztatni a lakosságot, de az érintettek írásos, névre szóló értesítést is kapnak. E nélkül, csak személyi igazolvánnyal is lehet jelentkezni a tüdőszűrő állomásokon. Annak viszont, aki nem az állandó vagy ideiglenes lakhelye szerinti intézetben végeztetné el a vizsgálatot, ezer forint körüli összeget kell fizetnie.

Nem érdekük a kórházaknak a szűrés

A Hír Tv információi szerint Debrecenben tavaly 350 ezer embert kellett megszűrni egy év alatt, ehhez azonban nem volt elég orvos, lassan haladtak, annak ellenére, hogy a megyében az érintettek alig több mint fele vett részt a kötelező vizsgálaton.

Az orvoshiány mellett az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát is hátráltatja a kórházakat. Az intézményeknek ugyanis nem érdekük, hogy szűrjenek, mivel a korlát miatt csak meghatározott mennyiségű vizsgálatra kapnak pénzt az egészségbiztosítótól. Ha a keretet túllépik, a pénzt máshonnan, például a gyógyító tevékenységtől kell elvenniük. Igaz, ez kizárólag azokra a megyékre és kórházakra vonatkozik, ahol az ÁNTSZ nem rendelte el a kötelező tüdőszűrést. A többi intézmény mentesül a korlát alól.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik