Hat éve üzemel kisebb megszakításokkal a szélsőjobboldal legextrémebb hangjainak is teret adó kurucinfó. Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselőn keresztül Kürk Roland és Molnár Balázs is kaptak az EU-s támogatásokból, noha az extrém szélsőjobboldali honlap az unió ádáz ellenségének állítja be magát. Kürk Rolandot Polgár ’Tomcat’ Tamás nevezte meg korábban az oldal egyik szerkesztőjeként, Molnár Balázs pedig a kurucinfó indulásakor rövid ideig még feltüntette a nevét az impresszumban, főszerkesztői titulussal ellátva. Éppen az egyik ilyen pénzcsap elzárása után került nyilvánosságra Szegedi Csanád zsidó származása. Az oldallal kapcsolatban nemrég nyomozás indult, amiért nyilvánosságra hozták az azóta háborús bűntett elkövetésével meggyanúsított és házi őrizetbe helyezett Csatáry László letartóztatásáért tüntetők személyes adatait. Júliusban Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár is az amerikaiak segítségét kérte az oldal elleni fellépésben. Egyelőre eredménytelenül.
Az oldal jelenleg egy bizonyos Bela Varga neve alatt van regisztrálva, egy a kaliforniai Healdsburg városában található lakcímen. Valószínűsíthető, hogy ugyanarról a Varga Béláról van szó, aki a Csatáry László előtt tüntető fiatalok személyes adatainak megszerzéséért 100 ezer forintos jutalmat tűzött ki. Egyes információk szerint a férfi borászatot üzemeltet és 1988-ban disszidált az Egyesült Államokba.
Mások személyes adatainak közzététele már azelőtt bevett gyakorlat volt a saját maguk részéről névtelenségbe burkolózó szerkesztők által működtetett oldalon, hogy az oldal egyáltalán létrejött volna.
A foggantatás időszaka
A kurucinfó elődje a 2004-es népszavazás előtt létrejött kettosallampolgarsag.hu oldal volt. A személyes adatok kiteregetése már ekkor szerepelt a szerkesztők eszköztárában. Para-Kovács Imre publicista lakcímét hozták először nyilvánosságra. A kettosallampolgarsag.hu után átmenetileg a kuruc.hu vette át az oldal szerepét, a 2006-os indulásig. A Kurucinfót 2005. december 30-án az arizonai Scottsdale-ben regisztrálták a Domains by Proxy Inc. nevű cégnél, amely anonimitiást biztosít. 2006 februárjától 2008-ig annak ellenére működött háborítatlanul az oldal, hogy a 2006. szeptemberi zavargásokat követően október elején (tehát a még az október 23-i tömeges rendőri visszaélések előtt) közzétették a tüntetőkkel szemben eljáró ügyészek, bírák személyes adatait, címét, telefonszámát. Bár az akkori adatvédelmi ombudsman, Péterfalvi Attila szerint a honlap szerkesztői megsértették az adatvédelmi törvényt, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Fővárosi Főügyészség közösen vizsgálták a honlap készítőivel szembeni esetleges jogi lépéseket, a kurucinfó zavartalanul üzemelt tovább.
2008-ban történtek az első (és eddig utolsó) komoly lépések az oldal leállítására. A portál azonban ekkorra már jócskán megerősödött és maga alá gyűrte a korábban szerteágazó internetes szélsőjobboldali orgánumokat, jelentős és stabil olvasottságot építve fel. A magyar kormány ekkor kérte az amerikai szolgáltatónál az oldal lekapcsolását a kinti szerverről. 2008 júliusára ezt sikerült is elérni. A magyar hatóságok kérésére az amerikai SoftLayer július 4-én leállította az oldalt, ekkor a szerkesztők a szolgáltató egyoldalú döntésére hivatkozva perrel fenyegetőztek. A leállítás egy nappal a melegfelvonulás előtt történt, amelynek megzavarására a kurucinfó több felszólítást is közzétett. A felvonulás alatt tojással, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg a felvonulókat és a felvonulást biztosító rendőröket. A rendezvény után több felvonulót is megvertek szélsőségesek.
Az eddigi egyetlen záróra
Pár nappal később, július 10-én a kurucinfó újraindult a Layered Technologies nevű cégnél. Július 15-én azonban újra megszűnt, ezúttal a szolgáltató a felhasználási feltételek megsértésére hivatkozva tiltotta le az oldalt, de később Draskovics Tibor igazságügyi és rendvédelmi miniszter elismerte, hogy a leállítás magyar kérésre történt. A kurucinfó működésében bekövetkező legnagyobb szünet több mint egy hónapig, július 10-től egészen augusztus 18-ig tartott. Az oldal ekkor újraindult és egy rövid, négy nappal később bekövetkező leállás óta folyamatosan üzemel.
A magyar Legfőbb Ügyészség egy személyes adatokkal való visszaélés gyanúja ügyében folyó nyomozás során 2007 januárjában a szerveradatok kiadására vonatkozó jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumához, amely ezt 2007 októberében elutasította, arra hivatkozva, hogy „nem volt adat arra”, hogy a honlapon erőszakra hívtak volna fel. Ennek hiányában pedig a honlappal szembeni ottani kormányzati fellépés az amerikai alkotmány szólásszabadságot rögzítő első kiegészítésébe ütközne.
A kormány tehetetlen, csak hekkerek képesek leállítani
Orbán Viktor miniszterelnök pár hete, július elején egy washingtoni kongresszusi tagok által az antiszemitizmus magyarországi terjedésével kapcsolatos levelére írt válaszában kérte arra az amerikai képviselőket, hogy tegyenek meg mindent az „Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk” megszüntetéséért. “Az antiszemitizmus magyarországi központja egy olyan hírportál, amely a magyar kormány föllépése elől az Egyesült Államokba menekült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét. […]Miután az Egyesült Államok kormánya visszautasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért” – írta a miniszterelnök.
Legutóbb Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár hozta szóba külföldön a kurucinfót. Az államtitkár az Egyesült Államokban találkozott zsidó szervezetek vezetőivel, akiket arra kért, hogy járjanak közben annak érdekében, hogy az amerikai szerverről működtetett hírportált kapcsolják le az ottani hatóságok. Hozzátette, hogy ezt a kérést általában a szólásszabadságra hivatkozva utasítják el az amerikai hatóságok.
Az ügy tulajdonképpen azóta sem jutott tovább. A magyar hatóságok az amerikaiak térfelére tolják a labdát, akik általában a véleménynyilvánítás jogára hivatkozva visszautasítják az oldal letiltását. 2008 óta még rövidebb leállásra is csak akkor volt példa, amikor az Anonymus nevű internetes hekkercsoport idén márciusban terheléses támadással vette célba a kurucinfót.
