Belföld

Orbán tovább harcolna a családi szavazati jogért

A miniszterelnök szerint a termőföldet ravasz jogi megoldásokkal magyar kézben lehet tartani.

„Fáj a szívem azért, hogy az emberek végül kidobták a családi szavazati jog lehetőségét” – mondta a miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában az új alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményére utalva.

Orbán Viktor a műsorban hangsúlyozta, a gyermekek után járó választójog lehetőségéről szóló passzust a konzultáció válaszai alapján ki kell venni a kormánypártok alaptörvény-javaslatából, ő azonban – mint fogalmazott – nem akarja „ezt a harcot feladni végleg”, és a következő években szeretne energiát fordítani arra, hogy meggyőzze az embereket arról, vegyék elő újra ezt a kérdést, és fontolják meg.

Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság költségvetési és adókérdésekben akkor dönthetne ismét teljes körűen, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, a kormányfő azt mondta: ahhoz, hogy minden évben csökkenteni lehessen az államadósságot, nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatni. Minden jogvita rontja Magyarország képességét, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke 50 százalékig csökkenjen – tette hozzá.

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szólva úgy fogalmazott: az emberek elsöprő többsége szeretné, vagyis az emberekben erősen él a rend iránti vágy. Megjegyezte, szerinte a büntetés súlyának igenis van visszatartó ereje.

Az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog alkotmányos rangra emelését Orbán Viktor áttörésnek nevezte. Arra a felvetésre, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd, közölte: ezeket a kérdéseket meg kell vitatni, és a büntető törvénykönyvben (Btk.) kell végigvezetni. Hozzáfűzte, a fegyvertartás ügyében ő „mértéktartóbb” lenne.

A miniszterelnök szólt a parlamenti bizottságoktól való távolmaradásról is, amely szankcionálható lesz. A nemzeti konzultációból, megítélése szerint, a jogegyenlőség elve iránti társadalmi igény olvasható ki.

A termőföld, a víz és az erdő különös alkotmányos védelméről azt mondta: ez természeti és magyartulajdon-védelmet egyaránt jelent. A vízről megjegyezte: szeretnének garanciát adni arra, hogy a víz és a víz feletti rendelkezés joga is átlátható legyen, és nem kerülhet ki az állam ellenőrzése alól a vízgazdálkodás feletti ellenőrzés.

A hamarosan lejáró termőföld-moratóriumot érintően azt mondta: nem Brüsszellel kell foglalkoznunk, arra kell magunkat elszánnunk, hogy Magyarországon a termőföld a magyarok kezében maradjon. „Ehhez persze bonyolult és ravasz jogi megoldások kellenek” – tette hozzá.

Az új alkotmányról azért nem lesz megerősítő népszavazás, mert ő nem a többség, hanem minden ember alkotmányát szeretné látni – folytatta a miniszterelnök. Egy népszavazás esetében azonban egy többség áll szemben egy kisebbséggel – fűzte hozzá.

Orbán Viktor a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban közölte: reális esélyt lát arra, hogy májusban lezárják a „biztatóan álló tárgyalásokat”. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről úgy fogalmazott, „osztunk, szorzunk”, egyelőre a kormány nem tett le erről a szándékáról.

A magyar államkötvény-kibocsátásról kifejtette: több mint hárommilliárd dollár értékben adtak ki kötvényt, amelyek tekintélyes része tízéves, de volt harmincéves is, „és megvették Amerikában mindet”. Egy kibocsátás még legalább lesz – tette hozzá. Azért vettük fel ezt a hitelt, hogy az IMF-nek a lejáró hitelét vissza tudjuk fizetni, így legalább a pénzügyi függetlenségünket visszanyertük – emelte ki.

A tavalyi államháztartási hiány alakulását illetően azt mondta: a központi költségvetés hiánya jobb lett, az önkormányzatoké viszont rosszabb. Ezért egy új önkormányzati finanszírozási törvényre is szükség van. Az idei hiányról hangsúlyozta: más ütemben mennek ki a kiadások, és jönnek be a bevételek, ezért az első félévben magasabb hiányszámokkal kell számolni, amit a második félév azonban korrigálni fog. A magyar gazdaság a megfelelő irányba indult el – jelentette ki.

Az euróövezet országainak és a csatlakozó államok versenyképességi paktumával kapcsolatban rámutatott: ha Magyarország csatlakozott volna, az rövid távon 50 ezer munkahelyet sodort volna veszélybe.

Megjegyezte kérdésre azt is, hogy a paksi atomerőmű továbbépítéséről tender fog dönteni, amin mindenki elindulhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik