A lap szerint “a lavinát, melyhez a június óta eltelt időszak számos intézkedése adott alapanyagot, végül a médiatörvény elfogadása indította el, mely – a kormány állításaival szemben – korántsem az európai normában megszokott keretek között marad”.
Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemző ügynökség vezető elemzője, a cikk írója úgy látja, ha a törvény betűjét komolyan vesszük, az nemcsak a mindenkori hatalom nyomásgyakorlási lehetőségeit tágítja ki aránytalanul az őt ellenőrző médiával szemben, hanem öncenzúrára is kényszeríti a büntetésektől tartó újságírókat.
Rámutat arra is, hogy “az önkorlátozás mechanizmusának szándékos beindítására tett kísérlet az elmúlt években Szlovákiában is volt – a szlovákiai nyelvtörvény ködös megfogalmazása éppen azt szolgálta, hogy az állampolgárok félelmeik által maguk terjesszék ki annak hatályosságát mindennapi kommunikációjukra”. Akkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az első tiltakozók között volt, ezért Ravasz szerint nem véletlen, hogy a magyar médiatörvény is kivívta a szervezet markáns rosszallását.
Úgy véli, “a populista politikai irányvonal fő ismérve az, hogy a politikai teret a “mi” és az “ők” közötti harcként írja le. “Láthattuk ezt a fajta gondolkozást a Fico-féle szlovákiai baloldalnál is, ahol a külföld, a vállalatok, a sajtó és a kisebbségek jelentették az egyszerű emberekkel szembeni kontrasztot a kormánykommunikációban, és nagyon hasonló logika szerint működik az orbáni kommunikáció is” – írja az Új Szó.
“A nagyvállalatok és a pénztőke elleni fellépést a különadók és a magánnyugdíjpénztárak elleni intézkedések jelenítették meg, a sajtó a médiatörvényt kapta a nyakába, a külföld pedig a minden képzeletet felülmúló módon cinikus kormányzati kommunikációban dilettáns és kotnyeles társaságnak tűnik, a spekuláns hitelminősítőktől az önző EU-n és az értetlen EBESZ-en át egészen a gyakorlatilag lekommunistázott luxemburgi és az immár szándékoltan homoszexuálisként megjelenített német külügyminiszterekig” – fogalmaz Ravasz.
“Ahogy azonban Robert Ficónak sem sikerült kormánya tevékenységéről és a korrupciós botrányokról a fent felsorolt “ellenséges csoportokra” terelnie a figyelmet, úgy egyre inkább nyilvánvalóvá válik az, hogy a magyar közvélemény sem eszi meg azt a harcos retorikát, melybe a Fidesz központosító intézkedéseit csomagolja” – véli a szerző.
“Az Orbán-kormánynak saját bázisát is sikerült negatívan meglepnie személyi döntései arroganciájával, nemzetpolitikája kicsinyességével és legújabban a demokratikus kontroll elleni fellépésével, a csalódottság pedig a közbeszédben is láttatja magát. A parlamenti ellenzék dermedtsége ellenére a Fidesz meglepően gyorsan és sikeresen létrehozta saját civil ellenzékét, mely egyre hangosabban hallatja a hangját. Ezen pedig a médiatörvény aligha fog segíteni: minél szorosabbra zárja Orbán Viktor az öklét, annál több helyen folyik ki a kezéből a homok” – záródik az Új Szó írása.
