Az Európa Tanács főtitkára tájékoztatást kért a magyar kormánytól az alkotmányozásról. Thorbjorn Jagland Martonyi János külügyminiszterhez írt levelében “arra bátorította a kormányt, hogy az új alkotmány megalkotásakor támaszkodjon a Velencei Bizottság szakértelmére.
Az Európa Tanács főtitkára szerint az új alkotmány lehetőséget teremt az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő legutóbbi módosítás átgondolására is” – tudatta a Transparency International Magyarország, amely más jogvédő szervezetekkel együtt néhány hete levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához és a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte.
A Külügyminisztériumban az MTI érdeklődésére annyit mondtak: a levelet megkapták, tanulmányozzák, és rövidesen elkészül a válasz.
Közben kiderült, hogy más ügyben is figyelnek Magyarországra. Szoros figyelemmel kíséri a magyarországi média helyzetének alakulását a médiatörvény elfogadása után a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) – mondta a SEEMO főtitkára Bécsben.
Oliver Vujovic kiemelte, a törvény még nem lépett életbe, ezért nem reagálnak rá, de problémásnak látja, hogy nagyon gyorsan alkották meg. Egy médiatörvény nem a politikának szól, hanem a nyilvánosságnak és a médiának – tette hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy vannak-e elemek, amelyekről már előzetesen azt gondolja, hogy gondot okozhatnak, azt felelte, minden olyan pont, amely “oda vezethet, hogy a média nem lehet olyan szabad, mint lennie kellene”. Példaként említette, hogy a törvényjavaslat húsz százalékban szabná meg a “rossz hírek” arányának felső határát a műsorszámokban. “Ki dönti el, hogy mi rossz hír és mi nem?” – kérdezte.
