Belföld

Schmitt mindenki Pali bácsija

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2010. 07. 08. 06:45

Kiszelly Zoltán politológus szerint a Fidesz szeme előtt Göncz Árpád, "Árpi bácsi" képe lebegett, amikor jelöltet keresett a köztársasági elnöki szerepre.

Miért Schmitt?

Leginkább azért, mert ő nem Sólyom. A jelenleginél együttműködőbb, a kormánytöbbség iránt lojálisabb, kevesebb konfliktussal fenyegető elnököt keresett a Fidesz.

Együttműködőbbet, vagy olyat, aki feltétel nélkül kiszolgálja Orbánt?

Meglátjuk. Majd a tettek beszélnek. Sólyom zöld elnökként fogalmazta meg magát, rendre ideológiai konfliktusai adódtak a pártokkal.

És erkölcsiek is. Valamint kikövetelte, hogy fajsúlyos politikai szereplőként számoljanak vele.

Ő ilyen. Már az Alkotmánybíróság vezetőjeként igyekezett tágítani a mozgásterét, és ezt a habitust viselte köztársasági elnökként is. A politika és a mindenkori kormánytöbbség ellensúlyaként értelmezte mindkét tisztséget, autonóm személyiség, tudott nemet mondani pártpolitikai kívánságokra. Az ideológiai konfrontáción túl a civilek elnöke is volt: bizonyos alrendszerekből próbálta kiszorítani a pártbefolyást, egyebek mellett a legfelsőbb bíróságról és az ombudsmanoktól. Személyes tragédiája, hogy elvontan, tanárosan tette a dolgát.

A rendszerváltáskor a politikába lépett idősebb generáció tagjaként máig azt hiszi, hogy Deák Ferenc korában él. Úgy véli, ha mond egy beszédet, az ország hetekig őt elemzi majd. Múlt századi sablonokban gondolkodik, amikor a postavonat hozta az újságot, aztán egy hétig nem történt semmi.

Most Schmitt volt Orbán számára az ideális jelölt, öt éve pedig Sólyom. Akkoriban a kormány ellenében kellett államfő, most meg a kormány mögé.

Sólyom Lászlót azért támogatta a Fidesz, mert csak így tudta megakadályozni Szili Katalin köztársasági elnökségét. Sólyom volt az a jelölt, aki mögé fel tudott sorakozni az MDF és az SZDSZ egy része. Ami pedig Schmittet illeti, sok most a betöltendő pozíció, és kevés a használható káder. És eleve nehéz olyat találni, aki megfelel az államfővel szemben támasztott követelményeknek: nyelveket beszél és jártas a nemzetközi reprezentációban. Schmitt e szempontból tökéletes választás.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Hallani, hogy Schmitt három évig maradhat a posztján, aztán az Országgyűlés kibővíti az elnöki jogkört, kurtítja a sajátját, hétévesre hosszabbítja az államfői ciklust, és Orbánt küldi a Sándor-palotába.

Ez is egy forgatókönyv, de szerintem nem a legvalószínűbb.

Ha ön lenne Habony Árpád – aki állítólag a Fidesz első számú hatalomtechnikusa -, tudna érvelni amellett, hogy Orbán a miniszterelnökség helyett a köztársasági elnöki posztot válassza?

Naná, ez a szakmám.

Tessék.

Szóval. Az országgyűlési választások – 2006 kivételével – rendre kormányváltást hoztak. Ha a sorskérdésekben nemzeti konszenzust akarunk, ezeket a témákat ki kell emelni a rövid távú haszonszerzésben gondolkodó, szavazatmaximalizáló pártok csatározásából. És delegálni kell egy konfliktusokon felülemelkedő intézményhez, jelesül a köztársasági elnökhöz. Egy eképpen újraértelmezett, megerősített pozíció szolgálhatja a köztársaság érdekét és egyben elfogadható lehet Orbán Viktor számára is.

Igazán meggyőző.

Van tovább is. Churchillnek tulajdonítják a mondást, miszerint egy országnak nem barátai vannak, hanem érdekei. Magyarország érdeke egy, függetlenül attól, hogy milyen színű a kormánya: az energiafüggetlenség, a nyugatba való orientáció, a határon túliak támogatása és a többi. Ha mindezt egyetlen, komoly jogosítványokkal felruházott személy ciklusokon átívelően képviseli, akkor a nemzetstratégiai célok kimenthetőek a pártok hatóköréből. Tipikus példa a határon túli magyarok ügye. A Fidesz és az MSZP is felépítette a maga határon túli szervezetét, ezek pedig ahelyett, hogy összefognának, egymással küzdenek.

 

Engem meggyőzött. De mit szólna Brüsszel, ha teljhatalmú államfővé „neveztetné ki” magát Orbán?

Amíg a választás demokratikus kritériumai nem csorbulnak – leválthatóság, ellenőrizhetőség és a jogorvoslat lehetősége -, addig az unió nem tiltakozik. Látjuk Basescu elnök kísérletező kedvét, amivel folyamatosan átrajzolja a román rendszert: három éve tisztán egyéni választókerületekre épülő választásokat akart, legutóbb népszavazással csökkentette a parlament létszámát, és tíz százalékra akarta emelni a bejutási küszöböt. A nyugat csak akkor gyakorol nyomást, ha azt érzékeli, hogy a magyar politika távolodik az európai integrációs magtól.

És hogyan reagálnának a magyar választók?

Velük inkább lenne gond. Sok politikus vélte úgy a hatalom birtokában, hogy „az emberek” bármikor újraszavazzák őt. Persze jobbára azok esnek ebbe a hibába, akik nem kritikus segítőkkel, hanem udvaroncokkal veszik körül magukat. Chirac elnök 1997-ben abban a biztos tudatban oszlatta fel a francia parlamentet, hogy a nép újraválasztja a mérsékelt jobboldali kormányt. Tévedett. Még a Magyarországénál sokkal durvább rendszerekben – Ukrajnában, Kirgizisztánban – is sikerült demokratikus úton lecserélni a hatalmat, igaz, az utca hathatós támogatásával. A lényeg: ha a nép 2013-ban elégedetlen lesz a Fidesz-kormány gazdasági teljesítményével, nem biztos, hogy Orbánt választaná államelnökének.

Nem kell ahhoz a nép, a minap is az Országgyűlés választott. Ott pedig 2013-ban is meglesz a kétharmad.

Ez kétségtelen. Csakhogy mi lesz aztán 2014-ben, az országgyűlési választásokon?

Akár vereséget is szenvedhet a Fidesz, kétharmadja aligha lesz a mostani ellenzéknek, és szerény jogkörével sokra nem menne az erős államelnök ellenében.

Biztos benne, hogy nem jöhet össze az ellenkétharmad? Berlusconi is addig keménykedett, míg egy közös program mentén összeállt ellene az olasz olajfa-koalíció, és megbuktatta. Törökországban a világi pártok magasan tartották a parlamenti küszöböt, hogy az iszlám pártot elüssék a bejutástól. Ezzel a választókat a vallási párt mellé állították: simán bejutott, azóta is köszöni szépen, jól van. A világi pártok közül viszont többen kiestek. Pinochet tábornok életfogytig megválasztatta magát szenátornak, hogy elkerülje a törvényes felelősségre vonást. Odahaza, Chilében nem is zaklatták, aztán évekkel később, amikor épp Angliában gyógykezelték, spanyol kérésre letartóztatták. Bajnai is öt-hat évre nevezte ki kádereit magas állami pozíciókba, és most látjuk, hogy sorra mondatja és váltja le őket a Fidesz. Nem lehet mindent lepapírozni. Ha Orbán mindent el akar foglalni, mindent veszíthet. Amennyiben bebetonozza magát teljhatalmú köztársasági elnöknek, azzal erős protesthangulatot idézhet elő, és. És ha ezt képes a vitorlájába fogni egy vele szemben fölálló olajfa-koalíció, elérheti a kétharmadot. Amivel aztán elveheti azt a teljhatalmat.

Még mindig Habony Árpádként mit tanácsolna a főnökének?

Erős miniszterelnöknek maradni kétharmaddal sokkal ütősebb, mint egy bármilyen köztársasági elnöki poszt. Koncentráljon hát a jó kormányzásra. Többet ér az a legrafináltabb hatalomtechnikánál. Ahogy Az elnök embereiben is mondták: a lényeg, érezze úgy a nép, hogy kicsit könnyebb, mint tegnap volt.

És mi lesz az államelnöki poszt nimbuszával? Göncznek, Mádlnak és Sólyomnak tekintélye volt külföldön. Utánuk komolyan veszik Schmittet? Vagy létezik olyan elnöki szerepfelfogás, amelyben elég a protokoll tüchtig betartása?

Létezik, persze. A szerepkör, amit Schmitt el fog látni, az államfői tisztet is betöltő brit uralkodó és a svéd király tevékenységére hasonlít. Mosolyog, szép beszédeket mond, átvágja a szalagokat, simogatja a gyerekeket, ápolja az anyanyelvet. Schmitt Pál olyan ember, akire nyaralás alatt rábíznánk otthon a fűnyírást, vennénk tőle használt autót. És ez nem kis teljesítmény. A jobboldal irigyelte a baltól Göncz Árpád toposzát, a mindenki Árpi bácsiját. Göncz házelnök volt, aztán köztársasági elnöknek választották. Most mi történik? Schmitt házelnök volt, és köztársasági elnöknek választották. Mindenki Pali bácsija lesz belőle.

Sólyom László nem akart mindenki Laci bácsija lenni.

Ő nem.

Amire Schmitt azt mondta, plebejus köztársasági elnök akar lenni, és nem arisztokratikus, mint Sólyom volt.

Pedig Sólyom nem arisztokratikus, hanem tanár uras volt. Jelentős különbség. Olyan rébuszokban beszélt, amit az átlagember nem értett. Schmitt Pál legföljebb választott habitusában lesz plebejus, jogköre alapján éppen hogy uralkodói, arisztokratikus a státusza. Biztos vagyok benne, hogy miként Orbán is tette, járja majd az országot, úgymond közvetlen kapcsolatot teremt a szavazókkal, a helyi sajtóban nyilatkozik, azt gondolva, hogy így kikerüli az ellenséges, balliberális országos médiát, és nem hagyja, hogy eltorzítsák a mondandóját.

Balliberális országos média? Valamikor tényleg volt olyan.

A Fidesz és a jobboldal tele van mozdíthatatlan toposzokkal. Ez egy a sok közül. Vannak ilyenek azért a baloldalon is jócskán.

Mi lehet Schmitt feladata azon túl, hogy ne üsse az orrát a nagypolitikába?

Felerősíteni a Fidesz képviselte világnézetet, méghozzá úgy, hogy ne legyen megosztó. Ha sikerül konszenzusosan közvetítenie a kormány által vallott értékeket, azzal jobbra tolja a társadalom véleményközpontját. Amivel hatalomtechnikailag küldetést is ellát, mégpedig azt, hogy a bizonytalanok és a baloldaltól leszakadtak közül minél többeket stabilizáljon a Fidesz mellett. Amikor azt mondja, hogy ápolni akarja az anyanyelvet, és óvni a családokat, még a balos nagymamák is bólogatnak.

Ez lenne egy köztársasági elnök dolga?

Szerepfelfogás kérdése. Az elsődleges feladat természetesen az, hogy a demokratikus működés felett őrködjék, és megtestesítse a nemzet egységét.

Lesz arra példa, hogy Schmitt konfliktust vállal Orbánnal?

Ha lesz rá nyomós oka, de nem teszi, hamar hiteltelenné válik.

Előfordulhat, hogy az éles vétó jogával élve „sólyomosan” az Alkotmánybíróság elé küld egy törvényt?

Az is elég, ha némelyik passzust visszaküldi megfontolásra az Országgyűlésnek, ezzel jelezve fenntartásait. Aztán ha a parlament másodjára is elfogadja a törvényt, az már nem az elnök felelőssége. Hozott is ajándékot, meg nem is, mint az okos lány Mátyás királynak.

Emberileg is nehéz helyzet ez az emberek emberének: Schmittet Orbán találta ki annak idején főpolgármester-jelöltnek, a minap házelnöknek és most államelnöknek is, tőle kapta ajándékba immár a második legfőbb közjogi méltóságot.

Schmitt Pált a magyar Országgyűlés választotta köztársasági elnöknek. Annak is a kormánypárti frakciója.

Orbán Viktor utasítására.

Nem Orbán, hanem a Fidesz elnöksége választotta ki őt. Nyilván alkalmasnak vélték.

A beszélgetésünk végére maga gyanúsan belehelyezkedett ebbe a habonyi szerepbe.

Egy elemző mérlegelje mindkét oldal érveit. Én is ezt teszem. Schmittnek vannak hiányosságai – például át kellene gondolnia, a rockeres, motoros elnök imidzse mennyiben fér össze a legmagasabb közjogi méltóságról alkotott eddigi képünkkel vagy a plebejussággal, de nem tehetségtelen. Az pedig kifejezetten az előnyére válhat, hogy senki sem vár tőle túl sokat. Innen lehet nagyot asszózni. Szerintem fölnő a feladathoz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.