Kilencen – köztük saját elmondása szerint a grémium elnöke és helyettese – voksoltak Ragáts Imre visszahívására, tizennyolcan ellenezték azt a titkos szavazáson egy tartózkodó voks mellett, míg a kuratórium egy tagja nem vett részt a döntésben.
Czeglédi László, a kuratórium elnöke emlékeztetett rá: a médiatörvény nem szabályozza, hogy nyílt vagy titkos szavazással kell dönteni az elnök visszahívásáról. A titkos vélemény nyilvánítás mellett elhangzott érvek közé sorolta a befolyásolás kiszűrését, valamint azt, hogy “néhányan nem akarták kitenni magukat annak a sajtónyomásnak, ami az ügyön eddig is volt”.
A kuratórium elnöke szerint az ellenszavazókra nagy befolyást tett, hogy “veszélyesebbnek ítélték az elnök nélküli, bizonytalan televízió rémképét, mint egy olyan elnököt, aki hibázott, de hibájának megfelelő mértékű büntetéssel sújtható”.
Czeglédi László közölte: a tanácskozáson ő, helyettese és az MTV Rt. felügyelő bizottsága is felajánlotta lemondását, amit azonban a testületi tagok nagy többsége elutasított. Szavai szerint nem Ragáts Imre reklámidő-szerződésekkel kapcsolatos felelőssége volt kérdéses a tanácskozáson, hanem annak mértéke. “Többen úgy ítélték meg, hogy túl sok minden rakódott erre az intézményre, nem lehet egyetlen ember felelősségét kimondani a kialakult helyzetért” – fogalmazott.
A kuratóriumi elnök szavai szerint ki fogják dolgozni az MTV Rt. elnöke és menedzsmentje felelősségre vonásának rendszerét. “Az elnökkel szemben, ebben nem volt vita közöttünk, mindenképpen valamifajta szankciót kell életbe léptetnünk, és az is egyértelmű és világos volt mindenki számára, hogy ez volt az utolsó olyan ügy, amit a kuratórium még úgy fogadott el, hogy megmagyarázható; nincs tovább” – jelentette ki.
Czeglédi László a szabályozatlan helyzet egyik okaként a médiatörvényt említette; “annak idején feltehetőleg a függetlenséget jobban szem előtt tartották, mint azt, hogy egy ilyen intézmény működéséhez mik a logikus feltételek” – mondta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
