A vajdasági magyarok is kapnak egy Szeged-Szabadka bekötőutat az információs szupersztrádára. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke írt alá erről megállapodást kedden.
Az idén tavasszal az RMDSZ-szel írtak alá hasonló tartalmú megállapodást, most a szerbiai magyarok képviselői kerültek sorra, s még idén novemberig a többi határon túli magyar szervezettel is szerződnek. Mint azt Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: fontos, hogy a XXI. század legkorszerűbb, s egyúttal “határtalan” technológiája segítsen a határon túli magyarok gondjainak megoldásában.
Szeged-Szabadka: optikai kábel
A mostani hosszú távú megállapodás főként az együttműködés kereteit rögzíti. Emellett azonban olyan konkrétumokat is tartalmaz, mint például a határon túli magyar intézmények jogosultságát a magyar nemzeti digitális adattárhoz. Továbbá olyan konkrét, a vajdasági e-fejlesztésekhez elengedhetetlen beruházásokról is szól, mint a Szeged és Szabadka közti optikai kábel kiépítése.
Azt is elmondta Kovács Kálmán, hogy az idei megállapodások nem előzmény nélküliek, amennyiben tavaly decemberben a tárca tárgyalóasztalhoz ült a hazai nemzetiségek képviselőivel, s megállapodtak abban, hogy a minisztérium támogatja a kisebbségi kultúra digitalizálását, s az anyaországgal való kapcsolattartást. Ennek nyomán létrejött a magyarországi Kisebbségi Informatika Parlament. A határon túli magyar szervezetekkel kötött megállapodásokat követően pedig még az idén novemberben Nagyváradon létrehozzák az Információs Társadalom Határon Túli Állandó Magyar Értekezletét.
Az egyes szomszéd országok magyar közösségével kötött megállapodások négy pilléren nyugszanak. Az egyik együttműködő fél az IHM, a másik az illető szomszéd országhoz mint anyaországhoz kötődő hazai kisebbség – jelen esetben a szerb közösség -, a harmadik a szomszéd országban – jelen esetben Szerbiában, a Vajdaságban – működő magyar közösség , végül negyedikként a szomszéd ország – ez esetben Szerbia – szakminisztériuma. Kovács Kálmán arra is kitért, hogy a mostani aláírást megelőzően személyesen tárgyalt szerb kollégájával, s mint mondta, a szerbiai kormány jónak és támogatandónak tartja a megállapodást.
Vékony szálon a világhálóhoz
Tavaly novemberben a belgrádi lapok komoly terjedelemben tudósítottak arról, hogy az újvidéki Meridian Bank bemutatta az első elektronikus banki szolgáltatást Szerbiában. A fejlesztést némileg beárnyékolta, hogy alig néhány nappal korábban volt másfél napos teljes netcsend egész Szerbia területén. A malőr nyomán kibontakozó belgrádi vita ráirányította a figyelmet, hogy Jugoszlávia egyelőre nagyon vékony szálon kapcsolódik a világhálóhoz.
Törvénymódosítást kezdeményeznek
Az IHM a jelenleg hatályos magyar törvények szerint közvetlenül nem támogathat határon túli pályázókat. Ezért egyrészt az Apáczai Közalapítvány révén közvetett támogatást nyújt, most éppen 200 millió forint erejéig. Másfelől jogszabály módosítást készítenek elő, annak érdekében, hogy a nem Magyarországon bejegyzett magyar szervezetek, intézmények, például nemzetiségi iskolák is közvetlenül pályázhassanak az IHM forrásaira.
Ez a megállapodás és a nyomában megvalósuló fejlesztés hozzásegíti a vajdasági magyar közösséget, hogy felzárkózzék Európához, s egyúttal saját hazájában, vagyis szerbiai összehasonlításban is versenyképesebb legyen – hangsúlyozta Józsa László szerbiai miniszterelnök-helyettes, a vajdasági Magyar Nemzeti tanács elnöke. Mint mondta, a most megnyíló lehetőségeket elsősorban az oktatáspolitikai célkitűzéseik szolgálatába kívánják állítani.
