Történelmi eseménynek nevezte Jaksity György, a BÉT Rt. elnöke a Tőzsde idei közgyűlését az azt követő tájékoztatón, mivel a mostani volt az első
tulajdonosi fórum részvénytársasági formában. Történelmi esemény volt abból a szempontból is – tehetjük hozzá -, hogy ez volt az első közgyűlés, amelyen az igazgatóság érdemi javaslatait szinte kivétel nélkül leszavazta a részvényesek többsége.
Nem fogadták el például a menedzsment ösztönzését szolgáló részvényopciós programot, illetve az ennek alapját képező saját részvény visszavásárlási felhatalmazást, viszont kiharcolták a nyereség teljes mértékű kiosztását, ami részvényenkénti 11 forintos osztalékot jelent. Nem „ment át” maradéktalanul a tulajdonosok egy csoportjának részéről érkező „transzparencia javaslat”. De hát maga a közgyűlés is évek óta a sajtó előtt bezárt ajtók mögött zajlik.
Homályban a tulajdonosi kör
Az utóbbi időben igen sok mozgolódás történt a BÉT Rt. tulajdonosi körében: Jaksity György elmondása szerint az rt.-vé alakulást megelőző hónapokban mintegy 30, az átalakulást követő időszakban pedig további 25 százaléknyi részvénypakett cserélt gazdát. Az aktuális állapotra ugyanakkor legfeljebb a közzétett változásokból lehet következtetésekkel élni (például arra, hogy több részvényes, illetve részvényesi csoport, mint a BAAL Kft, vagy az Arago-Amida csoport tulajdona megközelíti az alapító okiratban ezúttal is helyben hagyott maximális 10 százalékot.) A tulajdonosi szerkezet átláthatóságára irányuló javaslat azonban megbukott, miután a részvényesek most sem szavazták meg a bejelentési kötelezettséget. A gazdát cserélt részvényekről ugyanakkor önként lehet értesíteni a BÉT-et, amely ezeket az információkat köteles is közzétenni, de a pontos felállásról csak a részvénykönyv adhat hiteles felvilágosítást. Ezt viszont a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében csak a részvényesek elé tárhatja a társaság, vagyis nem kötelezhető arra, hogy a széles publikum előtt is ismertté tegye. Mindazonáltal a Tőzsde vállalta, hogy havonta, illetve legalább a közgyűlések előtt felteszi honlapjára az aktuális struktúrát.
Információink szerint számos kérdésben heves vita bontakozott ki a részvényesek csoportjai és a BÉT Rt. menedzsmentje között. A leginkább vitatott javaslat a vezetőség ösztönzési rendszeréhez kapcsolódott, s végül fenn is akadt a tulajdonosok ellenszavazatainak hálóján. A program különösen előnyös lett volna az abban résztvevőkre (az igazgatóság tagjaira, a vezérigazgatóra és helyetteseire) nézve, miután egyszerre tartalmazott – öt éven belül érvényesíthető – vételi és eladási opciót is. A vételi opció lehívásának időpontjában (amikor a piaci ár nyilván magasabb a lehívási árnál) a jogosult újabb, ezúttal eladási opcióhoz jutott volna, amit akár azonmód érvényesíthetett volna (amennyiben a lehívási ár magasabb az aktuális piaci árnál).
Az ösztönzéshez szükséges összesen 540 ezer részvény előteremtését két forrásból képzelte el a javaslattevő menedzsment. Egyrészt saját részvény vásárlásból (legfeljebb az alaptőke 10 százalékának mértékéig), másrészt alaptőke-emelésből. Az igazgatóság felhatalmazást kért a közgyűléstől a saját részvények visszavásárlásához, ám az egyszerű többséget sem kapta meg. Ennek híján viszont – Jaksity György szavaival élve – „elszegényedett” az opciós program, és maga az igazgatóság döntött visszavonásáról.
A BÉT működésének átláthatósága érdekében tett részvényesi javaslatok felemás sikert hoztak, és nyilvánvalóvá tették: pusztán attól, hogy a tőzsde mint piac a lehető legnagyobb transzparenciával próbál tevékenykedni, ugyanez nem vonatkozik a BÉT-re mint társaságra.
Leszavazták például a közgyűlés nyilvánossá tételét, de jóváhagyták a legfontosabb gazdálkodási adatok rendszeres közzétételét. A kompromisszumos megoldás értelmében félévente kerülnek fel a főbb számok a BÉT honlapjára.
Nem megy tőzsdére a Tőzsde
Ami az idei esztendőt illeti, Horváth Zsolt vezérigazgató elmondta, igen konzervatív bevételekkel és visszafogott (az azonnali piacon napi hatmilliárd forintos) tőzsdei forgalommal kalkulálva mintegy 156 millió forintos veszteség várható. A tőzsdei tevékenység árbevételét 1,44 milliárd forintra tervezik (2002-ben 1,384 milliárd volt). Adózni egyébként a Tőzsdének majd akkor sem kell, ha netán profitábilis lesz, hiszen 2006-ig teljes adómentességet élvez. A BÉT Rt. papírjainak tőzsdei bevezetése egyelőre nincs napirenden, Jaksity György szerint ehhez most a Tőzsde sem tőkehelyzetét (tavaly év végén saját tőkéje 4,63 milliárd forint volt), sem profitkilátásait illetően nem kellőképpen nagy, illetve stabil.
A múlt évről készített beszámoló elfogadása vita nélkül lezajlott, egyedül a nem várt nyereség felosztására tett javaslat alakult a tervekkel ellentétesen. A 2001-es 72 millió forintos veszteség ugyanis 2002. végére váratlanul 59 millió forintos nyereségbe fordult, így tulajdonosi felvetésre végül részvényenként 11 forintos osztalék május 28-án történő kifizetéséről (a teljes profit felosztásáról) határoztak a tulajdonosok. Ez szemben állt az igazgatóság osztalékfizetés nélküli javaslatával, amelyet a cég zavartalan működéséhez, a fejlesztésekhez, illetve a nemzetközi együttműködések megvalósításához szükséges fedezettel indokoltak.
A múlt év egyébiránt két fontos periódusból tevődött össze, az rt.-vé alakulás előtti és az azutáni időszakból. Az előbbi hat hónap a gazdálkodás szempontjából kedvezőbb volt: június végén még 122 millió forintra rúgott az adózott eredmény, amit a második félév magasabb költségtételei (elsősorban a tetemesebb értékcsökkenési leírás) nyomán „összehozott” 63 milliós veszteség húzott vissza. Ezzel együtt kellemes meglepetésként értékelte az éves számokat a menedzsment, mivel korábban több száz milliós negatívumra számítottak.
