Vasárnap este megtört Belgium és Németország heteken át tartó ellenállása, a NATO a franciák “megkerülésével” úgy döntött, hogy megkezdi a katonai segítségnyújtás pontos megtervezését Törökország számára. A
Az iraki helyzet
Ki okozta a válságot?
A szövetségen belül kirobbant, hetek óta tartó válságot három tagország ellenállása okozta a többséggel szemben. Franciaország, Németország és Belgium ugyanis eddig nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a NATO Törökországot védelmezve belekeveredjen egy esetleges újabb iraki háborúba. Törökországot a NATO-tagállamok közül egyedül határos Irakkal, és az egyik fő front lesz egy esetleges invázió esetén.
Elemzők többsége a hármakat vádolta a helyzet elfajulásáért, mondván: az ellenzők saját belpolitikai szempontjaikat a nyugati biztonsági rendszer legfontosabb pillére, a szolidaritás fölé helyezték – írja BruxInfo. Mások Lord Robertson főtitkárt tették felelőssé a válságért, mert a múlt hét folyamán újra és újra az Észak-atlanti Tanács elé vitte az ügyet, holott tudható volt, hogy a hármak nem fogják feladni ellenkezésüket legalább Hans Blix, az iraki fegyverzetellenőrök vezetőjének pénteki, ENSZ BT-beli jelentéséig.
Az Unióban is téma
A tagjelölt országok vezetőinek részvétele nélkül rendezik hétfőn az Európai Unió soron kívüli csúcstalálkozóját, amelynek célja ráncba szedni az elmúlt hetekben teljesen kaotikussá vált közös kül- és biztonságpolitikát és közös álláspontot kialakítani az iraki válsággal kapcsolatban. A tizenhárom tagjelölt ország állam- és kormányfőit csak egy keddi tájékoztatásra hívták meg. Jól jellemzi a hétfői rendkívüli EU-csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat, hogy az összehívó görög elnökség még abban sem teljesen biztos, hogy a Tanács képes lesz-e akár csak egy nyilatkozatot is kiadni a vita után, hát még valódi közös álláspontot. A találkozó informális, tehát jogi érvényű konklúzió semmiképpen nem születik. Az egyes tagállamok véleménye között akkora szakadék tátong a válságot kiváltó iraki helyzetet illetően, hogy sok állam szerint igazából nem is kellett volna összehívni a csúcsot.
Az egy hónapja tartó huzavona szombaton reményt keltő fordulatot vett: Guy Verhofstadt belga kormányfő – német és francia kollégájával egyeztetve – kompromisszumosnak nevezett, valójában már-már meghátráló javaslatot dolgozott ki. E szerint a NATO mint szervezet eleget tesz szerződésben rögzített védelmi kötelezettségeinek, ha Törökországnak erre tényleg szüksége lesz. Ám ki kell mondani, hogy ez kizárólag Törökországot ért támadás elhárítására és az arra való felkészülésre érvényes – semmi szín alatt sem vonatkozik az Irak elleni esetleges katonai akcióra, amelyben a NATO nem is vesz részt.
Ez a formula megfelelt a másik tizenhat tagállamnak is – el is fogadta a javaslatot a NATO vasárnapra összeghívott tervezési és védelmi bizottsága. Azért ez a fórum és nem Észak-atlanti Tanács, mert így ki lehetett hagyni az utolsó ellenző Franciaországot, mely 1966-os kilépése óta nem tagja a NATO katonai szervezetének.
George Robertson
A következő lépés
Örömmel jelentem be, hogy sikerült együtt felülemelkednünk az utóbbi hétben kialakult patthelyzeten – fogalmazott George Robertson, a szövetség főtitkára. A határozat értelmében a NATO az európai főparancsnok felügyelete alatt AWACS repülőgépeket vezényel Törökországba a légtér fokozott figyelésére, valamint megkezdődnek az előkészületek légvédelmi eszközök esetleges törökországi telepítésére és a NATO integrált, kiterjesztett légvédelmi rendszeréhez kapcsolására, továbbá vegyi és biológiai védelmi eszközök esetleges törökországi telepítésére is. A megállapodás leszögezi, hogy a NATO továbbra is a válság békés megoldásán fáradozik.
A határozat meghozatala után Franciaország, Németország és Belgium közös nyilatkozatban erősítette meg eltökéltségét a NATO alapszerződése által a többi tagországgal, jelesül Törökországgal szemben rá rótt kötelezettségek tiszteletben tartására, továbbá ragaszkodását a transzatlanti kötelékhez. A török parlament hamarosan szavaz arról az amerikai kérésről, hogy akár több tízezer amerikai katona vonulhasson fel Kelet-Törökországban, Irak lerohanására készülve.
