Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly, elődje Gönczöl Katalin pedig már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, a párizsi békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy kártalanítást fizet a Szövetséges és Társult Hatalmak által elvett vagyonért. A kárpótlásra lehetőséget nyújtó jogszabályra az 1946-os magyar—csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es vagyonjogi egyezmény által okozott károk miatt is szükség lenne. A Csehszlovákiából áttelepülteket ugyanis kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták.
Az Alkotmánybíróság hat éve figyelmeztette az Országgyűlést a mulasztásos alkotmánysértésre. Az előző ciklusban Martonyi János külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály megalkotását. Az ügyben mégsem történt semmi. Ezután Dávid Ibolya korábbi igazságügy-miniszter válaszolt az újabb ombudsmani sürgetésre.
Dávid Ibolya azt közölte, hogy még nem sikerült a jogszabály hatályát a várakozásoknak és a korábbiakban kialakult kárpótlási elveknek megfelelően meghatározni.
A Medgyessy-kormánynak a tavaszi ülésszakra beterjesztett törvényalkotási programjában nem szerepel az új kárpótlási jogszabály. Ennek egyik oka az lehet, hogy a törvény egyes becslések szerint legalább tízmilliárd forinttal terhelné meg a költségvetést. Gondot jelent, hogy a törvény-előkészítők nem tudják, mennyi embert érinthet az új kárpótlási törvény. Pedig a jogszabályra nagy szükség lenne. Jelzi ezt az is, hogy a törvény hiánya miatt 1996 óta érkeznek beadványok a jogőrökhöz. Az ombudsman szerint a jogszabály megalkotása a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangja, valamint a tulajdonhoz és az örökléshez való jogok biztosítása miatt lenne fontos.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
