Arab országok azon gondolkodnak, hogyan vehetnék rá Szaddám Huszeint a lemondásra – írja a Népszabadság. Lapjelentések szerint felmerült, hogy Egyiptom, Líbia vagy más államok befogadhatnák az iraki diktátort és szűkebb környezetét, ha ezzel el lehetne kerülni a háborút. A hivatalos bejelentésre azonban mindenképpen várni kell: arab diplomaták szerint az ötlet még nem kristályosodott ki – bár az nyilvánvalónak látszik, hogy az Egyesült Államokat nem anynyira az iraki tömegpusztító fegyverek megléte, hanem Szaddám személye érdekli.
Egy bennfentes arra is emlékeztetett, hogy az iraki elnök lemondása már 1982-ben szóba került, amikor Irán ezt szabta a háború leállításának feltételéül. Az egészségügyi minisztert, aki a kormányülésen azt mondta, taktikai okokból el kellene fogadni az ajánlatot, a szomszédos szobában azonnal agyonlőtték. A Szudánban tárgyaló szaúd-arábiai külügyminiszter is arra utalt, hogy az arab országok az utolsó pillanatig “saját megoldáson” dolgoznak.
Az ENSZ és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei hétfőn öt különböző iraki helyszínen jártak. Colin Powell amerikai külügyminiszter közben arról nyilatkozott, hogy egy háború esetén az Egyesült Államok meg akarja kímélni az iraki olajmezőket, amelyek az iraki népet illetik.
Egy liberális demokrata képviselő azt tervezi, hogy javasolja az általános hadkötelezettség újbóli bevezetését az USA-ban. A koreai háborúban kitüntetett Charles Rangel szerint így nehezebb lenne hadba vinni az országot, ugyanis a sorozás nemcsak a szegényebb rétegek gyermekeire terjedne ki, hanem a törvényhozókéira is. Az Egyesült Államokban harminc éve nincs sorkötelezettség.
A Washington Post hétfői száma az első oldal tetején kezdődő, belül egész oldalon folytatódó tényfeltáró írást közöl arról, hogy az Egyesült Államok a 80-as években hírszerzési adatokkal és fegyverekkel segített Irakot az Iránnal – vívott háborúban. Miközben a mostani háborús készülődés egyik fő érve az, hogy Szaddám Huszein annak idején vegyi fegyvereket alkalmazott a kurdok és a síiták ellen, a mostani védelmi miniszter, Donald Rumsfeld kulcsszerepet játszott az amerikai–iraki kapcsolatok normalizálásában, és 1983 decemberében személyesen is találkozott a diktátorral. Abban az időben Irak rutinszerűen vetett be vegyi fegyvert. Bagdad többek között az élő erő ellen bevethető kazettás bombákat kapott Amerikától Chilén keresztül.
Az FBI a lakosság segítségét kérte öt, Kanadából átszökött közel-keleti férfi kézre kerítéséhez. A terroristagyanús személyek hamis okmányokat használnak, ami azt sejteti, hogy nem egyszerű illegális munkavállalókról van szó.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
