A felmérés szerint a liberalizáció sikertelenségének oka a szerény árkülönbségek mellett az előfizetők tájékozatlansága. A kutatás 2002 novemberében készült 517 budapesti háztartás telefonos megkérdezésével. A közlemény szerint az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vezetékes telefonvonallal rendelkező budapesti háztartásokra vonatkozóan.
A felmérés szerint a fővárosiak úgy vélik: a szabad verseny szellemével ellentétes piaci folyamatok indultak el a távközlésben. A piaci liberalizáció fogalmának ismertsége a tavaly júniusi 68 százalékról 2002 novemberére 76 százalékra nőtt, ám az átlag feletti telefonszámlával rendelkező budapesti háztartások liberalizációval kapcsolatos ismeretei felszínesek.
A telefonkiadásokat viselő háztartásfők 56 százalékának fogalma sincs arról, hogy a liberalizáció milyen szabadságot is jelent, és mindössze 13 százalékuk tudja, hogy jelenleg csak egyes hívásirányokban vehető igénybe más szolgáltató.
A válaszadók 47 százaléka nem tudta megmondani, hogy a verseny milyen hívásirányokban érvényesül, további egyharmaduk pedig tévesen úgy gondolta, hogy a helyi hívásoknál is “szabad a vásár”. A felmérése szerint az előfizetők 46 százalékának elképzelése sincs arról, hogy a gyakorlatban hogyan veheti igénybe egy új vezetékes telefontársaság szolgáltatásait.
Helyesen csak az előfizetők 27 százaléka tippelt az előre magadott válaszlehetőségek közül, vagyis jelölte be azt, hogy a szolgáltató-választás hívásonként valósítható meg egy előhívószám tárcsázásával, amelyhez előzetesen szerződést kell kötnie az érintett szolgáltatókkal.
A budapesti előfizetők 71 százaléka nem hallott egyetlen szolgáltatóról sem, amely előhívószám tárcsázásával megtakarítást kínálna a vezetékes telefondíjakból belföldi távolsági, mobil vagy nemzetközi hívások esetén. A válaszadók mindössze 14 százaléka említette a Matávot, 15 százalékuk pedig a Vivendit vagy Vfon-t. A kutatók szerint a potenciális ügyfelek 90 százalékát egyetlen szolgáltató sem tájékoztatta a lehetőségről.
Novemberben, közel egy évvel a vezetékes távközlési piac nyitása után csupán 7600 háztartás vesz igénybe alternatív távközlési szolgáltatót belföldi távolsági, nemzetközi vagy mobil hívásirányban négyjegyű előhívószám tárcsázásával, amely 2001-ben a lakásokba kötött fővárosi fővonalak 660 ezres számához viszonyítva, mindössze az előfizetők 1 százaléka.
A kutatás szerint az ügyfelek többsége a V-fon Váltószám nevű konstrukcióját veszi igénybe, de jelentős részesedést ért el az Euroweb Neophone névre hallgató feltöltőkártyás konstrukciója is, ráadásul ez utóbbi nem jelent rendszeres ügyfélkapcsolatot, és csak nemzetközi hívások esetén kínál megtakarítást.
