Belföld

Befektetésajánló – bukdácsoltak még…

A vezető tőzsdeindexek másfél éves folyamatosan esnek, ám a tempó az egy évvel ezelőtti terrortámadás után gyorsult fel látványosan. Azóta az indexek újabb és újabb mélypontokat "döntögetnek".

Az Egyesült Államok elleni összehangolt akciók tavaly a részvények világát is sokkolták ugyan, az azt követő – utólag kiderült: tiszavirág életű – fellendülést látva azonban kevesen gondolták volna, hogy hamarosan az akkor tapasztaltnál is mélyebbre csúsznak a börzék benchmarkjai. Pedig ezek az idén nyáron – elsősorban az Egyesült Államokban kirobbant könyvelési botrányok folytán – a múlt szeptemberi mélypont alá buktak, olykor négy-öt éves negatív rekordokat beállítva.

Távol Amerikától

Az elmúlt két évben Európa részvénypiacai jóval nagyobb veszteségeket szenvedtek el, mint az iránymutatónak tartott Dow Jones Industrial Average (DJIA). A Wall Street legfontosabb indexének számító DJIÁ-n (amelyet a blue chipekbe menekülő tőke tartott vissza a nagyobb bukástól) jócskán túltett a technológiai papírokból képzett Nasdaq Composite. Nyugat-Európa részvénypiacai a két tengerentúli index közé pozícionálták magukat: a jelentősebb barométerek a millennium előtti utolsó tőzsdenapi értékektől jelenleg több mint negyven százalékkal maradnak el.

Az Egyesült Államokban a recessziós félelmek tartották sakkban a részvénypiacokat, a fellendülés jelei pedig azóta sem túl meggyőzőek. Mind a tengerentúlon, mind Európában sok havi, sőt nem túl kirívó esetként több éves mélyponton állnak az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek. A rendkívüli eseményekkel tűzdelt pesszimista hangulat egyik szektort sem hagyta érintetlenül, szinte minden ágazat tőzsdei megítélése gyengült.

Az idei év első nyolc hónapját szintén fekete betűkkel írják bele a részvénypiacok történetébe. A tőzsdék hanyatlásának nagy része 2002-re tehető, a legnagyobb kapitalizációjú részvények között alig van olyan a kontinensen, amely magasabb árfolyammal dicsekedhet, mint a múlt év végén vagy akár a WTC leomlását megelőző napon.

Összefoglalónkban a legfontosabb európai tőzsdei társaságok idei, illetve a dátumváltás óta eltelt időszakbeli teljesítményét próbáljuk kivesézni. Az összehasonlítást a nyár közepén a magyar piacra már alkalmazott total shareholder return, azaz visszaforgatott osztalékkal számított teljes megtérülési mutató alapján készítettük.

Egy, csak egy legény

A Dow Jones Eurostoxx 50 tagú indexének legnagyobb súlyú papírjai közül a svájci Novartis emelkedést tudott felmutatni. A kontinens harmadik legnagyobb gyógyszergyártója – amely legutoljára a szlovén LEK felvásárlásának apropóján szerepelt a hazai hírekben – az utóbbi hónapokban rendre várakozásokon felüli eredményről számolt be, negyedévről negyedévre. A növekvő profitot, valamint az időközben beindult profiltisztítási programot tavaly szeptember óta eddig öt százalékos (állampapírhozam körüli) hozammal jutalmazta a részvénypiac. Az elmúlt húsz hónap teljesítménye pedig kifejezetten hízelgő a társaságra nézve, mivel részvényének értéke – visszaforgatott osztalékkal számolva – közel húsz százalékkal gyarapodott.

2001.09.10 – 2002.09.13
TSR
1
Novartis
6,4 %
Gyógyszer
2
HSBC
-4,7 %
Bank
3
Nokia
-5,7 %
Mobilgyártó
4
Deutsche Bank
-6,5 %
Bank
5
UBS AG
-6,8 %
Bank
6
TotalFinaElf
-9,8 %
Olaj
7
British Petrol
-17,4 %
Olaj
8
Telefónica
-17,6 %
Távközlés
9
GlaxoSmithKline
-29,7 %
Gyógyszer
10
Deutsche Telekom
-30,1 %
Távközlés
11
Vodafone
-33,9 %
Távközlés
12
AstraZeneca
-36,0 %
Gyógyszer
13
France Telekom
-64,5 %
Távközlés
14
Ericsson
-80,0 %
Mobilgyártó
DAX
-28,0 %
CAC
-28,0 %
DJ Euro Stoxx Price Index
-24,9 %
FTSE 100
-21,6 %

A svájciak legfőbb versenytársai is profitnövekedésről számoltak be ugyan, ám a brit gyógyszergyártók papírjai rendkívül rosszul szerepeltek az idén. A 2000 eleji állapothoz képest a mezőny közepén tanyázó GlaxoSmithKline (Európa legnagyobb gyógyszercége) egy év alatt harminc százalékot bucskázott, főleg a társaságok legfontosabb termékének – az itthon is forgalmazott Augmentinnek – érvénytelenített szabadalma miatt.

Viszonylag kedvező teljesítményt nyújtottak a bankpapírok a figyelt időszakokban, bár ez esetenként jelentős eséseket takar. Az osztalékok által nyújtott pluszt leszámítva szinte hajszálra együtt mozgott idén a brit HSBC, illetve a svájci UBS bankcsoport részvénye. A kétezredik év óta eltelt időben sorsuk máshogy alakult számukra: az UBS átvészelte, a Latin-Amerikával alapvetően mellényúló angol bank pedig átélte a medve uralkodását a tőzsdéken. A brit pénzintézet papírja csak TSR alapon tudta valamennyire kompenzálni az árfolyamveszteséget.

Kevéssé olajozottan

Tavaly a felhasználók számára kedvező, azonban az olajmultik nyereségét jelentősen apasztó nyomott olajárak mellett nem sok babér termett az olajrészvényeket birtoklóknak. A 2001 második felében, illetve 2002 első negyedévében gyenge eredményeket produkáló vállalatok számára az utóbbi hónapokban ugyan “kapóra jött” a közel-keleti válságok sora: a tálibok ellen folytatott háború, valamint az izraeli-palesztin konfliktus éleződése, illetve az Irak elleni háború aktuálissá váló képe, ám a világgazdaság gyengélkedése miatt visszaeső olajfogyasztás réme továbbra is ott lebeg felettük.

A nem is oly rég még nagyszabású akvizíciós tervekből kevés valósult meg. Emellett a kontinens piacvezető társaságai közül a British Petrol és a TotalFinaElf részvénye is jelentősen devalválódott.

IT: éltek, halnak

A fentebb említett társaságok részvényesei viszonylag jól jártak szinte minden olyan befektetővel szemben, akik a telekom-, illetve a távközlési eszközgyártó szektor részvényeit hitték meggazdagodásuk forrásának. Az értékpapírpiacokon két éve még agyonsztárolt, mostanra inkább mostohagyermekké lett nagy távközlési társaságok kurzusa meredeken ívelt lefelé a másfél éve elért csúcsokról. A hihetetlen adósságállományok (a felvett hitelek nagysága nem ritkán a cégek aktuális tőzsdei kapitalizációját is meghaladta) által sújtott társaságok dicső napjaiból múló emlék lett csupán.

1999.12.31 – 2002.09.13
TSR
1
Novartis
18,3 %
Gyógyszer
2
TotalFinaElf
13,2 %
Olaj
3
UBS AG
8,4 %
Bank
4
HSBC
-8,7 %
Bank
5
AstraZeneca
-16,9 %
Gyógyszer
6
British Petrol
-21,3 %
Olaj
7
Deutsche Bank
-24,8 %
Bank
8
GlaxoSmithKline
-28,5 %
Gyógyszer
9
Telefónica
-61,6 %
Távközlés
10
Nokia
-67,6 %
Mobilgyártó
11
Vodafone
-70,1 %
Távközlés
12
Deutsche Telekom
-84,3 %
Távközlés
13
France Telekom
-91,4 %
Távközlés
14
Ericsson
-94,5 %
Mobilgyártó
DAX
-51,7 %
CAC
-47,0 %
DJ Euro Stoxx Price Index
-47,5 %
FTSE 100
-42,6 %

A harmadik generációs mobilkoncessziókba hatalmas összegeket – egyelőre úgy tűnik feleslegesen – ölő telekom cégek tőzsdei szereplése a legenyhébb jelzővel is drámainak mondható. A France Télécom csupán egytizedét éri a kurzus történelmi csúcsán beállított árának, a Deutsche Telekom mintegy nyolcvan százalékot vesztett értékéből, míg a spanyol Telefónica hatvan százalékot esett.

A hatás persze itthon sem maradt el: a fundamentálisan “rendben lévő” Matáv jelenlegi nyolcszáz forint körüli árfolyama mindössze harminc százaléka a szektor tőzsdei boom időszakában elért csúcsának. Az előbb említett nagy hármasból egyébiránt a tavaly szeptemberi események óta az ibériai részvény jött ki legjobban: osztalék nélkül ugyan, de az UMTS beruházások piac által díjazott leállítását követően tűréshatáron belüli csökkenést mutatva.

Internecc

Az értékpapírpiaci klímát jól érzékelteti, hogy a távközlési szektorban próbálkozóknak méltó vetélytársaik akadtak a legkevésbé sem megtisztelő “legrosszabbul döntő befektetők” címért folytatott versengésben. Az internet kötődésű, illetve technológiai részvények 2000 év eleji felfutása után hulló falevélként viselkedtek az európai mobilgyártó társaságok papírjai.

Egyrészt természetes korrekció játszódott le az ágazat tőzsdei megítélésében, másrészt a maroktelefonok iránti kereslet visszaesésétől tartó befektetők eladási hullámai húzták a mélybe a részvényeket. A svéd Ericsson árfolyama szinte nullázódott, míg a finn GDP (valamint a tőzsdeindex) jelentős részét képviselő Nokia hetven százalékot esett húsz hónap alatt.

A szkeptikusoknak különben igazuk lett: a kontinens másik két gyártójával együtt az északi társaságok egymás után adták ki profit warningjaikat. Az Ericsson háza táján pedig a napokban okozott fejtörést az, hogy a Moodys rontotta a cég hosszú távú adósságainak besorolását. A negatív hangulat ellenére a társaság részvénykibocsátásra kényszerült, ami a jegyzési szándékot tekintve sikeresnek minősült. “Csak” kisebb szépséghibája az ügynek, hogy a bejelentéskori árhoz képest hetven százalékos diszkonttal végződött a tőkeszerzési akció.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik