Belföld

Magyarországi K+F – siralmas a helyzet

A kutatásra és fejlesztésre szánt pénzösszegek jelenleg a GDP százalékában kifejezve kevesebb mint a felét teszik ki az 1990. évinek - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet keddi munkamegbeszélésén. Farkas Péter, az intézet munkatársa elmondta, hogy míg 1990-ben a GDP 2,3 százalékát fordították a kutatás-fejlesztési tevékenységre, addig ez az arány 2001-ben 0,94 százalékra csökkent. A kutató hozzátette, hogy a multinacionális cégek gazdasági súlyának növekedésével együtt nőtt a külföldi érdekeltségű vállalatok szerepe és súlya a magyarországi kutatás-fejlesztésben. A külföldi tőke a '90-es évek második felére a kutatás stabilizálójává vált, ám ez a stabilizáció nagyon alacsony szinten történt - értékelte az alacsony mutatókat Farkas Péter.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik