Megszűnt az MFB 200 millió forintra becsült kötelezettsége, amelyet Baranyay Lászlónak kellett volna kifizetnie végkielégítés gyanánt. A hétfői igazgatósági ülés ugyanis úgy határozott, hogy a volt elnök-vezérigazgató munkaviszonyát rendkívüli hatállyal felmondja.
Kötvényügylet nyitottanA kötvénykibocsátásból a pénz befolyt a bankba, de az alapító a kijelölt hitelcélokat részben visszavonta. A felszabadult összeggel kezdeni kellett valamit, és az alapító is felhatalmazást adott arra, hogy bank lefedje a nyitott pozíciót. A hitelt fix kamatra vette fel az MFB, míg a fel nem használt összeget a bankközi piacon helyezte ki, lényegesen alacsonyabb kamatra, így keletkezett a veszteség.
Drága hiba
Az indoklás szerint Baranyay a bank 450 millió eurós zárt körű kötvénykibocsátása során az alapítói határozat által kapott felhatalmazást, valamint az MFB belső szervezeteinek ajánlását nem kellő körültekintéssel, illetve nem alkalmazta – mondta lapunknak László Boglár, a fejlesztési bank szóvivője.
A befolyó összegből az autópálya-építés mellett a Mol gázüzletágának megvásárlását finanszírozták volna. Az ügyleten a banknak vesztesége keletkezett – sajtóinformációk szerint 1,5 milliárd forint -, mert a fel nem használt összegért kapott kamat elmaradt a kötvényre fizetettől. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot folytat, hogy kiderítse, mekkora vesztesége származott az ügyletből az MFB-nek.
Baranyay László elmondta: nem követett el olyan hibát, ami a rendkívüli felmondást indokolná. A határozat tanulmányozása után dönti el, milyen lépéseket tesz.
KözgyűlésdömpingAz MFB 27 leánycégének postázott olyan levelet, amelyben arra utasította az illetékeseket, hogy mielőbb hívjanak össze közgyűlést, ahol az egyik napirendi pontként a vezetők visszahívásáról döntenek. László Boglár szóvivő tájékoztatása szerint a legtöbb filiálénál – 17-nél – júliusban tartják a közgyűlést, de a többinél is két hónapon belül.
Erről szóló korábbi írásunk:
• Leváltják az MFB leánycégeinek minden vezetőjét?
Vissza az alapokhoz
A kormányzat célja az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) térjen vissza a nevében foglaltakhoz és fejlesztési hitelintézetté váljon – mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a Budapest Business Journal (BBJ) által rendezett üzleti reggelin. A miniszter szerint jelenleg az MFB nem felel meg a nevében foglaltaknak, hiszen a legkevésbé sem végez fejlesztési feladatokat. A bank államként működött az államban az utóbbi években – mondta László Csaba pénzügyminiszter -, a kormányzat azonban már benyújtotta az MFB-ről szóló törvényt módosító javaslatot.
Csillag István hangsúlyozta, hogy jelenleg áttekintik a tranzakciókat és a bankhoz tartozó cégeket. A cél az, hogy év végéig csak azok a társaságok maradjanak a bank portfóliójában, amelyek szigorúan oda tartoznak. Az átlátható működés érdekében változtatnak a vezetőség összetételén, a jövőben két ügyvezető és egy elnök tevékenykedik majd az MFB-nél.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az átláthatóság érdekében kívánják nyilvánosságra hozni az igazgatóság és az ügyvezetés vagyoni helyzetét és ugyancsak ezt szolgálja, hogy a közbeszerzési törvény hatályát az MFB-re is kiterjesztik. Hozzátette: nehézséget okoz egy politikailag frekventált céghez tisztakezű és jó hírnevű bankárokat toborozni, ezért is szükséges az átláthatóság.
Se kötvény, se hitel, se gázüzletág
László Csaba pénzügyminiszter ezzel összefüggésben megjegyezte: megegyeztek az MFB-vel arról, hogy a bank az idén már nem bocsát ki külföldön kötvényt, illetve nem vesz fel hitelt a nemzetközi piacon.
A privatizációval kapcsolatos kérdésekre a pénzügyminiszter megerősítette, hogy két-három hónap alatt készül stratégia a privatizációs lehetőségekről. A kormány a közeljövőben nem kívánja értékesíteni a Mol és a Richter állami tulajdonú részvényeit.
