Megdöbbenve tapasztalta Egri János öt évvel ezelőtt Londonban, hogy Magyarország és a környező térség államai fehér foltként éktelenkednek a külföldi játékkereskedők térképein.
Színesedik a folt
Az ismert televíziós játékmester a Magyar Játékkereskedők Egyesületének elnökeként vett részt a Nemzetközi Játékgyártók Egyesületének (International Council of Toy Industries) konferenciáján, ahol kiderült, hogy a 240 millió lakosú Közép- és Kelet-Európában negyedannyi játékot adnak el a világ vezető játékkészítő cégei – például a Hasbro vagy a Lego -, mint a 6 millió lakosú Hollandiában. “Uraim, önök nem akarnak még több játékot eladni?” – tette fel a provokatív kérdést Egri a világcégek képviselőinek. Felszólalása után egyértelmű volt, hogy beválasztják az akkor 20 országot tömörítő nemzetközi egyesület elnökségébe.
Komoly váltás ez a televízió után, hiszen saját bevallása szerint Egri már azt is megtisztelőnek érezte, hogy a hazai “játékszakma” őt választotta meg elnökének. Az ismert műsorvezető ugyanis csak 1990 után fogott bele a játékkészítésbe és lett egyben üzletember is. Bár ő maga ezt a megnevezést különösebben nem szereti. “Nem tartom magam igazán üzletembernek, inkább értelmiséginek” – vallja, mégpedig azért, mert szerinte az ő profilja valójában a szellemi játékok kitalálása.
Persze kialakult az üzleti vénája is, ma már mosolyog azon az ügyetlenségén, hogy a hetvenes években visszautasította egy vállalkozó ajánlatát, aki a Játék a betűkkel című műsorát szerette volna társasjáték formájában legyártani és részesedést ajánlott ezért Egrinek. “Megőrült, én a Magyar Televízió főmunkatársa vagyok” – hárította el a partnerséget a műsorvezető, majd áldását adta a próbálkozásra. Akkor ez a boltokban megvásárolható játék a vállalkozónak két rózsadombi villát hozott. 
Takarékosan
Ma viszont már tízéves múltra tekint vissza Egri cége, az Interlogic Kft., ahol azokat a társasjátékokat gyártja, amelyeknek minden kérdését és válaszát saját maga állítja össze. S természetesen, a mai Egri János is másként gondolkodik, mint a hajdani, bár szerinte ez még mindig nagyban eltér a globális trendet követő üzletemberek vágyaitól.
“Számomra nem az a cél, hogy minden évben új Maseratit vegyek, nekem elég, ha a vállalkozásom annyi pénzt hoz, amennyi egy kellemes polgári élethez kell” – mondja, s láthatóan biztos abban, hogy ez az értékrend a családja többi tagjának is elfogadható. Ez a felfogás a gyakorlatban azt jelenti, hogy cégének tíz éve mindössze egy alkalmazottja van, s igyekszik a költségeket alacsonyan tartani.
Konkurencia nélkül, kellemesen
Nyolc új társasjátékot “dobott piacra” az Interlogic úgy, hogy a nyomdától a grafikusig, szerződések alapján, kizárólag Magyarországon készítették el az Egri János által kitalált játékokat. Egy igényesen elkészített 5 ezer darabos társasjáték legyártása és piacra juttatása egyébként 20-25 millió forintba kerül. Egrinek évente 3-5 ezer doboz társasjátékát adják el országszerte, ez értékelése szerint “egy biztos, kellemes forgalom”, hiszen az igényes társasjátékok átlagos ára ma 6 ezer forint.
S mivel Egri saját szellemi termékét adja el, gyakorlatilag nincs konkurenciája ezen a piacon. “Senki sem hoz be Magyarországra kérdést” – mondja annak magyarázatául, miért nem tart attól, hogy valaki majd másolni kezdi a termékeit. A társasjátékok – itthon gyártottak vagy külföldről behozottak – egyébként körülbelül 20 százalékot tesznek ki a teljes magyar játékszegmensből.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
