A Clinton-kormányzat 2000-ben fogadta el azt a törvényt, amely szerint nem részesülnek állami támogatásban azok az iskolák és könyvtárak, amelyek nyilvános számítógépeiken nem használnak internetes tartalomszűrő szoftvert. A törvényt bíróság előtt támadta meg az Amerikai Könyvtárak Szövetsége és az Amerikai Unió a Polgári Jogokért, mivel szerintük ez ütközik a szólásszabadság alkotmányos jogával.
A demokraták nagyon akarták
Clintonék először 1996-ban kísérelték meg az internet szabályozását a Communications Decency Act (CDA) elfogadásával. A törvény szerint bűncselekményt követ el, aki kiskorúak számára erkölcstelen tartalmat továbbít.
A sokat vitatott törvény túlnyomó részét megsemmisítették, mivel korlátozta a szólásszabadsághoz való jogot. Az első kísérlet sikertelensége után azonban a demokrata kormányzat – különböző formákban – többször is vissza akarta csempészni a CDA szellemét.
San Francisco ellenállSan Franciscoban a városi tanács megtiltotta a város tulajdonában levő számítógépeken – többek között a városi könyvtárban található terminálokon – internetes tartalomszűrő programok használatát.
Döntésében arra hivatkozott, hogy az internetes tartalomszűrés nem megbízható technológia, így alkalmazása kettős veszélyt jelentene. Egyrészről hamis biztonságba ringatná a szülőket, másrészről pedig számos olyan oldalt tenne elérhetetlenné – például a városi újságokat vagy egészségügyi tanácsadó szájtokat -, amelyek kiszűrése alapvetően nem célja.
Rómeó, Júlia és a törvény szigora
Szintén 1996-ban fogadták el a Child Prevention Actet, amely a gyermekpornográfia ellen lép fel és törvénytelennek nyilvánítja olyan szexuálisan nem semleges kép birtoklását, amely “kiskorúnak tűnő” személyeket ábrázol. A törvényben az utóbbi megfogalmazás tűnik kérdésesnek, ezért az amerikai Legfelsőbb Bíróság vizsgálni fogja. Többen arra figyelmeztettek, hogy a megfogalmazás alapján akár azt is börtönbe lehetne csukatni, aki például a Rómeó és Júlia digitális filmváltozatát birtokolja.
Két évvel később fogadták el a Child Online Protection Actet, amely megtiltotta a kereskedelmi szájtok számára, hogy szexuálisan értelmezhető anyagot értékesítsenek kiskorúak számára. A törvény nagy részét szintén a szólásszabadságra hivatkozva semmisítették meg, annak végrehajtása ugyanis múzeumokat, könyvkereskedőket, a nők egészségi kérdéseivel foglalkozó szájtokat is lehetetlen helyzetbe hozott volna. Az igazságügyi minisztérium azonban fellebbezett, így az ügyet a Legfelsőbb Bíróság fogja tárgyalni.
Ahol a modemtulajdonos börtönbe megyVannak országok, ahol az internetet sokkal szigorúbban ellenőrzik:• Myanmar (Burma): Ha valaki kormányzati engedély nélkül birtokol modemet, 15 évig terjedő fegyházbüntetést kaphat.• Kína: számos virtuális bűncselekményért börtönbüntetés vagy halálos ítélet is járhat.• Irak: a modem installálásához kormányzati engedély szükséges. Működik négy internetkávézó is, de a felhasználóknak nem szabad megsérteniük az iszlám törvényeket vagy az erkölcsöt.• Észak-Korea: az egyetlen ország, amely betiltotta az internetet. Még a kormányzati oldalak is japán szerverekről működnek.
Forrás: CNET
Könyvtárak – filterrel vagy anélkül
A gyermekek internetes védelméről szóló törvény (Children’s Online Protection Act), bármilyen szépen is hangozzék a neve, gyakorlatilag anyagi zsarolás. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy amelyik iskola vagy könyvtár nem telepít internetes termináljaira tartalomszűrő szoftvert, nem részesülhet szövetségi pénzforrásokból.
Az iskolákkal szemben ez még elfogadható követelmény, a könyvtárakban azonban a kiskorúak mellett felnőttek is használják az internetet, a rendelkezés így csorbítja a szólásszabadságot – véli Ann Beeson, az Amerikai Unió a Polgári Jogokért szervezet ügyvédje. Így a szervezet márciusban keresetet nyújtott be a philadelphiai körzeti bíróságon. Keresetéhöz csatlakozott az Amerikai Könyvtárak Szövetsége is.
A felek meghallgatása megtörtént, ítélet május elején várható. Független ügyvédek véleménye szerint a könyvtárosok várhatnak több bizakodással a bíróság döntésére.
