Az MNB Monetáris Tanácsa hétfői döntése következtében a kéthetes kamatláb a korábbi 9 helyett 8,5 százalékon áll. A tanács ezzel a gyengébb forint mellett voksolt. Döntését nagyban befolyásolták a múlt héten elhangzott kormányzati nyilatkozatok, a vártnál kedvezőtlenebb januári infláció és az MNB mai korrekciója a fizetési mérleg adataiban.
Az elmúlt évben a jegybank 11,75 százalékról hat alkalommal, összesen 2 százalékponttal vitte lejjebb a kamatszintet. Januárban két lépésben összesen 75 bázispontos kamatvágást hajtott végre.
A kormány csak a tüzet oltja – MSZP kommentárA miniszterelnöki beszédre a hazai politikai közélet is hevesen reagált. Még ugyanazon a napon az MSZP Gazdasági Kabinetje sajtóközleményt tett közzé, melyben kritizálta a kormányfő kijelentéseit. “A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján elmondott gazdasági helyzetértékelése annyira egyoldalú és töredékes, hogy – szemben a miniszterelnök álláspontjával – kifejezetten nem ajánljuk, hogy bárki is erre építse üzleti terveit” – derül ki a közleményből.
A kabinet véleménye szerint a kormány politikai okokból késleltette a forint árfolyamsávjának kiszélesítését, és csak a kedvezőtlen világgazdasági körülmények között szánta el magát erre a lépésre. A késlekedés miatt következhetett be, hogy a forint több mint 10 százalékkal erősebb középértékénél, ami veszélyezteti az ország versenyképességét, és fenyegetést jelent az exportra termelő magyar vállalatok ezreinek.
Erős gazdaság, erős forint – kormányfői jóslatok
Az elmúlt hét végén a forint árfolyama soha nem látott mértékben erősödött, pénteken napközben a 13,2 százalékos csúcsot is elérte. A hirtelen emelkedést Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki rendezvényén elhangzott nyilatkozata váltotta ki. A kormányfő gazdasági értékelésében kijelentette, hogy a forint az elkövetkező 4 évben 3-5 százalékkal fog erősödni évente.
A kijelentés nemcsak a belföldi pénzpiacot lepte meg, hanem a külföldi befektetőket is váratlanul érte. Hatására nagy mennyiségű spekulációs tőke indult mozgásba a devizapiacon. A mozgás forrása az a felismerés volt, hogy a kormányfő jóslatai alapján számolva a forint nem maradna meg a jelenlegi sávon belül, és vagy a középárfolyamot vagy a sávszélességet módosítani kellene.
A pénzügyminiszter szóban interveniál
Pénteken a miniszterelnök kijelentését követően megindult pénzpiaci mozgásokat Varga Mihály pénzügyminiszter “verbális intervencióval” kívánta lecsillapítani. Tájékoztatóján kiderült, hogy egyrészt nem nominális, hanem reálfelértékelődést lehet prognosztizálni, másrészt a csütörtöki adatokhoz képest jelentősen alacsonyabb, 1-3 százalékos erősödésre lehet számítani.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
•Fizetési mérleg – mindenki nagyon meg van lepve
•Kamatot csökkentett az MNB is
•Tetemes veszteség elott az MNB – Az erős forint gyenge pontja
Az árfolyamrendszer változtatása emiatt nem indokolt, és a pénzügyminiszter minden piaci szereplőtől nyugalmat kért, biztosítva őket arról, hogy az Európai Unióba való csatlakozásig a forint árfolyama csak szerény mértékben fog növekedni.
A pénzügyminiszteri előrejelzés reális – mondta el a FigyelőNetnek Fórián Szabó Gergő, a Budapesti Alapkezelő Rt. Elemzője. – Az elhangzott 1-3 százalék olyannyira alacsony érték, hogy a forint nominális erősödése sem szükséges hozzá. A pénzügyminiszter beavatkozása többé-kevésbé sikeresnek mutatkozik a devizapiacon: a korábbi 246 forintos euroárfolyam a hétfői napon 2 forinttal csökkent.
Az infláció meghaladta az ígértet
A forintárfolyam emelkedését meglepően kis mértékben vetette vissza, hogy a KSH pénteki tájékoztatójában a vártnál magasabb, 6,6 százalékos januári egyéves inflációt közölt. Az elmúlt havi magas áremelkedés az elemzői vélemények szerint az élelmiszerárak változásának köszönhető. A havi átlagos 1,3 százalékhoz képest az élelmiszerek januárban 2,5 százalékkal drágultak a környező országokat érintő kemény tél miatt.
Az elemzők szerint a piac azért reagált gyengén, mert a fogyasztói árindexszel ellentétben a maginfláció a várt 7,6 százaléknál alacsonyabb, 7,2 százalékos értéken alakult januárban, és mert a tényleges infláció mértéke még így is csökkenő trendet mutat.
Hiba csúszott a fizetési mérlegbe
Tovább fékezte a forintot hétfőn az, hogy az MNB jelentősen módosította a 2000-2001-es fizetési mérleget. A korrekció alapján a folyó fizetési mérleg hiánya 2001-ben 1,248 milliárd euró – a korábbi 518 millió helyett-, és a 2000. évben a deficit 1,434 milliárd euró volt.
A módosítás elsősorban az áruforgalom és a szolgáltatások egyenlegében okozott változást. Az áruforgalom hiánya az import nagy mérétkű növekedése miatt 2,265 milliárd euróra emelkedett az előző év 1,916 milliárd eurós értékéről.
Az MNB adatváltoztatása nem gyakorolt nagy hatást a forint árfolyamára – állítja Fórián Szabó Gergő. Az elemzők a fizetési mérleg elmúlt évi adatait csak az idei előrejelzés viszonyítási alapjaként veszik figyelembe, és a vészharangot csak a GDP 6-7 százalékos hiánya esetén kezdik el kongatni. A mostani módosított érték pedig csak 2,2 százalékot ér el, és a hiány nagysága továbbra is kedvező.
