Mamut, kardfogú tigris, gyapjas rinocérosz – egy réges-régi kor eltűnt szereplői. A géntudományban is elmélyedt, megszállott biológusok azonban lázasan dolgoznak azon, hogy a kihalt fajokat életre keltsék.
Öt éven belül valóra válik az emberklónozás, húsz éven belül pedig sikerülhet mamutokat életre kelteni – jelentette ki a Salon online magazinnak Richard Stone, a Science Magazin szerkesztője, a szibériai mamutkutatások egyik résztvevője, akinek Mammoth: The Resurrection of an Ice Age Giant című könyve a közelmúltban látott napvilágot.
Elpusztítani, majd újrateremteni
Az emberi embrióklónozásról elhíresült Advanced Cell Technology a közelmúltban bejelentette, hogy életre kívánja kelteni a Spanyolországban őshonos, közelmúltban kihalt kecskefajt, a bucardót. Amióta a kínai kormány ráébredt, hogy a bambuszerdők kivágása következtében a vadon élő pandák száma körülbelül ezerre csökkent, pandaklónozási programot indítottak.
A mamutok újjáélesztésekor azonban nem egy már kihalt, de sokak emlékeiben élő vagy még létező, ám a kihalás szélén álló állatfajt próbálnak megmenteni klónozásal vagy egyéb módszerekkel. A kutatók egy 3700 éve kipusztult, a mai ökoszisztémától jelentősen eltérő körülmények között élő állat újrateremtésével kísérleteznek.
Életrehívás klónozással
A Szibériát járó mamutkutatóknak teljes épségében fennmaradt példányt egyelőre nem sikerült találniuk – ebből a szempontból csalódás volt a Járkov mamut is. Így azután nincs a kezükben tökéletesen ép DNS. A DNS láncok egyes részei olyan mértékben töredezettek, hogy a jelenlegi technológiákkal a monumentális állatot nem képesek klónozni.
“Ha sértetlenebb génekre bukkanának, az eljárás a következő lenne: a mamut sejtmagját egy elefánt petesejtjébe ültetnék be, oly módon, mintha megtörtént volna a párzás. Ezután már csak a sejtosztódás folyamatát kell mesterséges úton elindítani. Így az új egyed génállománya 100 százalékosan megegyezik a mamutéval” – mondta el Richard Stone a Salonnak.
Ha Dollyval, az 1996-ban klónozott birkával működött az eljárás, nagy valószínűséggel a mamuttal is sikeres lenne a kísérlet. Ám veszélyforrás bőven akad: eddig feltáratlan okokból a klónozás számos születési rendellenességet, keringési, szervi betegséget eredményezhet, olyanokat is, amelyeket az egyed megszületéséig nem is sejtenek a kutatók. (Ez az egyik legfőbb etikai dilemma az emberklónozással is.)
Elefánt, a béranya
Kazufumi Goto japán biológus szerint az állatot nemzéssel is életre lehetne kelteni. Ha találnának évezredek óta fagyott állapotban leledző mamut spermát, azzal megtermékenyíthetnének egy elefánt petesejtjét. (Ugyanezzel az eljárással akár az osztrák Alpokban talált, évezredekig fagyott állapotban szunnyadó Ötzi ősembert is életre kelthetnék.)
“A spermaválasztást fontos úgy intézni, hogy az utód biztosan nőnemű legyen” – mondta el Stones. A két állat nemzéséből első lépésként egy olyan állat jönne világra, amely 50 százalékban elefánt, 50 százalékban mamut. A keveréket ezután újra megtermékenyítenék mamutspermával, három generáció után pedig már olyan állat jönne világra, amelynek génállománya 90 százalékban megegyezik a mamutéval.
Pleisztocén Park
Ha a kolosszális méretű állatot sikerül életrehívni, természetesen elhelyezéséről is gondoskodni kell. Ahhoz, hogy a mamut jól érezze nálunk magát, tízezer évvel ezelőtti élőhelyéhez hasonló körülményeket kell teremteni. Észak-Szibériában, amelynek ökoszisztémája a tízezer évvel ezelőtti állpotokhoz egészen közel áll egyes körzetekben, elindult a Pleisztocén Park elnevezésű nemzetközi kezdeményezés a mamutok eredeti élőhelyének rekonstruálására.
A fő akadály, hogy Észak-Szibéria jelenleg rendkívül nedves és mocsaras, nagy populációjú legelésző állatfajokat nem tud eltartani. Az elefántot alapul véve a mamut naponta körülbelül 150 kilogramm füvet legelhet. A mamutok kipusztulása előtt Észak-Szibéria óriási legelői mamutok, gyapjas rinocészoroszok és sztyeppei bölények csordáinak szolgáltak táplálékkal.
Egyes elméletek szerint ezek a nagyemlősök nagyban hozzájárultak az ökoszisztéma fennmaradásához. Szergej Zimov orosz ökológus azon dolgozik, hogy a Pleisztocén Parkba bölényeket telepítsen, mert elképzelhető, hogy megjelenésük a jégkori élőhelyhez hasonlatosan változtatná meg a jelenlegi környezetet. Mire fű nő a tundrán, talán mamutot is sikerül teremteni.
