Igazán hálás feladat ma pénzügyminiszternek lenni Magyarországon: választás előtt háromnegyed évvel többletforrásokról lehet dönteni. Persze ez nem véletlen, a bőkezű osztogatást a gazdaság teljesítőképessége alapozta meg, no meg az, hogy az inflációt alultervezték.
Ilyen körülmények közepette ismertette ma Varga Mihály pénzügyminiszter a kormány elé a jövő héten kerülő pénzügyi törvénycsomagot. Ennek három fő területe: a nyugdíjak adóztatásának átalakítása, a lakáscélú támogatások kibővítése és a családi mezőgazdasági vállalkozások kedvezményeinek növelése. A pénzügyminiszter nem is felejtette el hangsúlyozni, hogy a törvénymódosító csomagban szereplő kisebb-nagyobb változtatások összességében 3 millió embert érintenek Magyarországon.
A számok tükrébenA tervezett módosítások 2002-ben 19,6 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások terheit. A nyugdíjak adómentessége 14,6 milliárd forinttal mérsékli az idősek adóbefizetéseit. A tárca számításai szerint a lakáskedvezmények bővítése 3,4 milliárd forintos tehercsökkenést jelent, az iskolakezdéshez adott támogatások pedig 1,5 milliárd forinttal mérséklik a családok kiadásait.
Adómentes nyugdíjak, kedvezőbb lakáshitel
Az elképzelések szerint jövő év januárjától a nyugdíj mellett dolgozók adóalapját a kapott nyugdíj nem növeli. Varga Mihály szerint ez mintegy 320 ezer személyt érint majd kedvezően. A tárca azt reméli a módosítástól, hogy a nyugdíj mellett dolgozók a változások hatására a legális jövedelemszerzést helyezik előtérbe, és hogy egyre több, még munkaképes idős ember lép újra munkába.
Bővülnek a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmények. A jövőben az éves törlesztőrészlet 40 százaléka, de legfeljebb 240 ezer forint írható le az adóalapból, szemben a korábbi 20 százalékkal, amelynek maximális összege 35 ezer forint volt. A változtatástól a kormányzat a lakáspiac kínálati oldalának élénkítését, az új lakások vásárlásának, építésének további bővülését várja.
Az államháztartás keresleti hatása2001-re a költségvetési előirányzat szerint a közvetlen keresletbővítés eléri a GDP 2,4 százalékát, holott az előző 2 évben egyaránt -0,6 százalék hatás jelentkezett. Ebből 0,5 százalék szerepel a hivatalos elsődleges egyenlegben, a maradék 1,9 százalék pedig az egyéb SNA tényezőkből (ÁPV Rt., MFB Rt., koncessziós bevétel, letéti számla) adódik. Az előző évhez hasonlóan a költségvetési tervezésnél a prognosztizáltnál magasabb az infláció mellett magasabbak lesznek a bevételek is. A főbb adóalapok (fogyasztás, bérek) a tervezettnél még reálértékben is nagyobb mértékben növekednek. Az MNB számításai szerint a tervezettnél jobb pozícióból eredő többletbevételek mintegy fele kerül keresletet generáló módon elköltésre. Alapesetben 2001-re így 2,1 százalékos GDP arányos közvetlen keresleti hatás várható.
Összességében 1998-2002 között a működéshez kapcsolódó, operacionális deficit – korrigálva a nyugdíjreform hatásával – várhatóan alig változik, miközben az SNA elsődleges egyenleg a GDP 1-1,1 százalékával romlik, annak következtében, hogy a közvetett tényezőkben jelentkező egyszázalékos javulást a fiskális politika a bevételek (közterhek) csökkentésére használja fel.
Inflációs jelentés 23. oldal >>
Az emelt összegű kedvezményt már a 2001 folyamán fizetett törlesztőrészletekre is igénybe vehetik. Emellett a pénzügyi tárca azt javasolja, hogy az 1994. január 1-jétől kötött lakáshitel-szerződésekre is érvényes legyen.
A családi gazdaságokra is gondoltak
A pénzügyminiszter elmondta: a javaslat szerint a családi mezőgazdasági vállalkozások tagjai 6 millió forint éves árbevételig jogosultak lesznek az átalányadózás választására, amennyiben mezőgazdasági őstermelők. Ha nem azok, akkor a bevétel 40 százalékának megfelelő összegig költségátalányt választhatnak.
A termőföld értékesítéséből származó bevétel adómentessé válik, ha a vevő mezőgazdasági vállalkozó vagy mezőgazdasági családi vállalkozás tagja. Egyúttal a családi agrárvállalkozásban résztvevők jogosultak lesznek az 50 000 forintot meghaladó értéken üzembe helyezett tárgyi eszközök bekerülési költségét egy összegben költségként elszámolni.
A javaslatcsomag a családi agrárvállalkozások termőföldvásárlásának illetékterheit is csökkenti. Egyes esetekben illetékmentessé teszi a vételt.
Diákhitel: nem az üzlet dominál Varga Mihály a sajtótájékoztatón a diákhitel vártnál alacsonyabb kamatáról is szót ejtett. A pénzügyminiszter szerint a kormány azért döntött a diákhitel kamatának csökkentéséről, mert indokolatlannak tartotta, hogy a diákok által fizetett kamatok tartalmazzák a kockázati prémiumot és a működési költségek forrásait is.
Olcsóbb az iskola is
A pénzügyminiszter elmondta: a gyermekes családok iskoláztatási kiadásait csökkenti majd, hogy évente 10 000 forintig a gyermekenkénti természetbeni juttatás, így például a tanszertámogatás nem minősül jövedelemnek. Ez összességében 550 ezer állampolgárt érinthet.
A módosító csomagot a jövő héten kapja kézhez a kormány, és várhatóan szeptemberben kerül a parlament elé. Varga Mihály pénzügyminiszter kérdésekre elmondta: a 150 milliárd forintos idei költségvetési többletbevételek mellett 150 milliárd forinttal nőnek a kiadási tételek is. A kormány azt javasolja, hogy a többletbevételekből 41 milliárd forintot helyezzenek a költségvetés általános tartalékába. Hangsúlyozta, hogy a többletbevételek és kiadások összességében nem változtatják az idei költségvetés pozícióját. A kormány döntéseiről a parlament várhatóan a múlt évre szóló zárszámadási törvény tárgyalása során határoz.
A cikk elkészítésében segítségünkre volt Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő makroelemzője.
