Rekordmélységekig esett a hét elején az isztambuli tőzsde: a hétfői, 12 százalékos zuhanást jócskán megtetézve kedden már 18 százalék volt az árfolyamcsökkenés. A török gazdaság krízishelyzetének oka novemberben még a bankszektor iránti bizalmatlanság volt. A jelenlegi problémák már erősen politikai természetűek is.
Az IMF mentőcsomag2000. december elején az IMF újabb hitelkerettel sietett az ország segítségére. Összesen 10,4 milliárd dolláros támogatást nyújtott, ebből 7,5 milliárd számít új, rövid lejáratú és magas kamatozású kölcsönnek. A maradék 3,5 milliárd az 1999-ben megkötött készenléti hitel maradványösszege. Mindezért cserében a török kormány vállalta, hogy felgyorsítja a gazdasági reformokat és a privatizációt. Ez utóbbi legfőképpen a török telefontársaságot (Türk Telekom) és a légitársaságot (Turkish Airlines) érinti.
Korrupt bankárok és nepotizmus
A november eleji pénzügyi válság azután robbant ki, hogy a török bankfelügyelet a közel 80 bankból tíz ellen csődeljárást kezdeményezett, majd büntetőeljárások is indultak, korrupció és hűtlen kezelés vádjával. (A bankok megtisztítására azért volt szükség, mert a kormány és az IMF még 1999-ben megállapodást kötöttek, melyben egy 4 milliárd dolláros hitelkeret felállítása szerepelt. Ennek feltétele azonban részben az volt, hogy a pénzügyi rendszert rendbe kell tenni, mivel a szakértők szerint a korrupció és nepotizmus által sújtott szektor veszélyezteti a legfőbb célt, az infláció leszorítását.) A vizsgálat során több bankvezetőt letartóztattak.
A botrányok miatt a külföldi befektetők elkezdték eladni részvényeiket és állampapírjaikat, a kisebb és gyengébb lábon álló bankok csődközeli helyzetbe kerültek és sok helyen leállt a bankközi forgalom. A török piacon erőteljesen jelen lévő német bankokat is megviselték az események és a fizetésképtelenség.
Az isztambuli tőzsde 40 százalékot zuhant, mindenki dollárra váltotta a török líráját – ez pedig több mint 7 milliárd dollárjába került a jegybanknak. A török líra leértékelődését és így a dezinflációs terveket végül egy újabb IMF segélycsomag mentette meg. Ennek a csomagnak azonban ára is volt.
Nehézkes reformokAz átfogó reformok megvalósítása igen nehéz feladatot jelent a kormánynak. A kormánykoalíció egyes pártjait egyre szélesebb körben korrupciós ügyletekkel gyanusítják, Ecevitnek azonban meg kell őriznie a koalíció egységét. A gazdasági szereplők jelentős része is reformellenes. Az infláció könnyen hoz tekintélyes hasznot sok cégnek, főleg a bankoknak. 1996-ban pedig, amikortól él a vámunió az EU-val, sok kisvállalkozás a szélsőséges iszlám párt felé fordult, félve az erősödő versenytől.
Zűrzavaros politika – sokkolt gazdaság
A novemberi izgalmak már majdnem elcsendesedtek, majd az egyre erősödő politikai csatáktól nemcsak, hogy kiújultak a hét elején, hanem a válság most minden korábbinál súlyosabbnak látszik. Törökországban erős a félelem, hogy az IMF által kikötött makrogazdasági reformok és stabilizációs intézkedések lelassulása megbuktatja a kormánykoalíciót, ez pedig veszélyezteti a hosszú távú célt, az EU-hoz való csatlakozást.
A 11 milliárd dolláros hitelkerethez kötött gazdasági program azonban éppen a politikai konfliktusok miatt akadozik. A botrány hétfőn robbant, amikor is az ország civil és katonai vezetői a Nemzeti Biztonsági Tanács keretében találkoztak, hogy megvitassák az EU-val kapcsolatos tárgyalási stratégiájukat. Addig azonban nem jutottak el.
Sezer elnök ugyanis vádolni kezdte a kormányt, és legfőképpen a miniszterelnököt, Bülent Ecevit, mivel a kabinet nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a korrupciót és a nepotizmust eltüntessék a gazdaságból. A miniszterelnök azonban ezt személyes sértésnek vette, kirohant a tanácskozásról. Más sem kellett a tőzsdének: aznap 12 százalékos volt a zuhanás, és ismét rekorméreteket öltött a líra eladása. “A szingapúriak vagy a csehek figyelnek arra, hogy a politikai konfliktusaiknak milyen hatása van a befektetői környezetre – értékeli az eseményeket találóan egy diplomata -, a törökök ilyenekkel azonban kicsit sem törődnek.”
Az árfolyam védelme
A török központi bank a valuta árfolyamát védve egészen tegnapig kénytelen volt jelentős mennyiségű dollárt eladni. Amennyiben ugyanis nem tartja a líra árfolyamát, a leértékelődés tönkretette volna a dezinflációs célkitűzést, így az egész reformcsomagot is.
A jegybank azonban nem bírta a terhet: három nap alatt 7,6 milliárd dollárt vásároltak a külföldi befektetők, de a lírára nehezedő nyomás még így sem enyhült. A dolláreladás mellett a jegybank az egynapos kamatlábat a múlt heti 40 százalékról egészen 6200 százalékig engedte felkúszni, ám ez sem állította meg azokat, akik el akarták hagyni az országot.
LeminősítveA Standard and Poor’s tegnap jelentette be, hogy negatív kilátással felülvizsgálat alá helyezi a szuverén török adósságot. Ma már a másik nagy hitelminősítő, a Moody’s is lépett, s az eddigi pozitívról stabilra módosította a török kilátásokat.
A nyomás tegnap estére olyan erőssé vált, hogy a rögtönzött válságtanács keretében megszületett a döntés: nem védik tovább a líra árfolyamát. A szabad lebegtetést az IMF is támogatja, és az ország 11 milliárdos hitelprogramjának újratárgyalást helyezte kilátásba.
Az ankarai pénzügyi vezetés szerdán még 20 százalék körüli leértékelődést vetített előre. Várakozásai azonban optimisták voltak: a líra árfolyama csütörtökön több mint 30 százalékot zuhant.
Feltörekvő piacok
Elemzők szerint a török válság hatásai a felzárkózó piacok közül elsősorban Kelet-Európát és Latin-Amerikát érinthetik. Az ázsiai térség ugyanis az 1997-98-as fizetési válság idején kialakította a védelmi mechanizmusokat.
A török államadósság nagysága 45 milliárd dollár. Ez nemzetközi mércével nem tekinthető nagynak. A jelentős német banki érdekeltségek miatt azonban a közös európai valuta könnyen megszenvedheti a líra válságát. Az euró árfolyama a mai nap során kéthónapos rekordmélységig süllyedt.
A török gazdaság megingása így a magyar tőzsdét is érzékenyen érinti, mivel a külföldi befektetési alapok egy-egy fejlődő piac megingása esetén az összes többi, ebbe a kategóriába tartozó börzéről kivonják a pénzüket. Ez pedig végképp nem tenne jót a pesti piacnak, amelyet amúgy is az érdektelenség és a lefele tartó részvényárfolyamok jellemeznek.
